Berta Sándor
Számítógépes játékkal javítják az összpontosítást
Egyes gyerekek képtelenek koncentrálni, figyelni. Svéd kutatók vizsgálatai szerint ezen a problémán segíthetnek a számítógépes és videojátékok.
A Karolinska Intézet munkatársai öt héten át több mint 50 gyermeknél alkalmaztak egy új megoldást. Minden egyes gyerek naponta 45 percig használt egy különleges szoftvert az agya és a memóriája edzésére. Az eredmény: mindegyikük teljesítménye javult, jobban tudtak koncentrálni. Sőt, a tesztekben résztvevő fiatalok közül többnek javultak az iskolai eredményei és a korábbinál kevésbé voltak impulzívak. "Egyes gyerekek a tesztek után meg sem közelítették azokat a határértékeket, amelyek az összpontosításhiányra utaltak volna. A hiperaktív gyermekek esetében ugyanakkor a kísérlet csak alig vagy egyáltalán nem hozott eredményt" - nyilatkozta Hans Forssberg, a Karolinska Intézet professzora.
A szakemberek két csoportját különböztetik meg a figyelni nehezen vagy egyáltalán nem tudó embereknek. Az egyikbe a hiperaktív személyek tartoznak, akik percekre sem képesek nyugodtan maradni, mindig izegnek, mozognak, minden másodpercben valamit tenniük kell. A másik csoport tagjai inkább befelé fordulnak, álmodozóak. Az iskoláskorú gyerekek hat százaléka sorolható a két csoportba, kétharmaduk fiú. A kutatók ezt a viselkedészavart ADHS-nek nevezik. A hiperaktív vagy a befelé forduló személyeknél az agy kevésbé képes kontrollálni az impulzusokat.
"Azt akartuk tudni, hogy képesek vagyunk-e egy célzott tréninggel stimulálni az agynak ezt a részét" - közölte Forssberg. A teszthez a Robomemo nevű számítógépes játékot használták fel, amely megdolgoztatja az agyat és a rövid távú memóriát. Utóbbi tárolja például egy bevásárlásnál az árakat. "Az ADHS-ben szenvedők ezeken a teszteken mindig rosszul teljesítettek, de a program segítségével javíthattunk az eredményeiken. A gyerekeknek különböző feladatokat kellett megoldaniuk, például meg kellett jegyezniük milyen sorrendben gyulladtak fel a lámpák a Robo nevű robot mellkasán. Aki sikeresen teljesített nyolc feladatot, az játszhatott a Roborace nevű játékkal."
A svéd eredmények azért figyelemre méltóak, mert minden eddigi hasonló tesztnél a személyek amint visszakerültek a megszokott környezetükbe ugyanúgy viselkedtek, mint a kísérlet előtt. Forssbergnek és munkatársainak viszont sikerült elérniük, hogy a javulás tartós legyen. "A svédek eredményei biztatóak, azonban sajnos a számítógépes módszer még nem annyira elterjedt, hogy azt bármikor és bárhol, például gyermekpszichológiai klinikákon is használni lehessen" - reagált az eredményekre Kerstin Konrad, az Aacheni Egyetemi Klinika professzora.
Ute Strehl pszichológus, a Tübingeni Egyetemi Klinika munkatársa egyébként hasonló eljárást dolgozott ki. Az úgynevezett neurofeedback-tréning során a gyerekek egy monitor előtt ülnek, a fejükre három EEG-elektródát erősítenek, amelyek mindegyike össze van kötve egy számítógéppel. Amikor a tesztek során a gyermekek agytevékenysége normális, akkor a monitoron megjelenik egy mosolyjel. A pozitív képen keresztül a gyermekek megtanulják kontrollálni és megváltoztatni az agytevékenységüket. Ezáltal javul a feladatmegoldó képességük, jobban tudnak koncentrálni és az IQ-teszteket is jobb eredményekkel végzik el. Ráadásul - ez a legfontosabb - a változás tartós, még két évvel a kísérlet után után is megfigyelhető.
Jelenleg azonban csak kevés klinikán végeznek neurofeedback-tréningeket. Ennek oka, hogy egy ilyen teszt sok időbe kerül, szakképzett személyzetet igényel, ráadásul jelenleg a betegbiztosítók sem térítik meg a terápia árát.
