Hunter
Szabadalmaztatják a szintetikus életet
Dr. Craig Venter, az emberi génkészlet feltérképezésén fáradozó tudós évek óta dolgozik egy ember alkotta organizmus kifejlesztésén.
Kollégáival gyakorlatilag a semmiből szeretnék létrehozni "szintetikus organizmusukat", azonban egy primitív mikroba megépítése egy génhalmazból nem akármilyen feladat, éppen ezért a tudósok szabadalmat kértek terjedelmes metódusukra. A kérelmet a J Craig Venter Intézet nyújtotta be az Egyesült Államokban, melyben kizárólagos tulajdonjogot kérnek egy sorozat nélkülözhetetlen génre, valamint egy felhasználásukkal készült szintetikus "önálló organizmusra, ami képes növekedni és replikálódni". Ezen felül egy nemzetközi alkalmazást is iktatott a Szellemi Tulajdon Világszervezet, a több mint 100 országot tömörítő WIPO, melyeknél az intézet monopóliumot szerezhet.
Venter elmondása szerint a munkájuk eredményeként létrejövő életformák nagy segítséget nyújthatnak a bioüzemanyag termelésben és az üvegházgázok elnyelésében. A szabadalmaztatás híre azonban máris felbőszítette a környezetvédők egy részét. A biotechnológia fejlődéseit nyomon követő kanadai ETC csoport felszólította a szabadalmi hivatalokat, hogy utasítsák el a szintetikus életformákon alapuló alkalmazásokat.
Dr. Venter csapata egy minimális genommal rendelkező organizmus megalkotását tűzte ki célul, amit aztán beültethetnek egy baktérium burkába. A Mycoplasma genitalium baktériumból a géneket egyenként eltávolítva állapították meg azt a minimális génmennyiséget, ami egy organizmus számára elegendő a replikációhoz vagy a reprodukcióhoz egy szabályozott környezetben. Ez összesen 381 gént jelent.
Egy az alapoktól építkező, ember alkotta élő organizmushoz azonban sokkal több kell, mint egy minimális génkészlet. Ahhoz hogy a gének csináljanak valamit, kémiai anyagoknak is jelen kell lenniük, melyeket a gének hírvivő RNS-ekké és proteinekké fordítanak. Venter projektje nem egyedi, világszerte küzdenek a tudósok immár évek óta az önálló szintetikus organizmusok létrehozásának feladatával.
Az ETC személyesen dr. Venterhez is címezni fog egy levelet az intézet szabadalmi kérelmének visszavonása ügyében, mivel el szeretnék kerülni a hosszú jogi hercehurcákat. A csoport szerint a monopóliumokra való törekvés egy nagyméretű kereskedelmi verseny indulását jelzi a szintetikus életformák létrehozása és magánosítása irányába. A csoport főként azt nehezményezi, hogy az intézet gőzerővel tör előre a területen anélkül, hogy bárki vitába szállhatna az egész terület társadalmi, etikai és környezeti hatásaival kapcsolatban.
Venter azzal válaszolt, hogy a mesterséges életforma megoldást jelenthet olyan globális problémákra, mint a zöld üzemanyagforrások és az éghajlatváltozás. A projekt olyan "tervezői molekulákat" eredményezhet, melyek bioüzemanyagokat, mint etanolt és hidrogént állítanak elő, emellett úgy is módosíthatók, hogy képesek legyenek eltávolítani a széndioxidot és más üvegházgázokat a légkörből.
Kollégáival gyakorlatilag a semmiből szeretnék létrehozni "szintetikus organizmusukat", azonban egy primitív mikroba megépítése egy génhalmazból nem akármilyen feladat, éppen ezért a tudósok szabadalmat kértek terjedelmes metódusukra. A kérelmet a J Craig Venter Intézet nyújtotta be az Egyesült Államokban, melyben kizárólagos tulajdonjogot kérnek egy sorozat nélkülözhetetlen génre, valamint egy felhasználásukkal készült szintetikus "önálló organizmusra, ami képes növekedni és replikálódni". Ezen felül egy nemzetközi alkalmazást is iktatott a Szellemi Tulajdon Világszervezet, a több mint 100 országot tömörítő WIPO, melyeknél az intézet monopóliumot szerezhet.
 Dr. Venter ... |
Dr. Venter csapata egy minimális genommal rendelkező organizmus megalkotását tűzte ki célul, amit aztán beültethetnek egy baktérium burkába. A Mycoplasma genitalium baktériumból a géneket egyenként eltávolítva állapították meg azt a minimális génmennyiséget, ami egy organizmus számára elegendő a replikációhoz vagy a reprodukcióhoz egy szabályozott környezetben. Ez összesen 381 gént jelent.
Egy az alapoktól építkező, ember alkotta élő organizmushoz azonban sokkal több kell, mint egy minimális génkészlet. Ahhoz hogy a gének csináljanak valamit, kémiai anyagoknak is jelen kell lenniük, melyeket a gének hírvivő RNS-ekké és proteinekké fordítanak. Venter projektje nem egyedi, világszerte küzdenek a tudósok immár évek óta az önálló szintetikus organizmusok létrehozásának feladatával.
 ... és ami az ETC szerint a világra vár |
Venter azzal válaszolt, hogy a mesterséges életforma megoldást jelenthet olyan globális problémákra, mint a zöld üzemanyagforrások és az éghajlatváltozás. A projekt olyan "tervezői molekulákat" eredményezhet, melyek bioüzemanyagokat, mint etanolt és hidrogént állítanak elő, emellett úgy is módosíthatók, hogy képesek legyenek eltávolítani a széndioxidot és más üvegházgázokat a légkörből.
)