Berta Sándor
A jövő az automatikus határőrizeti rendszereké?
Nagyobb biztonság, alacsonyabb költségek, gyorsabb gyártási folyamatok. Ezek az új biometrikus biztonsági rendszerek fő előnyei. De a technika még közel sem tökéletes.
A schengeni övezet kiterjesztésével kiemelt feladat hárul a repülőterekre, mivel ők bonyolítják a legnagyobb utasforgalmat. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta különösen gyakran kerül szóba a biztonság és a légikikötők igyekeznek megfelelni a kihívásoknak. Éppen ezért merült fel az automatikus határőrizeti rendszerek létrehozása, amelyek segíthetnek az emberek ellenőrzésében és a gyanús személyek kiszűrésében.
S hogy miként néz ki a jövő schengeni beléptető rendszere? Nos, egy szkenner ellenőrzi az útlevelet, egy másik az ujjlenyomat-mintákat rögzíti, egy digitális kamera közben képet készít az övezetbe beutazni akaró utasról. A kész felvételt automatikusan összehasonlítják az útlevélben tárolt fotóval. Amennyiben minden rendben, kinyílnak az üvegajtók. Mindezzel csak az a probléma, hogy a gyakorlatban nem működik. Az Accenture IT-tanácsadó cég által kifejlesztet prototípus ugyanis egész egyszerűen használhatatlan.
Az arcfelismerő szoftver pontossága például csak 3 százalék. Vagyis a program 100 esetből 97-szer képtelen összehasonlítani az útlevelekben szereplő képeket a digitális kamera által rögzített felvételekkel. Egy másik probléma, hogy az útiokmány beszkennelése legfeljebb 8 másodpercig tarthatna. A valóságban ez az időtartam jóval több és a folyamat megszakad, ha például valaki direkt mozgatja közben a dokumentumot. Claus Wilkki, a vállalat marketingigazgatója ugyanakkor optimista és szerinte a rendszer működik.
Az elképzelések alapján 2015-re Európában az amerikaihoz hasonló adatbázist hoznának létre a beutazó külföldiekről. Ehhez azonban kereken 1800 ellenőrzi pontot kell kialakítani és felszerelni a schengeni határok mentén. Az Accenture mellett az EADS, a BAE Systems és a Sagem Sécurité is azt remélik, hogy komoly megrendelésekhez juthatnak a következő években és ezeknek köszönhetően túlélhetik a mostani gazdasági világválságot. Tavaly az elektronikus határőrizeti rendszerek forgalma 250 millió euró volt, 2015-re ez 400 millió euró lehet. Összehasonlításul: az Egyesült Államokban 2004-től öt éven át összesen 10 milliárd dollárt fordítottak ugyanerre a célra.
Az Európai Unió határain évente 800 millió embert léptetnek be. Az IATA számításai alapján a hagyományos ellenőrzések személyenként 3,68 dollárba kerülnek. Az automatikus rendszereknél ugyanez az összeg 0,16 dollár. Ráadásul a szakemberek azt remélik, hogy gyorsabbá válhat az egész ellenőrzési folyamat, kevesebb ellenőrzőpultra lesz szükség és az új terminálok kisebb helyen több utast tudnának kiszolgálni.
Amíg azonban ez megvalósulhat, még számos, elsősorban biztonsági fejlesztésre, hibajavításra és a megfelelő adatvédelmi szabályok kidolgozására van szükség.
A schengeni övezet kiterjesztésével kiemelt feladat hárul a repülőterekre, mivel ők bonyolítják a legnagyobb utasforgalmat. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta különösen gyakran kerül szóba a biztonság és a légikikötők igyekeznek megfelelni a kihívásoknak. Éppen ezért merült fel az automatikus határőrizeti rendszerek létrehozása, amelyek segíthetnek az emberek ellenőrzésében és a gyanús személyek kiszűrésében.
S hogy miként néz ki a jövő schengeni beléptető rendszere? Nos, egy szkenner ellenőrzi az útlevelet, egy másik az ujjlenyomat-mintákat rögzíti, egy digitális kamera közben képet készít az övezetbe beutazni akaró utasról. A kész felvételt automatikusan összehasonlítják az útlevélben tárolt fotóval. Amennyiben minden rendben, kinyílnak az üvegajtók. Mindezzel csak az a probléma, hogy a gyakorlatban nem működik. Az Accenture IT-tanácsadó cég által kifejlesztet prototípus ugyanis egész egyszerűen használhatatlan.
Az arcfelismerő szoftver pontossága például csak 3 százalék. Vagyis a program 100 esetből 97-szer képtelen összehasonlítani az útlevelekben szereplő képeket a digitális kamera által rögzített felvételekkel. Egy másik probléma, hogy az útiokmány beszkennelése legfeljebb 8 másodpercig tarthatna. A valóságban ez az időtartam jóval több és a folyamat megszakad, ha például valaki direkt mozgatja közben a dokumentumot. Claus Wilkki, a vállalat marketingigazgatója ugyanakkor optimista és szerinte a rendszer működik.
Az elképzelések alapján 2015-re Európában az amerikaihoz hasonló adatbázist hoznának létre a beutazó külföldiekről. Ehhez azonban kereken 1800 ellenőrzi pontot kell kialakítani és felszerelni a schengeni határok mentén. Az Accenture mellett az EADS, a BAE Systems és a Sagem Sécurité is azt remélik, hogy komoly megrendelésekhez juthatnak a következő években és ezeknek köszönhetően túlélhetik a mostani gazdasági világválságot. Tavaly az elektronikus határőrizeti rendszerek forgalma 250 millió euró volt, 2015-re ez 400 millió euró lehet. Összehasonlításul: az Egyesült Államokban 2004-től öt éven át összesen 10 milliárd dollárt fordítottak ugyanerre a célra.
Az Európai Unió határain évente 800 millió embert léptetnek be. Az IATA számításai alapján a hagyományos ellenőrzések személyenként 3,68 dollárba kerülnek. Az automatikus rendszereknél ugyanez az összeg 0,16 dollár. Ráadásul a szakemberek azt remélik, hogy gyorsabbá válhat az egész ellenőrzési folyamat, kevesebb ellenőrzőpultra lesz szükség és az új terminálok kisebb helyen több utast tudnának kiszolgálni.
Amíg azonban ez megvalósulhat, még számos, elsősorban biztonsági fejlesztésre, hibajavításra és a megfelelő adatvédelmi szabályok kidolgozására van szükség.
Ekkora szákkot. 
népség.
