Európai civil szervezetek szerint az Európai Unió is hamarosan egy olyan teljesen digitálisan ellenőrzött államalakulattá válhat, mint amilyen az Egyesült Államok.

A totális ellenőrzés rémképe nem paranoia, hanem nagyon is életszerű, hamarosan bekövetkező lehetőség - állítja közös nyilatkozatában három német polgári jogi szervezet. Az Adattárolási Munkakör, a STOP1984 Kezdeményezés és az Új Médiák Hálózata Egyesület szakemberei szerint egyre több jel mutat arra, hogy a kormányok minden fellelhető eszközt igyekeznek felhasználni az állampolgárok ellenőrzésére és megfigyelésére.

A három szervezet szerint az egyik legnagyobb veszélyt a februárban elfogadott adattárolási javaslat jelenti, mivel lehetővé teszi a szisztematikus és mindenre kiterjedő adatgyűjtést a teljes lakosság körében. Az indok általában a terrorizmus elleni harc. Mint ismeretes, a huszonöt európai uniós tagállam igazságügyi miniszterei februárban szavazták meg az egységes európai távközlési adattárolási tervezetet. E szerint a jövőben rögzítik a vezetékes, a mobil-, a VoIP- és az azonnali üzenetküldő hálózatokon (ICQ stb.) folytatott beszélgetések, az SMS-, a chat-, az FTP-, a P2P-, az e-mail és az internetforgalom adatait, valamint a fórumbejegyzéseket. Ezek közé az információk közé tartozik az előfizető vezetékes és mobiltelefonszáma, a hívó felek számai, a hívások időtartama és időpontja, valamint az internetezésről szóló naplófájlok.

A civil szervezetek arra is felhívták a figyelmet, hogy a szerzői jog védelméről szóló legújabb európai uniós előterjesztés szerint az így szerzett adatokhoz és információkhoz már nem csak a rendőrségek, titkosszolgálatok és ügyészségek juthatnának hozzá, hanem például a zeneipar vagy külföldi országok (Egyesült Államok) is. Ezt nemrég az EU illetékesei is megerősítették. Az aktivisták intő példaként hozták fel, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) - mindenfajta konkrét gyanú nélkül - rendszeresen lehallgatja és rögzíti 200 millió amerikai állampolgár telefonbeszélgetéseit és internetes kommunikációját.

Ezenkívül egyre éleződik a harc az emberi szabadságjogokért. Jól mutatja ezt a három hónappal ezelőtti görögországi és a mostani németországi lehallgatási botrány, amikor újságírók beszélgetéseit rögzítették jogtalanul vagy számtalan franciaországi, nagy-britanniai és amerikai eset is. "Mi a különbség a Stasi-rendszer adatgyűjtése és a mostani állam hasonló lépései között? Semmi. Sérül a demokrácia, hiszen nem az állam jogai a legfontosabbak, hanem az állampolgár jogai. Ehelyett azt látjuk, hogy lehallgatnak, megfigyelnek, elektronikus azonosítókkal (RFID, elektronikus útlevél stb.) látnak el bennünket, adatokat gyűjtenek az életünkről, szokásainkról, beszélgetéseinkről" - nyilatkozta Bettine Winsemann, a STOP1984 Kezdeményezés aktivistája.
-
"Az Egyesült Államokban éppen most dagad a botrány, mert kiderült, hogy a kormány a terrorizmus elleni harcra hivatkozva amerikaiak tízmilliót hallgatta le. S mindez még nem elég, nálunk Európában azt szeretnék, hogy ezekhez az adatokhoz cégek és a zeneipar is hozzáférjen. Miért és egyáltalán, hogy is van ez?" - tette fel a kérdéseket Ralf Bendrath, az Új Médiák Hálózata Egyesület politológusa. A civil szervezetek képviselői, élükön Gerhart Baum (FDP) egykori belügyminiszterrel, az egyik legnagyobb német polgárjogi aktivistával bejelentették, hogy alkotmányossági beadványt terjesztenek elő, hogy megakadályozzák Európa teljes távközlési ellenőrzését. Ők ugyanis köszönik, nem kérnek az amerikai valóságból.