A Német Bűnügyi Nyomozók Szövetsége (BDK) azt akarja elérni, hogy hozzanak létre egy mindenki számára másodpercek alatt elérhető online segélyhívó rendszert.

A bűnözés ma már mindenhol, így a virtuális térben is jelen van és egyre nagyobb méreteket ölt. Éppen ezért kellene a hatóságoknak a jelenleginél sokkal szigorúbban fellépniük a kiberbűnözőkkel szemben. "Ha egy elkövető egy európai államból Németországba utazik, legalább 1-2 órát tölt egy repülőgépen. Ezzel szemben az interneten egy zsaroláshoz ma már elég néhány másodperc is" - mondta Klaus Jansen, a BDK elnöke.

A hivatalos Német Rendőrségi Bűnügyi Statisztika (PKS) adatai alapján az elmúlt évben 60 000 bűncselekményt követtek el a világhálón. Sajnos sok felhasználó nem tesz fel- vagy bejelentést, esetleg nem is tud róla, hogy bűncselekmény áldozata lett és a bűnügyi rendőrség (Kripo) sem derít fel minden esetet. A BDK álláspontja az, hogy reagálni kell a kiberzaklatás, a személyes adatok ellopása, a gyermekpornográfia és más bűncselekmények jelentette kihívásokra, illetve megfelelő eszközöket kell biztosítani a bűnüldözők számára az elkövetők felderítésére és elfogására.

Ennek megvalósítására azonban nemzetközi összefogásra és együttműködésre van szükség, valamint valódi online rendőrőrsökre, amelyek azonnal, valós időben reagálnak hozzájuk érkező minden bejelentésre. A virtuális rendőrőrsökön megfelelően képzett, a jog és az internet világában is járatos személyzetet kellene alkalmazni, akik - egyéb feladataik elvégzése mellett - járőröznének a világhálón. "Amennyiben azt akarjuk, hogy nagyobb legyen az online közbiztonság és hatékonyabban védhessük meg az embereket a bűncselekményekkel szemben, akkor jogilag, technikailag és a személyzeti állományt tekintve is 2.0-s szintre kell hozni a Kripót" - szögezte le Klaus Jansen.

A szakember közölte: már eljuttatták Ursula von der Leyen német családügyi és ifjúsági miniszterhez a kidolgozott biztonsági koncepciójukat, amelynek azonnali megvalósításához már csak a német kormány döntésére van szükség. A tervezet egyik pontja szerint az állampolgárok egy segélyhívó programot telepíthetnének a számítógépükre és amennyiben bármilyen bűncselekményt észlelnek és be-, illetve feljelentést akarnak tenni vagy védelemre szorulnak, elegendő lenne csak elindítaniuk a szoftvert. Az alkalmazás azonnal eljuttatná az információkat a központi hálózati segélyközpontba, ahol rendőrök, szociológusok és pszichológusok tartózkodnának. A nyomozók így valós időben, másodperceken belül intézkedhetnének és forró nyomon nagyon sok bűncselekményt lehetne megakadályozni, illetve felderíteni.

A másik lehetőség az úgynevezett web patrol portál lenne, amelynek keretében akár e-mailben, "forródróton" tájékoztathatók lennének a központban ülők bizonyos információkról, például egyes felhasználók gyanús viselkedéséről. Így megelőzhetők lennének többek között az ámokfutások is. A projekt partnerei között megtalálható a T-Systems, a Microsoft, a CSC, a TÜV Rheinland és a Fraunhofer Intézet Intelligens Elemzési és Információs Rendszerek Intézete (IAIS). Jansen egyébként már idén márciusban több költségvetési támogatást és internetes nyomozási lehetőségeket kért az illetékesektől. Idén januárban pedig úgy nyilatkozott, hogy kizárólag az online razziák kecsegtetnek eredménnyel a kiberbűnözés elleni harcban.