Berta Sándor

Japán internetszolgáltatók a fájlcserélők ellen

Négy nagy japán távközlési szövetség harcot indít a P2P-rendszerek fejlesztői, üzemeltetői és az azokat használó személyek ellen. Töredéknyi felhasználó foglalja a sávszélesség döntő részét.

A négy szakmai szervezet összesen ezer nagyobb és kisebb internetszolgáltatót tömörít. Céljuk, hogy megakadályozzák, hogy ügyfeleik hozzáférhessenek a fájlcserélő hálózatok tartalmához, elsősorban az illegálisan másolt szoftverekhez (főleg játékokhoz) és zeneszámokhoz. A négy szövetség a tervek szerint várhatóan április elején hozza létre azt a testületet, amely a jogalkotókkal és a szerzők, valamint a programfejlesztők képviselőivel közösen új irányelveket fog kidolgozni a tartalmak hozzáférésének kérdésében.

Többek között meghatároznák, hogy mely anyagok minősülnének tiltottnak és melyeket tűrnék meg ezentúl is, illetve hogy milyen típusú fájlokhoz férhetnek majd hozzá a felhasználók. Az intézkedéssel elsősorban a Japánban is népszerű Winny fájlcserélő rendszer ellen akarnak fellépni, amelynek becslések szerint körülbelül 1,75 millió rendszeres használója van.


Mint a grafikonból is látható, a terhelés jelentős részét a Winny, a WinMX és a Share (egy Winny-utód) p2p szoftverek teszik ki. A felhasználók 10 százaléka felelős a forgalom 75%-ért, de még durvább, hogy 1 százalékuk foglalja a teljes sávszélesség 63%-át

Két évvel ezelőtt egy helyi internetszolgáltató már megpróbált fellépni az illegálisan másolt zenéket, filmeket és szoftvereket letöltő internetezők ellen, akkor azonban a japán kommunikációs minisztérium még azt közölte, hogy ha valakit emiatt távolítana el az ügyfelei közül, akkor azzal beavatkozna az adott emberek magánéletébe. Azóta úgy tűnik, fordult a világ. Az elképzelések alapján először minden ügyfelet csak figyelmeztetnének és csupán a második esetben száműznék egy meghatározott időre a világhálóról.

Japánban van kiépítve a világ egyik legnagyobb kapacitású szélessávú hálózata, szinte bárki előfizethet akár 100 MBites kapcsolatra is. Míg Európában és az Egyesült Államokban sokan azt gondolják, hogy pusztán hálózatfejlesztéssel megoldhatók a sebességbeli problémák, addig a Japán példa azt mutatja, hogy a sávszélesség növelése, a kapacitások majdnem végtelen volta sem elegendő a p2p rendszerek okozta torlódások kiküszöbölésére.

Japánban felmérések szerint 3,55 millió illegálisan másolt játék van forgalomban, ezek értéke körülbelül 9,5 milliárd jen. A 610 millió másolt zeneszám értékét a szakemberek 440 millió jenre becsülik. A Winny és tulajdonosa nem először kerülnek a hatóságok célkeresztjébe, hiszen 2004-ben már letartóztatták Isamu Kanekót. Az ügyben eljáró helyi bíróság 2006-ban 13 ezer dollár, vagyis mintegy 2,5 millió forint megfizetésére kötelezte a férfit, mondván az általa megalkotott fájlcserélő szoftvert a szerzői jogi rendszer szétzúzására fejlesztette ki. Ezzel szemben az ítéletben nem ezért, hanem az illegális szoftverek terjesztésének megkönnyítése miatt marasztalták el.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • arrakistor #40
    menjenek a japók a p.csába, mikor én voltam japánba 8 éve már akkor is videofonáltak a gyufásdoboz méretű és súlyú telefonjaikkal, amiket azóta se lehet egész ejrópába kapni, ha valahol 10 megabitnél kissebb volt a sávszél az már cikinek számított, igaz én egy gazdagnegyedben voltam mit akarnak még?
    torrent volt , van és lesz egészen addig míg TCP/IP alapú az internet és amíg egyáltalán van internet, ha meg kihúzzák a kábeleket, akkor jön az amit egy másik cikk kapcsán leírtam: mindenki otthonról fogja tolni nagyáramerősségű mikrohullámú antennákkal. És kész. Ennyi. Pont. Nincs tovább. Téma lezárva.
  • Bijesz #39
    Nem a végpontokat kellene fejleszteni.
    A gerinc a gyenge, ezért van az, hogy hiába 100-as a végpont mégsem tudja kihasználni.

