Berta Sándor
Venezuelai-kubai távközlési együttműködés
Az Egyesült Államokat finoman szólva sem szívlelő két ország igyekszik az online világban is segíteni egymást. Ezt bizonyítják a nemrég kötött együttműködési megállapodások is.
Venezuela és Kuba az úgynevezett Bolivári alternatívát igyekszik teljesen kiépíteni. A kezdeményezés célja, hogy a két állam javítsa online kapcsolatait is. Ezért az országaik képviseletében Caracasban Hugo Chávez venezuelai elnök és Carlos Lage kubai alelnök összesen 16, milliárd dollár összegű gazdasági egyezményt, illetve szándéknyilatkozatot ír majd alá. A turizmus és az mezőgazdaság fejlesztése mellett kiemelt szerep juthat a jövőben a távközlésnek, ezen belül is az internetnek. Különösen az utóbbival a két állam ellenszegülne Washington Kuba-elleni blokádjának.
Az együttműködési megállapodásokat az Amerikai Bolivári Alternatíva (ALBA) keretében kötik meg. A kezdeményezést az Egyesült Államok által létrehozott Amerikai Szabadkereskedelmi Zóna (ALCA) ellenpárjaként hozták létre. Az ALBA-nak kezdetben csak Venezuela és Kuba volt a tagja, ám azóta csatlakozott Bolívia, valamint ezt tervezi Ecuador és Nicaragua is. Az ALBA célja szolidaritási segítségnyújtás, haszonszerzés nélkül. Venezuela naponta 98 000 hordó olajat küld Kubába, cserébe 20 000 kubai tanár, orvos és szociális munkás érkezett az országba.
A Havanna és Caracas között most megkötendő egyezmények fő része az acélipari együttműködésre és a távközlési hálózatok fejlesztésére vonatkozik. A következő két évben a venezuelai La Guaira kikötővárosból a kelet-kubai Siboney városába optikai hálózatot fektetnek le a tenger aljára. Ilyesmire korábban az 1996-ban elfogadott Helms-Burton amerikai törvény miatt nem kerülhetett sor. Nos, a jogszabály ma is hatályos, ám Venezuela és Kuba úgy döntött, a jövőben nem veszi figyelembe.
Jesse Chacón, a venezuelai távközlési és információs miniszter elmondta, hogy a kábelt összesen 1500 kilométeren kell lefektetni. A beruházást három hónapos tervezési fázis előzi meg, az érdemi munka áprilisban kezdődhet majd meg. A tervek szerint a hálózatot később kibővítenék Kolumbia és Brazília felé is.
Kubában eddig internetezni legfeljebb a műholdas kapcsolatokon keresztül lehetett. Ezen a helyzeten akar változtatni a venezuelai CVG Telecom cég. Az ígéretek szerint olcsó szélessávú internethozzáférést nyújtanak majd. Amaury E. del Valle kubai újságíró cikkéből kiderül, hogy a CUBATEL korábban hiába próbált meg optikai hálózatot létrehoznim, az amerikai blokád miatt 45 cégből 39 válaszra sem méltatta a konszern levelét, 4 nemleges választ adott, a maradék kettő pedig csak harmadik államon keresztül vállalta volna a munkát.
Kubában komoly problémát jelent a számítógépek vagy a szoftverek beszerzése. Cira Rodríguez helyi újságíró tudósításában mutatott rá, hogy a programok 30 százalékkal drágábbak az átlagos árnál, mert a szigetországi magánszemélyek, iskolák vagy cégek csak és kizárólag közvetítőkön keresztül juthatnak hozzájuk. A fejlesztések ellenére azonban Kuba még mindig nem jelenhet meg 100 százalékosan a világhálón, ehhez szükség volna az amerikai korlátozások feloldására.
Venezuela és Kuba az úgynevezett Bolivári alternatívát igyekszik teljesen kiépíteni. A kezdeményezés célja, hogy a két állam javítsa online kapcsolatait is. Ezért az országaik képviseletében Caracasban Hugo Chávez venezuelai elnök és Carlos Lage kubai alelnök összesen 16, milliárd dollár összegű gazdasági egyezményt, illetve szándéknyilatkozatot ír majd alá. A turizmus és az mezőgazdaság fejlesztése mellett kiemelt szerep juthat a jövőben a távközlésnek, ezen belül is az internetnek. Különösen az utóbbival a két állam ellenszegülne Washington Kuba-elleni blokádjának.
Az együttműködési megállapodásokat az Amerikai Bolivári Alternatíva (ALBA) keretében kötik meg. A kezdeményezést az Egyesült Államok által létrehozott Amerikai Szabadkereskedelmi Zóna (ALCA) ellenpárjaként hozták létre. Az ALBA-nak kezdetben csak Venezuela és Kuba volt a tagja, ám azóta csatlakozott Bolívia, valamint ezt tervezi Ecuador és Nicaragua is. Az ALBA célja szolidaritási segítségnyújtás, haszonszerzés nélkül. Venezuela naponta 98 000 hordó olajat küld Kubába, cserébe 20 000 kubai tanár, orvos és szociális munkás érkezett az országba.
A Havanna és Caracas között most megkötendő egyezmények fő része az acélipari együttműködésre és a távközlési hálózatok fejlesztésére vonatkozik. A következő két évben a venezuelai La Guaira kikötővárosból a kelet-kubai Siboney városába optikai hálózatot fektetnek le a tenger aljára. Ilyesmire korábban az 1996-ban elfogadott Helms-Burton amerikai törvény miatt nem kerülhetett sor. Nos, a jogszabály ma is hatályos, ám Venezuela és Kuba úgy döntött, a jövőben nem veszi figyelembe.
Jesse Chacón, a venezuelai távközlési és információs miniszter elmondta, hogy a kábelt összesen 1500 kilométeren kell lefektetni. A beruházást három hónapos tervezési fázis előzi meg, az érdemi munka áprilisban kezdődhet majd meg. A tervek szerint a hálózatot később kibővítenék Kolumbia és Brazília felé is.
Kubában eddig internetezni legfeljebb a műholdas kapcsolatokon keresztül lehetett. Ezen a helyzeten akar változtatni a venezuelai CVG Telecom cég. Az ígéretek szerint olcsó szélessávú internethozzáférést nyújtanak majd. Amaury E. del Valle kubai újságíró cikkéből kiderül, hogy a CUBATEL korábban hiába próbált meg optikai hálózatot létrehoznim, az amerikai blokád miatt 45 cégből 39 válaszra sem méltatta a konszern levelét, 4 nemleges választ adott, a maradék kettő pedig csak harmadik államon keresztül vállalta volna a munkát.
Kubában komoly problémát jelent a számítógépek vagy a szoftverek beszerzése. Cira Rodríguez helyi újságíró tudósításában mutatott rá, hogy a programok 30 százalékkal drágábbak az átlagos árnál, mert a szigetországi magánszemélyek, iskolák vagy cégek csak és kizárólag közvetítőkön keresztül juthatnak hozzájuk. A fejlesztések ellenére azonban Kuba még mindig nem jelenhet meg 100 százalékosan a világhálón, ehhez szükség volna az amerikai korlátozások feloldására.