Egyelőre nem váltak valóra a civil szervezetek és az adatvédelmi szakemberek aggodalmai. A német titkosszolgálatok eddig csak mértékkel kértek ki személyes adatokat.

Ezt állapította meg a német parlament ellenőrző bizottsága, amely azt vizsgálta, hogy a hivatalok mennyire éltek a 2002-ben elfogadott terrorizmus elleni csomag és a 2007-es terrorizmus elleni kiegészítő törvény (TBEG) nyújtotta lehetőségekkel. A testület most nyilvánosságra hozott jelentése szerint az emberi szabadságjogokat csak olyan mértékben korlátozták, amelyek valóban mindenképpen szükségesek voltak a közbiztonság megőrzéséhez.

2007-ben a titkosszolgálatok csupán 43 esetben kértek ki adatokat a távközlési vállalatoktól, valamint a bankoktól és a pénzintézetektől. Az információk többsége az előfizetőkre, illetve a folyószámlák tulajdonosaira vonatkozott. A Német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) 34 esetben fordult a cégekhez, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) és a Katonai Elhárítás (MAD) pedig 2-2 ügyben. A szervezetek ugyanakkor nem kértek információkat a postától és a légitársaságoktól.

A mobiltelefon helyzetmeghatározására alkalmas úgynevezett IMSI-megoldásokat a BfV nyolcszor, a MAD csupán egy alkalommal használta, míg a BND egyáltalán nem élt a lehetőséggel. A kilenc ügyben összesen tíz gyanúsítottat ellenőriztek ilyen módon. A szövetségi tartományokban 15 eljárásban kértek felvilágosítást a helyi hatóságok. 13 esetben összesen 29 gyanúsítottról kértek adatokat a távközlési vállalatoktól, két esetben pedig két gyanúsított banki információira voltak kíváncsiak. Terrorcselekmények miatt 2007-ben 377 személy került a bűnüldözők látókörébe. A magas szám annak köszönhető, hogy egy ügyben 275 ismeretlen személy IP-címét kellett kideríteni.