Berta Sándor
Egyre nagyobb sávszélességre van szükség
A szinte minden távközlési területet érintő, teljes körű digitalizáció miatt a cégeknek folyamatosan növelniük kell a meglévő infrastruktúra fejlesztésére szánt összegeket. Különösen a video-on-demand és a HD-minőségű online televíziós szolgáltatások "eszik" a sávszélességet.
Az Arthur D. Little elemezéséből kiderült, hogy főleg az említett rendszereknek köszönhetően a következő másfél évben a jelenlegi 4-ről 9 gigabájtra emelkedhet az egy személyre jutó letöltési forgalom. Amennyiben ehhez hozzávesszük, hogy például az internetes és a mobil televíziózás még csak a következő hónapokban, években kezd elterjedni, akkor azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy a jelenlegi sávszélesség nagyon hamar elfogyhat. A megoldást többek között az optikai kábel-infrastruktúra kiépítése és bővítése jelentheti.
"A tv- és videószolgáltatások jóval nagyobb mértékben fogják kihasználni a hálózatokat, mint például a fájlcserélő rendszerek vagy az online mentési megoldások. Ezzel szemben az online irodai és más hasonló alkalmazások nem játszanak komoly szerepet" - mondta Karim Taga, az Arthur D. Little Austria ügyvezető igazgatója. Az elmúlt egyetlen évtizedben bekövetkező változásokat jól szemlélteti, hogy tíz évvel ezelőtt egy átlagos honlap körülbelül 15 kilobájtnyi adatot tartalmazott. A mostani oldalak átlagos 150 kilobájtos adatmérete hamarosan 1 megabájtra nő majd.
A 2013-ra piacképessé váló megoldások, például az Ultra HDTV vagy a 3DTV, amelyek már akár több száz Mbps-os letöltési sebességet igényelnek, ugyanúgy erősíthetik ezt a folyamatot, mint az új hardverek. Utóbbira jó példát jelentenek a Syabas Set-Top-Boxai, amelyekkel már a YouTube, a Revision 3 és fájlcserélésen alapuló internetes televíziók műsorait is bárki nézheti majd a saját hagyományos tv-készülékén. Ugyan már rendelkezésre áll két alternatív adatátviteli eljárás, az FTTx és a HFC (DOCSIS 3), amelyekkel elérhető a több száz Mbps-os adatátviteli sebesség, de ez önmagában nem elég.
"A tovább növekvő adatforgalom miatt a maximum 25 Mbps-os hálózatok legfeljebb csak átmeneti megoldásként jöhetnek szóba. A mobil piac is érdekes, hiszen a szolgáltatók már most szembesülnek a továbbított megabájtonkénti 2-4 eurócentes költségekkel. Amennyiben valaki havonta tíz vagy még több gigabájt adatot tölt le, akkor pedig a jelenlegi tarifák végképp nem tarthatók. Mivel a szabadon elérhető frekvenciák hamarosan megszűnnek, így jelentősen csökkenhet az egy személyre jutó sávszélesség és letöltési sebesség" - szögezte le végül Taga.
Az Arthur D. Little elemezéséből kiderült, hogy főleg az említett rendszereknek köszönhetően a következő másfél évben a jelenlegi 4-ről 9 gigabájtra emelkedhet az egy személyre jutó letöltési forgalom. Amennyiben ehhez hozzávesszük, hogy például az internetes és a mobil televíziózás még csak a következő hónapokban, években kezd elterjedni, akkor azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy a jelenlegi sávszélesség nagyon hamar elfogyhat. A megoldást többek között az optikai kábel-infrastruktúra kiépítése és bővítése jelentheti.
"A tv- és videószolgáltatások jóval nagyobb mértékben fogják kihasználni a hálózatokat, mint például a fájlcserélő rendszerek vagy az online mentési megoldások. Ezzel szemben az online irodai és más hasonló alkalmazások nem játszanak komoly szerepet" - mondta Karim Taga, az Arthur D. Little Austria ügyvezető igazgatója. Az elmúlt egyetlen évtizedben bekövetkező változásokat jól szemlélteti, hogy tíz évvel ezelőtt egy átlagos honlap körülbelül 15 kilobájtnyi adatot tartalmazott. A mostani oldalak átlagos 150 kilobájtos adatmérete hamarosan 1 megabájtra nő majd.
A 2013-ra piacképessé váló megoldások, például az Ultra HDTV vagy a 3DTV, amelyek már akár több száz Mbps-os letöltési sebességet igényelnek, ugyanúgy erősíthetik ezt a folyamatot, mint az új hardverek. Utóbbira jó példát jelentenek a Syabas Set-Top-Boxai, amelyekkel már a YouTube, a Revision 3 és fájlcserélésen alapuló internetes televíziók műsorait is bárki nézheti majd a saját hagyományos tv-készülékén. Ugyan már rendelkezésre áll két alternatív adatátviteli eljárás, az FTTx és a HFC (DOCSIS 3), amelyekkel elérhető a több száz Mbps-os adatátviteli sebesség, de ez önmagában nem elég.
"A tovább növekvő adatforgalom miatt a maximum 25 Mbps-os hálózatok legfeljebb csak átmeneti megoldásként jöhetnek szóba. A mobil piac is érdekes, hiszen a szolgáltatók már most szembesülnek a továbbított megabájtonkénti 2-4 eurócentes költségekkel. Amennyiben valaki havonta tíz vagy még több gigabájt adatot tölt le, akkor pedig a jelenlegi tarifák végképp nem tarthatók. Mivel a szabadon elérhető frekvenciák hamarosan megszűnnek, így jelentősen csökkenhet az egy személyre jutó sávszélesség és letöltési sebesség" - szögezte le végül Taga.