    Na de nem is ez a lényeg a cikkben, hanem az, hogy egy kissebbség miatt kellene a hálózatot fejleszteni.

    A probléma gyökere az, hogy a fejlesztésből nem tudnak közvetlen bevételt produkálni, ugyanis a rá épülő szolgáltatosok nincsenek direkt pénzügyi kapcsolatban az infrastruktúrával.
    Közvetetten maximum a penetráció növelése lehetne a cél, de mivel Japánan ez eleve magas ezért erre nem appelálnak a cégek.
  • Mice #38
    mi az a p+r??
  • who am I 7 #37
    Másról beszélünk kicsit..dee, jól van, annyiban hibásak marketing ágon, hogy korlátlannak kiabálják a csomagokat.Most annyi lenne csak a változás, hogy szépen korlátoznak,ésszerűen :) és ennyi csokolomkívánok
  • Idefix #36
    No ezért mondom én, hogy nem az adatforgalmon van a hangsúly, hanem azon hogy szeretnék legalizálni a dolgokat! Ha az adatforgalom lenne a baj, akkor nem csapnának akkor reklámokat a neten nézhető TV- nek, az online zeneboltoknak, online videótékéknak... és még sorolhatnánk! Csak ezt nem vallják be, mert ebbe a legalizálásba beletört már a bicskájuk párszor, ezért most jöjjön a "túl nagy az adatforgalom" című fejezet- hiszen ezzel ugyanúgy a warezeseket akarják szivatni!!!
  • aaaaa #35
    A zeneszámok másolásába nem hal bele a net, ez egyértelmű kamu. Minimális forgalom megy el rá a filmekhez képest. Csak jól hangzik, ha sírni kell valamiért. Nem a 50 100 megás MP3 albumoktól fogy el a sávszélesség... Ha valaki csak a Youtube-ot nézegeti, keményebb forgalmat generál, mint ha zenéket töltöget...
  • shabba #34
    Egyébként tavaly valamikor olvastam egy érdekes közvéleménykutatási összefoglalót. Az kérdezték mennyire elégedettek az emberek az egyes országokban a netszolgáltatás minőségével. És furcsamód a leginkább elgedetlenebbek toronymagasan, a többi országot vagy 2x-esen megelőzve a japánok voltak.

    Ennek 1xű oka van, az országon belüli netkapcsolatok nagymértékű minőségbeli eltérése és hozzáférhetősége. Anno 1-2 éve még csak 5 millió FTTx elérés volt a 25 millió szélessávú netezőből, a többség döntően ADSL-en és kábelneten netezett, ahogy ez még most is így van. És a többségnek csípi a szemét hogy vannak szerencsésebbek akiknek már optikai elérés jut up to 100 Mbps-tel, míg neki csak ADSL-en up to 24,50 Mbps. Nem mindtha a havi 5-20GB-ját azon nem tudná letölteni, de írígy a másikra akinek jobb jutot, mert olyan környéken lakik ahol már van lehetőség FTTx-re előfizetni.
  • shabba #33
    Hogy haladhatná meg a 100 Mbps-et az főre jutó sávszél. Tessék már gondolkodni is mielőtt hozzászólást írsz. Japánban ott ahol lehetőség van FTTx elérést venni ott up to 100 Mbps-es elérést árulnak. Ilyenből úgy 10 millió van. E mellett van még 14 millió ADSL előfizető, akik up to 8,12,24,50 Mbps-es elérésekből válogathatnak. És van még 4 millió kábelnetes ahol up to 30-40 Mbps körüli csomagok vannak. Viszont ezek az up to értékek mindenhol technológia maximum értékek, de még ezek átlaga is 100 Mbps alatt van ha megfelelően számolsz súlyozott átlagot. És azt nem szabad elfelejteni a valós sebesség elég messze eshet technológia maximum értékektől, amik azért erősen marketinges számadatok.

