Gyurkity Péter
Windows Vista - ígéret, nem bizonyíték
Erre a megállapításra juthatunk, ha közelebbről is szemügyre vesszük a Microsoft legújabb asztali operációs rendszerét, amely a 2001-ben debütált Windows XP-t hivatott leváltani. A Vista nagy, szép és nem túl gyors - mintha visszarepültünk volna az időben öt évet, a jövevény még egy darabig biztosan nem kedvező gépigényéről lesz híres. Redmondban mindenesetre úgy gondolják, hogy ez a helyes irány, bár az is könnyen előfordulhat, hogy az utolsó Windows megjelenését üdvözölhetjük. Lássuk, miben jó, és miben kevésbé jó az XP-utód.
Az első szembetűnő változás a telepítőlemeznél válik nyilvánvalóvá. A jó öreg CD-t itt is a DVD váltotta le, lépést tartva a megnövekedett méretekkel, valamint a Microsoft radikális lépésével. A Vista esetében ugyanis az összes asztali verziót egyazon lemezre másolják fel, a vásárló mindössze a beszerzett aktiváló kulccsal jelzi, hogy melyik változat használatára jogosult, így elméletileg mindenki ugyanazt a lemezt szerezheti be az üzletekből. Van bőven miből válogatni, hiszen - az Európai Bizottság döntése alapján kialakított két speciális verziót nem számítva - összesen hat különböző változatból választhatunk. A legnépszerűbb nyilván az Ultimate és a Home Premium lesz, az árakban azonban jelentős különbségek mutatkoznak, így nem árt meggondolni, melyikre van valójában szükségünk.
Egy hétemeletes manhatteni épület óriásplakátja előtt tornászok ünneplik a Vista világpremierjét
A méret mellett a gépigény megnövekedése is szembetűnő: a hivatalos ismertetőben 500 MB memóriát, legalább 800 MHz-es processzort, valamint legalább 40 GB-os merevlemezt említenek, amelyből minimum 15 GB szabad helyre van szükség. A kényelmes használathoz ennél jóval több kell, memóriából legalább 1 GB ajánlott, nem árt egy 2 GHz-es erősebb processzor, és középkategóriás videókártya a játékok problémamentes futtatásához. Maga az operációs rendszer 7 GB-ot foglal a merevlemezen, elinduláskor nagyjából 450 MB-ot eszik meg a memóriából, ami sokakat érzékenyen érinthet.
A jelenleg legelterjedtebb XP-hez képest alaposan megváltozott a kinézet, elsősorban az Aero motornak köszönhetően, amely immár a grafikus kártyák 3D-s funkcióit is kihasználja a megjelenítéskor. Az aktiváláshoz kötött megoldáshoz teljesítménymérő alkalmazás párosul, amely számítógépünk osztályozását, besorolását hivatott elvégezni, ezzel is jelezve a felhasználónak, hogy mit várhat el az adott konfigurációtól (és talán egy kis verseny elindítása is a cél, hogy minél többen szerelkezzenek fel erősebb hardverrel).
A Vista számos új eszközzel és szolgáltatással bővült ki. Természetesen jóval több hardverelemet ismer fel elődjénél, és a meglévő kiegészítőket egyéb célokra is felhasználhatja. Példaként említhető a ReadyBoost és a SuperFetch névre keresztelt megoldás, amelyek a rendszer sebességén javítanak. Előbbi a megfelelő szabad kapacitással rendelkező pendrive-ra tölti a gyakran használt kódrészleteket, utóbbi pedig a saját statisztika alapján még a használat előtt betölti a memóriába a gyakran használt elemeket. A ReadyDrive a flashmemória és a merevlemez kombinálását végzi el szoftveres úton, megelőzve a merevlemezgyártókat, a kibővült DVD-támogatás révén pedig kiírhatjuk saját anyagainkat.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A védelemről az Internet Explorer 7 egyes funkcióinak (ActiveX vezérlők) letiltásával, a beépített phishing-szűrővel, valamint az operációs rendszer részeként érkező kémszoftver-ellenes megoldással igyekeztek gondoskodni. A Defender névre keresztelt szoftver alapértelmezetten is folyamatosan fut, bár már hallani az első kritikákat ezzel kapcsolatban. A tűzfal is kibővült, ám a programszintű védelemhez ajánlott külső alkalmazást telepíteni. Az energiagazdálkodás a fejlesztők szerint javult, azonban a megnövekedett gépigény miatt előfordulhat, hogy ebből nem sokat észlelnek majd a laptopok tulajdonosai. Az UAC-technológia a Linuxhoz hasonlóan jóváhagyást kér a fontosabb beállítások módosításához, a megvalósítás azonban kezdetleges, és könnyen lehet, hogy a legtöbben rögtön kikapcsolják majd az egy idő után inkább idegesítő funkciót.
