Berta Sándor
Növelnék a német titkosszolgálatok lehallgatási lehetőségeit
A német nagykoalíció tervei szerint tovább bővítenék az állami hatóságok lehallgatási lehetőségeit. A német civil szervezetek, például a Humanitárius Unió (HU) képviselői szerint a tervezet egy arculcsapással ér fel a demokrácia pártján állók számára.
Az FBI után a német titkosszolgálatok is újabb jogosítványokhoz juthatnak, amennyiben a német parlament, illetve kormány elfogadja az erről szóló törvénykiegészítést. Mint ismeretes, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nem csak az internetszolgáltatókat, hanem a hálózati hardverek gyártóit is kiskapuk elhelyezésére kötelezné, hogy az eddiginél könnyebbé váljon a lehallgatások megszervezése és végrehajtása. A Cnet a napokban tette rá a kezét a szövetségiek által kidolgozott tervezetre, amely jelentős kiegészítésekkel toldaná meg az 1994-es CALEA (Communications Assistance for Law Enforcement Act) elnevezésű törvényt.
A német közvélemény által gúnyosan csak "Otto Katalógusnak" nevezett csomag 2001. szeptember 11-e óta van hatályban. A tervek szerint öt évvel meghosszabbítanák a csomag érvényességét, és még újabb kiegészítésekkel is ellátnák. Az erről szóló előterjesztést szerdán tárgyalja majd a német kormány. "A mostani legújabb javaslatnak már semmi köze nincs a terrorizmus elleni harchoz. Az új kiegészítések egyértelműen utat nyithatnak az alkotmányellenes tevékenységek előtt és bárki áldozatává válhat majd a terrorizmus elleni harcnak. A törvényből hiányoznak a megfelelő normák, így ebben a formában alkotmányellenes" - nyilatkozta Frederik Roggan, a német Humanitárius Unió (HU) elnökhelyettese.
A tervezetről sok részlet nem szivárgott ki, annyi azonban biztos, hogy a német titkosszolgálatok a jövőben is hozzáférhetnének az elektronikus folyószámlákhoz. Kérdéses azonban, hogy milyen követelményeknek kellene eleget tenniük például az internetszolgáltatóknak vagy a távközlési vállalatoknak. Az Onlinekosten német hírportálnak azonban sikerült néhány részletet kiderítenie.
Ingo Wolf, északrajna-vesztfáliai belügyminiszter - aki nyíltan támogatja az elképzelést - "kikotyogta", hogy a német titkosszolgálatoknak a jövőben legálisan lehetőségük nyílna hackerhadviselést folytatniuk, vagyis behatolhatnának számítógépes rendszerekbe és onnan adatokat tölthetnének le. Wolf szerint a londonihoz hasonló terrortámadások után világossá vált, hogy a terroristák nem csak külföldiek, hanem német állampolgárok is lehetnek és a terroristák a világhálón szervezik meg a támadásokat, itt bonyolítják a megbeszéléseiket és itt szerzik be akár a támadások kivitelezéséhez szükséges anyagokat is. Éppen ezért van szükség a csomag kibővítésére.
Monika Düker, a Zöldek Szövetség szóvivője ugyanakkor élesen bírálta a tervezetet. Szerinte ezután bárkire ráfoghatják majd, hogy terrorista, ráadásul a német titkosszolgálatok bátran benyomulhatnának az átlagemberek otthonaiba és magánéletébe.
Az FBI után a német titkosszolgálatok is újabb jogosítványokhoz juthatnak, amennyiben a német parlament, illetve kormány elfogadja az erről szóló törvénykiegészítést. Mint ismeretes, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nem csak az internetszolgáltatókat, hanem a hálózati hardverek gyártóit is kiskapuk elhelyezésére kötelezné, hogy az eddiginél könnyebbé váljon a lehallgatások megszervezése és végrehajtása. A Cnet a napokban tette rá a kezét a szövetségiek által kidolgozott tervezetre, amely jelentős kiegészítésekkel toldaná meg az 1994-es CALEA (Communications Assistance for Law Enforcement Act) elnevezésű törvényt.
A német közvélemény által gúnyosan csak "Otto Katalógusnak" nevezett csomag 2001. szeptember 11-e óta van hatályban. A tervek szerint öt évvel meghosszabbítanák a csomag érvényességét, és még újabb kiegészítésekkel is ellátnák. Az erről szóló előterjesztést szerdán tárgyalja majd a német kormány. "A mostani legújabb javaslatnak már semmi köze nincs a terrorizmus elleni harchoz. Az új kiegészítések egyértelműen utat nyithatnak az alkotmányellenes tevékenységek előtt és bárki áldozatává válhat majd a terrorizmus elleni harcnak. A törvényből hiányoznak a megfelelő normák, így ebben a formában alkotmányellenes" - nyilatkozta Frederik Roggan, a német Humanitárius Unió (HU) elnökhelyettese.
A tervezetről sok részlet nem szivárgott ki, annyi azonban biztos, hogy a német titkosszolgálatok a jövőben is hozzáférhetnének az elektronikus folyószámlákhoz. Kérdéses azonban, hogy milyen követelményeknek kellene eleget tenniük például az internetszolgáltatóknak vagy a távközlési vállalatoknak. Az Onlinekosten német hírportálnak azonban sikerült néhány részletet kiderítenie.
Ingo Wolf, északrajna-vesztfáliai belügyminiszter - aki nyíltan támogatja az elképzelést - "kikotyogta", hogy a német titkosszolgálatoknak a jövőben legálisan lehetőségük nyílna hackerhadviselést folytatniuk, vagyis behatolhatnának számítógépes rendszerekbe és onnan adatokat tölthetnének le. Wolf szerint a londonihoz hasonló terrortámadások után világossá vált, hogy a terroristák nem csak külföldiek, hanem német állampolgárok is lehetnek és a terroristák a világhálón szervezik meg a támadásokat, itt bonyolítják a megbeszéléseiket és itt szerzik be akár a támadások kivitelezéséhez szükséges anyagokat is. Éppen ezért van szükség a csomag kibővítésére.
Monika Düker, a Zöldek Szövetség szóvivője ugyanakkor élesen bírálta a tervezetet. Szerinte ezután bárkire ráfoghatják majd, hogy terrorista, ráadásul a német titkosszolgálatok bátran benyomulhatnának az átlagemberek otthonaiba és magánéletébe.