    Azt is meg kellene végre érteni, attól mert valakinek gyorsabb nete van, az még nem jelenti az hogy többet is tölt. Ha egy embernek havi 5-10-20GB adatmennyiségre van igénye, mert ebbe a belefér azon weboldalak megnézése amire kíváncsi vagy azok a zenék, videok amiket meg akar nézni akkor ennél nem fog többet tölteni. És ezt a mennyiséget ugyanúgy letölti 1 Mbps-es kapcsolattal és ennél többet akkor sem fog tölteni ha 10 vagy 100 Mbps-es lesz a kapcsolata. Épp ezért van hogy a sávszélességnek nincs költség vonzata, teljesen lényegtelen mennyit ad a szolgáltató, épp ezért emelik a sebességeket a szolgáltatók az idő előrehaladtával. Ami számít és aminek költség vonzata van az az adatforgalom. Az az emelkedik akkor kell hálózatot bővíteni.

    Az is nyílvánvaló hogy az internet megjelenésekor először a hardcore userek startoltak rá, azok akik már a modemes korszakban vagy előtte is warezoltak. Így ez elején volt a legmagasabb a warezolók aránya. Minél több előfizető lesz a warezolók aránya annál inkább kisebb lesz a teljeshez képest. Japánban igen sok előfizető van több mint 28 millió és ennek nagy része nem warezol, azt se tudja mi az. Sőt havi pár gigabytenél több adatot sem forgalmaz.

    Pl. Japánban az egy főre eső havi adatforgalom mennyisége nagyjából fele a hazai értéknek, de mindenképpen alatta marad. Hiába vannak ott sokkal nagyobb sávszélességű csomagot, ez még nem jár együtt a nagyobb adatforgalommal. Ez régebben is így volt és még most is így van.
  • JTBM #32
    Az 50K autó akkor fog ott parkolni, ha létezik parkoló. Egyébként bemegy a városba és ott parkol, ahol tud. Még 4-es metró sincs...
    A 2M embernek (a dolgozó részének) ugyanis muszáj bemennie dolgozni, még akkor is, ha horror a közlekedés, nincs parkoló, stb., stb.
    A főnököt marhára nem érdekli, hogy hogyan oldja meg a beosztott a bejárást, hány órát szív a dugóban...

    Ma egyébként azért nem veszi igénybe az autós a P+R-t és a tömegközlekedést, mert nem is létezik. Nem kényelmi okokból... Ahol van P+R, ott 100%-osan ki is van használva, pl. Örs vezér tere v. Lágymányosi híd környéke.

    Egyébként tényleg meg lehetne oldani a közlekedést város alatti autópályákkal, parkolókkal, csak szvsz. ezek sokkal drágábbak lennének a tömegközlekedésnél...
  • ziipp #31
    "Töredéknyi felhasználó foglalja a sávszélesség döntő részét."
    Először is, kicsit szkeptikus vagyok, hogy tényleg ilyenek a valós arányok. Statiszikákat hamisítani, mondhtani rutin. Másodszorra, olyan felhangot is kiérzek, mintha próbálnák a usereket is egymás ellen hangolni. "Fúj, rohadt p2p-s szemétláda, lefoglalja a sávszél nagyrészét!", hogy ez által, a "kis-netezők" felé alátámasszák az igazukat. Csak azt elfelejtik megemlíteni, hogy valszeg akinek gyorsabb nete van, az többet is fizet.

    Itt a végén direkt nagy számokkal dobáloznak, mintegy aláhúza, hogy ezek a "szentségtörők" mekkora károkat okoznak. 1,75 milló ember a 130ból? Csepp a tengerben. Másrészt nem hiszem, hogy betujdák bizonyítani, hogy a kiesés a warez miatt van, mert lehet hogy ha nem lenne, akkor a piacon vennék meg ugyanazokat - tehát a nem növekedne a kiadók bevétele.