Berta Sándor
EU: továbbra is napirenden van a hozzáférések blokkolása
Az európai távközlési csomag egy új kiegészítőcsomagja háttérbe szorítaná és gyengítené a felhasználók alapvető jogait, de támogatja az internetelérések blokkolását.
A heise onlinebirtokába került tervezetet Catherine Trautmann, az Európai Parlamentnek a kérdésben illetékes jelentéskészítője már be is nyújtotta az EU minisztertanácsához. A dokumentumból kiderül, hogy az Európai Unió még koránt sem tett le a hozzáférések blokkolásáról és a megoldást szívesen kiterjesztené az egész kontinensre.
Az európai parlamenti képviselők a távközlési csomag első vitájakor ragaszkodtak az úgynevezett 138-as kiegészítéshez, amely kimondja: az illegális fájlcserélők elleni harcban az internethozzáférések blokkolása nem rendelhető el bírói engedély nélkül. Az EP-képviselők akkor úgy határoztak, hogy a fogyasztók jogaiba és szabadságába való beavatkozások kizárólag az igazságszolgáltatás bevonásával hajthatók végre. Trautmann előterjesztése viszont alapvető online jogként kizárólag a szabad véleménygyakorlás és az információkhoz való hozzáférések, valamint az oktatáshoz való jogot ismerné el. Vagyis könnyen lehet, hogy az EU a Franciaországban felmerült Haute Autorité pour la Diffusion des Oeuvres et la Protection des Droits sur l'Internet (Loi HADOPI) mintájára egy új rendszert vezetne be.
Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek parlamenti frakciójának alelnöke nagy aggodalmakkal figyeli a fejleményeket és felszólította Trautmannt, hogy ne engedjen az Európai Tanács nyomásának. Cohn-Bendit úgy vélte, hogy a változtatás rossz jel lenne a tagállamok, különösen Franciaország számára.
A La Quadrature du Net francia civil szervezet szintén támadta az új előterjesztést és arra kért minden európai uniós állampolgárt, hogy hívják fel a képviselőiket és szólítsák fel őket az eredeti változat további támogatására. A Szenátus után nemrég a Francia Nemzetgyűlés is megszavazta a Loi HADOPI létrehozásáról szóló törvényt és a civil szervezetek - okkal - attól tartanak, hogy a rendszert később kiterjeszthetik az összes európai uniós tagországra.
A heise onlinebirtokába került tervezetet Catherine Trautmann, az Európai Parlamentnek a kérdésben illetékes jelentéskészítője már be is nyújtotta az EU minisztertanácsához. A dokumentumból kiderül, hogy az Európai Unió még koránt sem tett le a hozzáférések blokkolásáról és a megoldást szívesen kiterjesztené az egész kontinensre.
Az európai parlamenti képviselők a távközlési csomag első vitájakor ragaszkodtak az úgynevezett 138-as kiegészítéshez, amely kimondja: az illegális fájlcserélők elleni harcban az internethozzáférések blokkolása nem rendelhető el bírói engedély nélkül. Az EP-képviselők akkor úgy határoztak, hogy a fogyasztók jogaiba és szabadságába való beavatkozások kizárólag az igazságszolgáltatás bevonásával hajthatók végre. Trautmann előterjesztése viszont alapvető online jogként kizárólag a szabad véleménygyakorlás és az információkhoz való hozzáférések, valamint az oktatáshoz való jogot ismerné el. Vagyis könnyen lehet, hogy az EU a Franciaországban felmerült Haute Autorité pour la Diffusion des Oeuvres et la Protection des Droits sur l'Internet (Loi HADOPI) mintájára egy új rendszert vezetne be.
Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek parlamenti frakciójának alelnöke nagy aggodalmakkal figyeli a fejleményeket és felszólította Trautmannt, hogy ne engedjen az Európai Tanács nyomásának. Cohn-Bendit úgy vélte, hogy a változtatás rossz jel lenne a tagállamok, különösen Franciaország számára.
A La Quadrature du Net francia civil szervezet szintén támadta az új előterjesztést és arra kért minden európai uniós állampolgárt, hogy hívják fel a képviselőiket és szólítsák fel őket az eredeti változat további támogatására. A Szenátus után nemrég a Francia Nemzetgyűlés is megszavazta a Loi HADOPI létrehozásáról szóló törvényt és a civil szervezetek - okkal - attól tartanak, hogy a rendszert később kiterjeszthetik az összes európai uniós tagországra.
