Berta Sándor
Energiaügyi cégek segíthetik a szélessávú fejlesztéseket
Egy régi-új ötletnek köszönhetően Németországban fordulópontjához érkezett a nagy sávszélességű hálózatok bővítéséről szóló vita. Az illetékes német hivatal, a Szövetségi Hálózatfelügyelet elhatározta, hogy nem vár tovább a távközlési konszernekre, hanem megpróbálja felgyorsítani a beruházásokat.
Egy elképzelés szerint az energiaügyi cégek segíthetnének a hálózatok fejlesztésében. Az első tárgyalások a háttérben már meg is kezdődtek. Az elképzelés nem új, hiszen korábban Svájcban már bebizonyosodott, hogy hatékony lehet a két szektorhoz tartozó vállalatok közötti együttműködés.
"Jelenleg is vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy az energiaellátókat miként kapcsolhatnánk be a szélessávú rendszerek kiépítésébe. Így ugyanis meggyorsíthatnánk a munkát és egyúttal csökkenthetnénk a költségeket is" - jelentette ki Matthias Kurth, a hivatal elnöke. A Deutsche Telekom illetékesei azt nyilatkozták, hogy nyitottak az együttműködésre, az RWE egyik szóvivője pedig megerősítette, hogy zajlanak egyeztetések és tanulmányozzák a technikai részleteket. Az Eon részéről egyelőre senki sem kívánta kommentálni az ötletet.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a Deutsche Telekomon kívül eddig egyetlen távközlési társaság sem kezdett nagy arányú fejlesztésekbe. Mivel szakértők becslése alapján a teljes ország hálózatbővítés költsége akár az 50 milliárd eurót is elérheti, így mindenképpen szükség van további partnerekre. Logikusnak tűnt, hogy mivel a gáz- és az áramszolgáltatók évente rendszeresen bővítik és karbantartják az infrastruktúráikat, őket kell(ene) megnyerni az ügynek. A szélessávú hálózatok építésénél a költségek 80-90 százalékát a kábelcsatornák kialakítása emészti fel, így viszont ezt az összeget részben meg lehetne takarítani. A nem használt áram- vagy gázvezetékcsatornákba szintén optikai kábelek kerülhetnének.
A svájci példa a bizonyíték arra, hogy egy ilyen együttműködés hatékony és sikeres lehet. Az alpesi országban az energiaügyi cégek fektetik le az optikai kábeleket, majd azokat bérbe adják a telekommunikációs vállalatoknak. A piacvezető Swissscom számos városban alkalmazza ezt a megoldást. Ezáltal az áramvezeték mellett egyúttal a szélessávú internet is megérkezik a lakásokba. "A svájci modell ragályos. Nagyon üdvözölnénk, ha megvalósulhatna nálunk" - mondta Kurth. A szakember több mint 3000 kisebb és nagyobb cégnek, köztük a Deutsche Bahnnak és a Bundeswehrnek küldött levelet, 36 százalékuk már vissza is jelzett. Év végére elkészülhet egy infrastruktúra-térkép.
Az elképzelést támogatja a német gazdasági és technológiai minisztérium is. és már vannak példák a helyi szintű együttműködésre. Észak-Németországban a Deutsche Telekom az EWE oldenburgi energiaügyi konszern egyik leányvállalatával, az Ewetellel közösen épít szélessávú hálózatot. Az RWE 207 000 kilométer hosszú áramvezeték-rendszert üzemeltet, így egyúttal ugyanilyen hosszúságban juttathatná el az optikai kábeleket a lakásokba.
Egy elképzelés szerint az energiaügyi cégek segíthetnének a hálózatok fejlesztésében. Az első tárgyalások a háttérben már meg is kezdődtek. Az elképzelés nem új, hiszen korábban Svájcban már bebizonyosodott, hogy hatékony lehet a két szektorhoz tartozó vállalatok közötti együttműködés.
"Jelenleg is vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy az energiaellátókat miként kapcsolhatnánk be a szélessávú rendszerek kiépítésébe. Így ugyanis meggyorsíthatnánk a munkát és egyúttal csökkenthetnénk a költségeket is" - jelentette ki Matthias Kurth, a hivatal elnöke. A Deutsche Telekom illetékesei azt nyilatkozták, hogy nyitottak az együttműködésre, az RWE egyik szóvivője pedig megerősítette, hogy zajlanak egyeztetések és tanulmányozzák a technikai részleteket. Az Eon részéről egyelőre senki sem kívánta kommentálni az ötletet.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a Deutsche Telekomon kívül eddig egyetlen távközlési társaság sem kezdett nagy arányú fejlesztésekbe. Mivel szakértők becslése alapján a teljes ország hálózatbővítés költsége akár az 50 milliárd eurót is elérheti, így mindenképpen szükség van további partnerekre. Logikusnak tűnt, hogy mivel a gáz- és az áramszolgáltatók évente rendszeresen bővítik és karbantartják az infrastruktúráikat, őket kell(ene) megnyerni az ügynek. A szélessávú hálózatok építésénél a költségek 80-90 százalékát a kábelcsatornák kialakítása emészti fel, így viszont ezt az összeget részben meg lehetne takarítani. A nem használt áram- vagy gázvezetékcsatornákba szintén optikai kábelek kerülhetnének.
A svájci példa a bizonyíték arra, hogy egy ilyen együttműködés hatékony és sikeres lehet. Az alpesi országban az energiaügyi cégek fektetik le az optikai kábeleket, majd azokat bérbe adják a telekommunikációs vállalatoknak. A piacvezető Swissscom számos városban alkalmazza ezt a megoldást. Ezáltal az áramvezeték mellett egyúttal a szélessávú internet is megérkezik a lakásokba. "A svájci modell ragályos. Nagyon üdvözölnénk, ha megvalósulhatna nálunk" - mondta Kurth. A szakember több mint 3000 kisebb és nagyobb cégnek, köztük a Deutsche Bahnnak és a Bundeswehrnek küldött levelet, 36 százalékuk már vissza is jelzett. Év végére elkészülhet egy infrastruktúra-térkép.
Az elképzelést támogatja a német gazdasági és technológiai minisztérium is. és már vannak példák a helyi szintű együttműködésre. Észak-Németországban a Deutsche Telekom az EWE oldenburgi energiaügyi konszern egyik leányvállalatával, az Ewetellel közösen épít szélessávú hálózatot. Az RWE 207 000 kilométer hosszú áramvezeték-rendszert üzemeltet, így egyúttal ugyanilyen hosszúságban juttathatná el az optikai kábeleket a lakásokba.