Svájcban az elmúlt hónapokban komoly vita bontakozott ki arról, hogy mennyire fontosak a szabadságjogok, illetve a biztonság, valamint, hogy az utóbbi erősítésében meddig szabad elmenni.

Doris Fiala svájci parlamenti képviselő úgy vélte, hogy a szabadság és a biztonság közül most mindenképpen az utóbbit kell választani. Az FDP politikusa az új generációs biometrikus útlevelekről szóló parlamenti szavazás előtt foglalt állást a kérdésben. Van azonban egy pont amiben mind az új okmányok bevezetését ellenző Christoph Blocher, az SVP alelnöke, mind pedig az azok mellett kiálló Christophe Darbellay, a CVP vezetője egyetértenek. A két politikus szerint ugyanis miután minden svájci állampolgár ujjlenyomat-mintáit eltárolták egy központi adatbázisban, elegendő lesz csak egy súlyosabb bűncselekmény ahhoz, hogy ezeket az adatokat a svájci hatóságok felhasználják egy nyomozás során.

Vagyis a kérdés már nem csak arról szól, hogy legyenek-e biometrikus útlevelek, hanem arról, hogy szeretnék-e az emberek, hogy ha az ujjlenyomat-mintáik egy központi nyilvántartásba kerüljenek? A jelenlegi törvény kimondja, hogy szigorúan tilos a rögzített minták felhasználása a bűncselekmények felderítésére. Ráadásul az információk nem felelnek meg a rendőrség minőségi követelményeinek sem. Ez azonban nem érdekli a döntéshozókat, akik készek módosítani a jogszabályt.

"Az a véleményem, hogy a biometrikus igazolványok adatait fel kellene használni, de csak a súlyos bűncselekmények felderítésekor. Amennyiben például elrabolnak valakit és csak a leghalványabb esélye is lenne annak, hogy azonosíthatják az elkövetőt az adatbázis segítségével, úgyis azonnal újrakezdődne a vita. Olyan időkben élünk, amikor a szabadság és a biztonság közül nekünk az utóbbit kell választanunk" - nyilatkozta Doris Fiala.

Mivel Svájc tavaly csatlakozott a schengeni egyezményhez, így köteles 2010-ig bevezetni a biometrikus igazolványokat. Az okmányokban lévő chipeknek tartalmazniuk kell a tulajdonos digitális fényképét és legalább egy ujjlenyomatát.