Az új zászlóshajó előnyeként említhetjük a kibővült támogatást, a telepítés és a rendszerindítás gyorsulását, a különböző gyorsító funkciókat, a megújult keresőt, médialejátszót, és számos egyéb kisebb-nagyobb újítást és változtatást. Az embernek mégis olyan érzése támad, hogy ezek nagy része tulajdonképpen nem nevezhető újításnak, mindössze arról van szó, hogy a legtöbb megoldás immár a rendszer részeként érkezik, nem beszélve arról, hogy mindez még több helyet és memóriát igényel. A hátrányoknál pontosan ezt említhetjük az első helyen, hiszen - bármilyen meglepő - még a szerencsésebb országok felhasználói között sem számít alapfelszerelésnek a 2 GB memória, márpedig ez nagyon is ajánlott, főleg játékokhoz. Hiányoznak a fontosabb meghajtószoftverek az Nvidia, az ATI és számos más gyártó részéről, igaz a megjelenés csak január 30-án esedékes, így emiatt nem marasztalhatjuk el a cégeket. Az állítólag megnövelt biztonságról inkább elítélő vélemények látnak napvilágot, amit alátámaszt az első kártevők gyors megjelenése, az IE7 nyilvánvaló sebezhetősége, illetve a Defender megkérdőjelezhető sikere.
A kompatibilitás szintén kényes pont. Ez elsőként a biztonsági szoftverek kapcsán okozott problémákat, a külső fejlesztők gyorsan összeakasztották a bajszukat Redmonddal, és a szükséges dokumentáció átadását követelték. Ez végül megtörtént, így elhárult a legnagyobb akadály, több cég azonban még adós az alkalmazások új verziójával. A játékok és felhasználói szoftverek egy részénél azonban szintén problémákba ütközhetünk, nyilvánvalóan egy kis időre van még szükség ezek kiszűréséhez.
Az aktiválás, a kalózpéldányok kiszűrése az eddigi tapasztalatok alapján kivételesen jól sikerült. Eddig még nem jelent meg korlátlan ideig használható illegális változat, a korai félmegoldásokat pedig gyors frissítésekkel sikerült megszűrni. A legtöbben maradnak a kulcs hiányában 30 napig engedélyezett használatnál, egyesek ezt a 30 napot igyekeznek újra és újra elindítani, míg az automatikus frissítést kikapcsolók maradnak a 2007 nyaráig érvényes RC1-RTM hibrideknél. Kérdés, hogy fenntartható-e a jelenlegi állapot, vagyis sikerül-e a szoftvercégnek végleg megakadályoznia a korlátozásoktól feloldott illegális példányok megjelenését.
Érdekes megvilágításba helyezi a Vista kérdését a Vlite elnevezésű programocska, amellyel az Nlite-hoz hasonlóan az eredeti telepítőt tudjuk megkurtítani. A jelenlegi korai verzióval is 3,5 GB-ra csökkenthető a telepítés mérete, 300 MB alá szoríthatjuk az igényelt memóriát, kihajigálhatjuk a felesleges szolgáltatásokat, meggyorsítva ezzel a rendszer működését. Márpedig feleslegből akad bőven: egyedül az integrált nyomtatómeghajtók 800 MB-ot tesznek ki, a távol-keleti nyelvek támogatása jóval több mint 1 GB, a különböző automatikusan elinduló programok - sebességmérés, Defender, indexelés, stb. - pedig több száz megabájtot. Egy ilyen lecsupaszított Vista már igencsak vonzó lehet azoknak, akik nem tartanak igényt a kiegészítőkkel telezsúfolt eredetire.
További kérdéseket vet fel a már korábban megfogalmazott stratégia, miszerint a Vista lehet az utolsó Windows. Bár halhattunk mendemondákat a Vienna kódnéven készülő utódról, előfordulhat, hogy a hangsúly a rendszeres és nagyobb terjedelmű moduláris frissítésekre helyeződik át, vagyis a különálló verziók helyett a már meglévőket frissítenénk. Ez a megoldás a szervízcsomagok renderéhez hasonlít, ám itt ennél jóval többről van szó, a hagyományos fejlesztés és megjelenés helyett több lépésben hagynánk magunk mögött az elavuló megoldásokat, fokozatosan lecserélve a szoftver legtöbb részét.
Egyelőre nehéz őszintén ajánlani a beszerzést, hiszen a Vista nem sok valódi újdonságot kínál. A legtöbb funkció az XP-hez is beszerezhető és a külső szoftverek telepítésével együtt is egyszerűbb, gyorsabb rendszert kapunk. A váltás igazán csak 8-10 hónap múlva lesz egyre inkább kényszerítő erejű, ahogy a fejlesztő cégek beszüntetik majd az XP támogatását, vagy egyszerűen "elfeledkeznek" majd a külön verziók elkészítéséről. Addig pedig bőven van még idő, és remélhetőleg ez alatt a most még bántó gyermekbetegségeket is leküzdi a Vista, hogy valóban vonzó ajánlat és ne csak kényszerű csere legyen az átlagfelhasználó számára.
