Gyurkity Péter
2010-ig nem leolvashatók a brit azonosítók
Brit illetékesek elárulták, hogy az új biometrikus személyi azonosítókártyákhoz szükséges leolvasók hálózatát csak jövőre kezdik el kiépíteni, így addig a hagyományos módszereket kénytelen alkalmazni.
Azt már február óta tudjuk, hogy a tetemes összegért kidolgozott és bevezetett új rendszer egyelőre féllábon áll, mivel a kártyákhoz szükséges leolvasó készülékek jelenleg egyetlen brit rendőrőrsön, illetve határponton sem áll a szervek rendelkezésére. Ezek hiányában pedig kénytelen a hagyományos módszereket alkalmazni, így nem sok értelme van a kártyákon tárolt biometrikus infomációnak.
A napokban pedig a platform fejlesztéséért és üzemeltetéséért felelős Identity and Passport Service egyik munkatársa azt is elárulta, hogy a leolvasók hálózatát csak jövőre kezdik el kiépíteni, így gyakorlatilag a biometrikus azonosítók rendszere több mint egy évvel az első kártyák megjelenése után válik csak igazán működőképessé. A kártyákon ugyan a személyes adatok, valamint az illető arcképe továbbra is látható, az ujjlenyomat és a további információk azonban a beépített chipben kapnak helyet, így azokhoz mindenképpen szükséges lenne a leolvasók megléte. Mivel erről továbbra is csak álmodozhatnak az illetékesek, a biometrikus kártyákat kénytelenek hagyományos azonosítókként alkalmazni.
A szolgálat azonban nem tartja súlyos hiányosságnak a leolvasók kései megjelenését, ők ugyanis arra hivatkoznak, hogy igazán nagy számban majd csak 2011/2012-től jelennek meg a biometrikus kártyák, amikor is a legtöbb állampolgár számára elérhetővé teszik azokat. Addig fokozatosan, bizonyos csoportokat kiválasztva (lásd a reptéri alkalmazottak, illetve a külföldi munkavállalók példáját) vezetik be a kártyákat, a nagy többség egyelőre maradhat a jól bevált hagyományos kártyáknál.
A kérdés persze továbbra is megmarad: mi szükség volt a több mint 4 milliárd fontot felemésztő program elsietett bevezetésére, amennyiben csak annak egyik fele valósult meg?
Azt már február óta tudjuk, hogy a tetemes összegért kidolgozott és bevezetett új rendszer egyelőre féllábon áll, mivel a kártyákhoz szükséges leolvasó készülékek jelenleg egyetlen brit rendőrőrsön, illetve határponton sem áll a szervek rendelkezésére. Ezek hiányában pedig kénytelen a hagyományos módszereket alkalmazni, így nem sok értelme van a kártyákon tárolt biometrikus infomációnak.
A napokban pedig a platform fejlesztéséért és üzemeltetéséért felelős Identity and Passport Service egyik munkatársa azt is elárulta, hogy a leolvasók hálózatát csak jövőre kezdik el kiépíteni, így gyakorlatilag a biometrikus azonosítók rendszere több mint egy évvel az első kártyák megjelenése után válik csak igazán működőképessé. A kártyákon ugyan a személyes adatok, valamint az illető arcképe továbbra is látható, az ujjlenyomat és a további információk azonban a beépített chipben kapnak helyet, így azokhoz mindenképpen szükséges lenne a leolvasók megléte. Mivel erről továbbra is csak álmodozhatnak az illetékesek, a biometrikus kártyákat kénytelenek hagyományos azonosítókként alkalmazni.
A szolgálat azonban nem tartja súlyos hiányosságnak a leolvasók kései megjelenését, ők ugyanis arra hivatkoznak, hogy igazán nagy számban majd csak 2011/2012-től jelennek meg a biometrikus kártyák, amikor is a legtöbb állampolgár számára elérhetővé teszik azokat. Addig fokozatosan, bizonyos csoportokat kiválasztva (lásd a reptéri alkalmazottak, illetve a külföldi munkavállalók példáját) vezetik be a kártyákat, a nagy többség egyelőre maradhat a jól bevált hagyományos kártyáknál.
A kérdés persze továbbra is megmarad: mi szükség volt a több mint 4 milliárd fontot felemésztő program elsietett bevezetésére, amennyiben csak annak egyik fele valósult meg?