A Karolinska Intézet munkatársai öt héten át több mint 50 gyermeknél alkalmaztak egy új megoldást. Minden egyes gyerek naponta 45 percig használt egy különleges szoftvert az agya és a memóriája edzésére. Az eredmény: mindegyikük teljesítménye javult, jobban tudtak koncentrálni. Sőt, a tesztekben résztvevő fiatalok közül többnek javultak az iskolai eredményei és a korábbinál kevésbé voltak impulzívak. "Egyes gyerekek a tesztek után meg sem közelítették azokat a határértékeket, amelyek az összpontosításhiányra utaltak volna. A hiperaktív gyermekek esetében ugyanakkor a kísérlet csak alig vagy egyáltalán nem hozott eredményt" - nyilatkozta Hans Forssberg, a Karolinska Intézet professzora.
A szakemberek két csoportját különböztetik meg a figyelni nehezen vagy egyáltalán nem tudó embereknek. Az egyikbe a hiperaktív személyek tartoznak, akik percekre sem képesek nyugodtan maradni, mindig izegnek, mozognak, minden másodpercben valamit tenniük kell. A másik csoport tagjai inkább befelé fordulnak, álmodozóak. Az iskoláskorú gyerekek hat százaléka sorolható a két csoportba, kétharmaduk fiú. A kutatók ezt a viselkedészavart ADHS-nek nevezik. A hiperaktív vagy a befelé forduló személyeknél az agy kevésbé képes kontrollálni az impulzusokat."Azt akartuk tudni, hogy képesek vagyunk-e egy célzott tréninggel stimulálni az agynak ezt a részét" - közölte Forssberg. A teszthez a Robomemo nevű számítógépes játékot használták fel, amely megdolgoztatja az agyat és a rövid távú memóriát. Utóbbi tárolja például egy bevásárlásnál az árakat. "Az ADHS-ben szenvedők ezeken a teszteken mindig rosszul teljesítettek, de a program segítségével javíthattunk az eredményeiken. A gyerekeknek különböző feladatokat kellett megoldaniuk, például meg kellett jegyezniük milyen sorrendben gyulladtak fel a lámpák a Robo nevű robot mellkasán. Aki sikeresen teljesített nyolc feladatot, az játszhatott a Roborace nevű játékkal."
A svéd eredmények azért figyelemre méltóak, mert minden eddigi hasonló tesztnél a személyek amint visszakerültek a megszokott környezetükbe ugyanúgy viselkedtek, mint a kísérlet előtt. Forssbergnek és munkatársainak viszont sikerült elérniük, hogy a javulás tartós legyen. "A svédek eredményei biztatóak, azonban sajnos a számítógépes módszer még nem annyira elterjedt, hogy azt bármikor és bárhol, például gyermekpszichológiai klinikákon is használni lehessen" - reagált az eredményekre Kerstin Konrad, az Aacheni Egyetemi Klinika professzora.
Ute Strehl pszichológus, a Tübingeni Egyetemi Klinika munkatársa egyébként hasonló eljárást dolgozott ki. Az úgynevezett neurofeedback-tréning során a gyerekek egy monitor előtt ülnek, a fejükre három EEG-elektródát erősítenek, amelyek mindegyike össze van kötve egy számítógéppel. Amikor a tesztek során a gyermekek agytevékenysége normális, akkor a monitoron megjelenik egy mosolyjel. A pozitív képen keresztül a gyermekek megtanulják kontrollálni és megváltoztatni az agytevékenységüket. Ezáltal javul a feladatmegoldó képességük, jobban tudnak koncentrálni és az IQ-teszteket is jobb eredményekkel végzik el. Ráadásul - ez a legfontosabb - a változás tartós, még két évvel a kísérlet után után is megfigyelhető.
Jelenleg azonban csak kevés klinikán végeznek neurofeedback-tréningeket. Ennek oka, hogy egy ilyen teszt sok időbe kerül, szakképzett személyzetet igényel, ráadásul jelenleg a betegbiztosítók sem térítik meg a terápia árát.