Az első szembetűnő változás a telepítőlemeznél válik nyilvánvalóvá. A jó öreg CD-t itt is a DVD váltotta le, lépést tartva a megnövekedett méretekkel, valamint a Microsoft radikális lépésével. A Vista esetében ugyanis az összes asztali verziót egyazon lemezre másolják fel, a vásárló mindössze a beszerzett aktiváló kulccsal jelzi, hogy melyik változat használatára jogosult, így elméletileg mindenki ugyanazt a lemezt szerezheti be az üzletekből. Van bőven miből válogatni, hiszen - az Európai Bizottság döntése alapján kialakított két speciális verziót nem számítva - összesen hat különböző változatból választhatunk. A legnépszerűbb nyilván az Ultimate és a Home Premium lesz, az árakban azonban jelentős különbségek mutatkoznak, így nem árt meggondolni, melyikre van valójában szükségünk.
Egy hétemeletes manhatteni épület óriásplakátja előtt tornászok ünneplik a Vista világpremierjét
A méret mellett a gépigény megnövekedése is szembetűnő: a hivatalos ismertetőben 500 MB memóriát, legalább 800 MHz-es processzort, valamint legalább 40 GB-os merevlemezt említenek, amelyből minimum 15 GB szabad helyre van szükség. A kényelmes használathoz ennél jóval több kell, memóriából legalább 1 GB ajánlott, nem árt egy 2 GHz-es erősebb processzor, és középkategóriás videókártya a játékok problémamentes futtatásához. Maga az operációs rendszer 7 GB-ot foglal a merevlemezen, elinduláskor nagyjából 450 MB-ot eszik meg a memóriából, ami sokakat érzékenyen érinthet.
A jelenleg legelterjedtebb XP-hez képest alaposan megváltozott a kinézet, elsősorban az Aero motornak köszönhetően, amely immár a grafikus kártyák 3D-s funkcióit is kihasználja a megjelenítéskor. Az aktiváláshoz kötött megoldáshoz teljesítménymérő alkalmazás párosul, amely számítógépünk osztályozását, besorolását hivatott elvégezni, ezzel is jelezve a felhasználónak, hogy mit várhat el az adott konfigurációtól (és talán egy kis verseny elindítása is a cél, hogy minél többen szerelkezzenek fel erősebb hardverrel).
A Vista számos új eszközzel és szolgáltatással bővült ki. Természetesen jóval több hardverelemet ismer fel elődjénél, és a meglévő kiegészítőket egyéb célokra is felhasználhatja. Példaként említhető a ReadyBoost és a SuperFetch névre keresztelt megoldás, amelyek a rendszer sebességén javítanak. Előbbi a megfelelő szabad kapacitással rendelkező pendrive-ra tölti a gyakran használt kódrészleteket, utóbbi pedig a saját statisztika alapján még a használat előtt betölti a memóriába a gyakran használt elemeket. A ReadyDrive a flashmemória és a merevlemez kombinálását végzi el szoftveres úton, megelőzve a merevlemezgyártókat, a kibővült DVD-támogatás révén pedig kiírhatjuk saját anyagainkat.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A védelemről az Internet Explorer 7 egyes funkcióinak (ActiveX vezérlők) letiltásával, a beépített phishing-szűrővel, valamint az operációs rendszer részeként érkező kémszoftver-ellenes megoldással igyekeztek gondoskodni. A Defender névre keresztelt szoftver alapértelmezetten is folyamatosan fut, bár már hallani az első kritikákat ezzel kapcsolatban. A tűzfal is kibővült, ám a programszintű védelemhez ajánlott külső alkalmazást telepíteni. Az energiagazdálkodás a fejlesztők szerint javult, azonban a megnövekedett gépigény miatt előfordulhat, hogy ebből nem sokat észlelnek majd a laptopok tulajdonosai. Az UAC-technológia a Linuxhoz hasonlóan jóváhagyást kér a fontosabb beállítások módosításához, a megvalósítás azonban kezdetleges, és könnyen lehet, hogy a legtöbben rögtön kikapcsolják majd az egy idő után inkább idegesítő funkciót.
