Berta Sándor
Dolgozói és beszállítói adatokat vizsgált az Airbus
Prof. dr. Johannes Caspar adatvédelmi biztos nem panaszkodhat arra, hogy nincs munkája. A szakember most az Airbus adatrögzítési gyakorlata miatt vizsgálódott.
A legújabb botrány azért robbant ki, mert kiderült, hogy az európai repülőgépgyártó rendszeresen gyűjti a különböző információkat a munkatársairól és a partnereiről. Az Airbus vezetői azzal indokolták a lépést, hogy így akarják visszaszorítani a vállalaton belül a korrupciót. Caspar szerint az érvelés egyáltalán nem állja meg a helyét, de mivel a jogi háttér nem egyértelmű és nincsenek megfelelő jogszabályok, így még meg sem büntethetik a céget.
A szakember hangsúlyozta, hogy pont a hasonló esetek miatt lenne szükség egy új, úgynevezett munkavállalói adatvédelmi törvényre, amely bizonyos tekintetben jóval több lehetőséget biztosítana a nemrég módosított adatvédelmi törvénynél. Ráadásul az új jogszabály jobban szabályozhatná ezeket a kérdéseket. Az Airbus egyébként 2005 és 2007 között kérdezte le 20 000 német alkalmazottjának és beszállítójának az adatait. A későbbi megbeszéléseken és üzemi tanácsi egyeztetéseken ismertté vált, hogy mind a 20 000 személynek kikérték a bankszámla-információit. Erről sem az érintettek, sem az üzemi tanács, sem pedig a vállalat adatvédelmi megbízottja nem tudott. Kiderült az is, hogy egyik esetben sem merült fel konkrét gyanú.
A repülőgépgyártó április elején elismerte a dolgot, ugyanakkor a cég közleményében a lépést teljesen jogszerűnek nevezte. Ennek ellenére az üzemi tanács tájékoztatása alapján Gerald Weber, az Airbus Németország vezetője a botrány kirobbanása után a történtek miatt személyesen kért elnézést a munkavállalóktól. Caspar leszögezte, hogy az ilyen úgynevezett screening-módszerek súlyosan sértik a dolgozók információs önrendelkezési jogát és nem alkalmasak a korrupciós ügyek felderítésére. Az adatvédelmi biztos felszólította az Airbust, hogy tartsa tiszteletben a szövetségi adatvédelmi törvényt. A korrupciógyanús ügyekben kizárólag a gyanúsítottak személyek adatait vizsgálják át, de csak az üzemi tanács tagjainak vagy a cég adatvédelmi megbízottjának a jelenlétében.
Hasonló botrány robbant ki tavaly májusban a Deutsche Telekomnál és idén januárban a Deutsche Bahnnál is.
A legújabb botrány azért robbant ki, mert kiderült, hogy az európai repülőgépgyártó rendszeresen gyűjti a különböző információkat a munkatársairól és a partnereiről. Az Airbus vezetői azzal indokolták a lépést, hogy így akarják visszaszorítani a vállalaton belül a korrupciót. Caspar szerint az érvelés egyáltalán nem állja meg a helyét, de mivel a jogi háttér nem egyértelmű és nincsenek megfelelő jogszabályok, így még meg sem büntethetik a céget.
A szakember hangsúlyozta, hogy pont a hasonló esetek miatt lenne szükség egy új, úgynevezett munkavállalói adatvédelmi törvényre, amely bizonyos tekintetben jóval több lehetőséget biztosítana a nemrég módosított adatvédelmi törvénynél. Ráadásul az új jogszabály jobban szabályozhatná ezeket a kérdéseket. Az Airbus egyébként 2005 és 2007 között kérdezte le 20 000 német alkalmazottjának és beszállítójának az adatait. A későbbi megbeszéléseken és üzemi tanácsi egyeztetéseken ismertté vált, hogy mind a 20 000 személynek kikérték a bankszámla-információit. Erről sem az érintettek, sem az üzemi tanács, sem pedig a vállalat adatvédelmi megbízottja nem tudott. Kiderült az is, hogy egyik esetben sem merült fel konkrét gyanú.
A repülőgépgyártó április elején elismerte a dolgot, ugyanakkor a cég közleményében a lépést teljesen jogszerűnek nevezte. Ennek ellenére az üzemi tanács tájékoztatása alapján Gerald Weber, az Airbus Németország vezetője a botrány kirobbanása után a történtek miatt személyesen kért elnézést a munkavállalóktól. Caspar leszögezte, hogy az ilyen úgynevezett screening-módszerek súlyosan sértik a dolgozók információs önrendelkezési jogát és nem alkalmasak a korrupciós ügyek felderítésére. Az adatvédelmi biztos felszólította az Airbust, hogy tartsa tiszteletben a szövetségi adatvédelmi törvényt. A korrupciógyanús ügyekben kizárólag a gyanúsítottak személyek adatait vizsgálják át, de csak az üzemi tanács tagjainak vagy a cég adatvédelmi megbízottjának a jelenlétében.
Hasonló botrány robbant ki tavaly májusban a Deutsche Telekomnál és idén januárban a Deutsche Bahnnál is.