Berta Sándor
Német zeneipar - havi ezer eljárás fájlcserélők ellen?
Világos, átlátható és szigorú stratégiát követel a német kormánytól a szellemi tulajdon védelmére a Német Zeneipari Szövetség. Prof. Dieter Gorny, a szervezet elnökségének vezetője az idei berlini konferencián bírálta a német kormány semmittevését.
Gorny elmondta, hogy ugyan a kormány jelentése elismeri a kreatív ipar fontosságát, de egyúttal hallgat a szerzői jogok védelmének hatékonyabb megvalósításáról. A kulturális és alkotóipar a 61 milliárd eurós bruttó hazai termékével a vegyi- és az autóipar között helyezkedik el.
"Az ágazat alapja azonban egy erős szerzői jogvédelem. Az e-könyvek megjelenésével már nemcsak a zene- és a filmipar, hanem a könyvkiadók is szembesülhettek az általuk kínált tartalmak illegális terjesztésének veszélyével. Csak azért, mert a digitális termékekre nem akasztunk ki árcédulát, attól még nem érnek kevesebbet" - hangsúlyozta a szakember. Gorny hozzátette, hogy a kormány csak az internet technikai részére összpontosít, vagyis támogatják a szélessávú hálózatok fejlesztését, de azon senki nem gondolkodik el, hogy a felhasználók milyen tartalmakat fognak ezeken az infosztrádákon továbbítani.
"Európában egyre több ország, köztük Franciaország, Nagy-Britannia és Írország ismeri fel, hogy a tartalmak és az infrastruktúrák összetartoznak. Miközben ezekben az államokban például figyelmeztető leveleket küldenek a kalózoknak, Németország az adatvédelmi jogi vitákba bonyolódik" - jegyezte meg Gorny. A Német Zeneipari Szövetség elnökségének vezetője emlékeztetett arra, hogy 2004 óta összesen 100 000 eljárást kezdeményeztek szerzői jogsértéses ügyekben. Ezek hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2008-ra 600 millióról 316 millióra csökkent Németországban az illegális letöltések száma. "Szívesen eltekintenénk az illegális terjesztések és zenehasználat miatti további tömeges perektől. De a kormány semmittevése a jövőben sem hagy majd nekünk más lehetőséget" - szögezte le végül Gorny.
A szervezet többek között azzal vádolta meg az igazságügyi szerveket, hogy túl lusták, nem lépnek fel kellő eréllyel az illegális másolókkal és terjesztőkkel szemben. Az ügyészek elbagatellizálják az illegális zenemásolást, ezért nem is csoda, hogy ismét nőtt az illegális letöltések száma. S hogy mi várható a közeljövőben? Nos, amennyiben nem változik semmi ez ügyben, a Német Zeneipari Szövetség kész havonta akár ezer eljárást kezdeményezni a fájlcserélőkkel szemben. A szakmai és a szerzői jogvédő szervezetek egyébként már tavaly is bírálták az ügyészeket, amikor Ralf Meyer, a wuppertali ügyészség főügyésze közölte, hogy a hivatala a jövőben nem emel vádat a fájlcserélők ellen. Meyer közvetlen főnökét válaszul a kiadók beperelték.
Az ügyészek azzal vágtak vissza, hogy csak Észak-Rajna-Vesztfáliában minden hónapban átlagosan 5500 feljelentés érkezik a fájlcserélők ellen, az eddigi nyomozások ugyanakkor havonta átlagosan félmillió eurójába kerülnek a német államnak, ezáltal az adófizetőknek. Gregor Steinforth düsseldorfi főügyész még a nyáron két kollégájával egy olyan megállapodást kötött, amely szerint a 3000 eurónál kisebb kárösszegű ügyekben, illetve a 3000 zeneszámnál kevesebbet az internetre fel-, vagy onnan letöltő személyek esetében nem indítanak eljárást.
Gorny elmondta, hogy ugyan a kormány jelentése elismeri a kreatív ipar fontosságát, de egyúttal hallgat a szerzői jogok védelmének hatékonyabb megvalósításáról. A kulturális és alkotóipar a 61 milliárd eurós bruttó hazai termékével a vegyi- és az autóipar között helyezkedik el.
"Az ágazat alapja azonban egy erős szerzői jogvédelem. Az e-könyvek megjelenésével már nemcsak a zene- és a filmipar, hanem a könyvkiadók is szembesülhettek az általuk kínált tartalmak illegális terjesztésének veszélyével. Csak azért, mert a digitális termékekre nem akasztunk ki árcédulát, attól még nem érnek kevesebbet" - hangsúlyozta a szakember. Gorny hozzátette, hogy a kormány csak az internet technikai részére összpontosít, vagyis támogatják a szélessávú hálózatok fejlesztését, de azon senki nem gondolkodik el, hogy a felhasználók milyen tartalmakat fognak ezeken az infosztrádákon továbbítani.
"Európában egyre több ország, köztük Franciaország, Nagy-Britannia és Írország ismeri fel, hogy a tartalmak és az infrastruktúrák összetartoznak. Miközben ezekben az államokban például figyelmeztető leveleket küldenek a kalózoknak, Németország az adatvédelmi jogi vitákba bonyolódik" - jegyezte meg Gorny. A Német Zeneipari Szövetség elnökségének vezetője emlékeztetett arra, hogy 2004 óta összesen 100 000 eljárást kezdeményeztek szerzői jogsértéses ügyekben. Ezek hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2008-ra 600 millióról 316 millióra csökkent Németországban az illegális letöltések száma. "Szívesen eltekintenénk az illegális terjesztések és zenehasználat miatti további tömeges perektől. De a kormány semmittevése a jövőben sem hagy majd nekünk más lehetőséget" - szögezte le végül Gorny.
A szervezet többek között azzal vádolta meg az igazságügyi szerveket, hogy túl lusták, nem lépnek fel kellő eréllyel az illegális másolókkal és terjesztőkkel szemben. Az ügyészek elbagatellizálják az illegális zenemásolást, ezért nem is csoda, hogy ismét nőtt az illegális letöltések száma. S hogy mi várható a közeljövőben? Nos, amennyiben nem változik semmi ez ügyben, a Német Zeneipari Szövetség kész havonta akár ezer eljárást kezdeményezni a fájlcserélőkkel szemben. A szakmai és a szerzői jogvédő szervezetek egyébként már tavaly is bírálták az ügyészeket, amikor Ralf Meyer, a wuppertali ügyészség főügyésze közölte, hogy a hivatala a jövőben nem emel vádat a fájlcserélők ellen. Meyer közvetlen főnökét válaszul a kiadók beperelték.
Az ügyészek azzal vágtak vissza, hogy csak Észak-Rajna-Vesztfáliában minden hónapban átlagosan 5500 feljelentés érkezik a fájlcserélők ellen, az eddigi nyomozások ugyanakkor havonta átlagosan félmillió eurójába kerülnek a német államnak, ezáltal az adófizetőknek. Gregor Steinforth düsseldorfi főügyész még a nyáron két kollégájával egy olyan megállapodást kötött, amely szerint a 3000 eurónál kisebb kárösszegű ügyekben, illetve a 3000 zeneszámnál kevesebbet az internetre fel-, vagy onnan letöltő személyek esetében nem indítanak eljárást.