Az új zászlóshajó előnyeként említhetjük a kibővült támogatást, a telepítés és a rendszerindítás gyorsulását, a különböző gyorsító funkciókat, a megújult keresőt, médialejátszót, és számos egyéb kisebb-nagyobb újítást és változtatást. Az embernek mégis olyan érzése támad, hogy ezek nagy része tulajdonképpen nem nevezhető újításnak, mindössze arról van szó, hogy a legtöbb megoldás immár a rendszer részeként érkezik, nem beszélve arról, hogy mindez még több helyet és memóriát igényel. A hátrányoknál pontosan ezt említhetjük az első helyen, hiszen - bármilyen meglepő - még a szerencsésebb országok felhasználói között sem számít alapfelszerelésnek a 2 GB memória, márpedig ez nagyon is ajánlott, főleg játékokhoz. Hiányoznak a fontosabb meghajtószoftverek az Nvidia, az ATI és számos más gyártó részéről, igaz a megjelenés csak január 30-án esedékes, így emiatt nem marasztalhatjuk el a cégeket. Az állítólag megnövelt biztonságról inkább elítélő vélemények látnak napvilágot, amit alátámaszt az első kártevők gyors megjelenése, az IE7 nyilvánvaló sebezhetősége, illetve a Defender megkérdőjelezhető sikere.
A kompatibilitás szintén kényes pont. Ez elsőként a biztonsági szoftverek kapcsán okozott problémákat, a külső fejlesztők gyorsan összeakasztották a bajszukat Redmonddal, és a szükséges dokumentáció átadását követelték. Ez végül megtörtént, így elhárult a legnagyobb akadály, több cég azonban még adós az alkalmazások új verziójával. A játékok és felhasználói szoftverek egy részénél azonban szintén problémákba ütközhetünk, nyilvánvalóan egy kis időre van még szükség ezek kiszűréséhez.
Az aktiválás, a kalózpéldányok kiszűrése az eddigi tapasztalatok alapján kivételesen jól sikerült. Eddig még nem jelent meg korlátlan ideig használható illegális változat, a korai félmegoldásokat pedig gyors frissítésekkel sikerült megszűrni. A legtöbben maradnak a kulcs hiányában 30 napig engedélyezett használatnál, egyesek ezt a 30 napot igyekeznek újra és újra elindítani, míg az automatikus frissítést kikapcsolók maradnak a 2007 nyaráig érvényes RC1-RTM hibrideknél. Kérdés, hogy fenntartható-e a jelenlegi állapot, vagyis sikerül-e a szoftvercégnek végleg megakadályoznia a korlátozásoktól feloldott illegális példányok megjelenését.
Érdekes megvilágításba helyezi a Vista kérdését a Vlite elnevezésű programocska, amellyel az Nlite-hoz hasonlóan az eredeti telepítőt tudjuk megkurtítani. A jelenlegi korai verzióval is 3,5 GB-ra csökkenthető a telepítés mérete, 300 MB alá szoríthatjuk az igényelt memóriát, kihajigálhatjuk a felesleges szolgáltatásokat, meggyorsítva ezzel a rendszer működését. Márpedig feleslegből akad bőven: egyedül az integrált nyomtatómeghajtók 800 MB-ot tesznek ki, a távol-keleti nyelvek támogatása jóval több mint 1 GB, a különböző automatikusan elinduló programok - sebességmérés, Defender, indexelés, stb. - pedig több száz megabájtot. Egy ilyen lecsupaszított Vista már igencsak vonzó lehet azoknak, akik nem tartanak igényt a kiegészítőkkel telezsúfolt eredetire.
További kérdéseket vet fel a már korábban megfogalmazott stratégia, miszerint a Vista lehet az utolsó Windows. Bár halhattunk mendemondákat a Vienna kódnéven készülő utódról, előfordulhat, hogy a hangsúly a rendszeres és nagyobb terjedelmű moduláris frissítésekre helyeződik át, vagyis a különálló verziók helyett a már meglévőket frissítenénk. Ez a megoldás a szervízcsomagok renderéhez hasonlít, ám itt ennél jóval többről van szó, a hagyományos fejlesztés és megjelenés helyett több lépésben hagynánk magunk mögött az elavuló megoldásokat, fokozatosan lecserélve a szoftver legtöbb részét.
Egyelőre nehéz őszintén ajánlani a beszerzést, hiszen a Vista nem sok valódi újdonságot kínál. A legtöbb funkció az XP-hez is beszerezhető és a külső szoftverek telepítésével együtt is egyszerűbb, gyorsabb rendszert kapunk. A váltás igazán csak 8-10 hónap múlva lesz egyre inkább kényszerítő erejű, ahogy a fejlesztő cégek beszüntetik majd az XP támogatását, vagy egyszerűen "elfeledkeznek" majd a külön verziók elkészítéséről. Addig pedig bőven van még idő, és remélhetőleg ez alatt a most még bántó gyermekbetegségeket is leküzdi a Vista, hogy valóban vonzó ajánlat és ne csak kényszerű csere legyen az átlagfelhasználó számára.