Hunter
Készen áll a Venus Express
Befejeződtek az első európai Vénusz-szonda fejlesztési, összeszerelési és tesztelési munkálatai a franciaországi Toulouse-ban.
A Venus Expresst az ESA megbízásából az EADS Astrium készítette el. A szonda a tervek szerint októberben kezdheti meg utazását a Naphoz közelebb eső szomszédunkhoz. A kilövést egy Szojuz-Fregat rakéta hajtja végre a bajkonuri Kozmodromból. A kutató szonda hét tudományos műszerével két vénuszi évig, azaz 500 napig vizsgálja a legforróbb bolygó légkörének szerkezetét, összetételét és változásait 250 és 66 000 kilométer közötti magasságokból.
A Vénusz légkörében és környezetében fennálló körülmények megismerése és elemzése rendkívül fontos, hogy megismerjük az élet fejlődését vezérlő hosszú távú éghajlati folyamatokat. A Vénusz földszerű bolygó, anyagi, kémiai összetételét, valamint méretét és tömegét tekintve nagyon hasonlít a Földre.
A szonda nevéből lehet következtetni, hogy az európai űrhivatal a Mars Express technikáját alkalmazta, mind a tervezésnél, mind a műszerek terén. Utóbbihoz társult néhány eszköz a szintén futó Rosetta programból is, így három szempontból is kiemelkedőnek számít a végeredmény. Egyrészt költséghatékony, másrészt tudományos szempontból a lehető legmodernebb és végül páratlanul gyors volt a fejlesztési ütemterv. A tervezés 2002 őszén vette kezdetét, az utolsó néhány hónapban pedig már a végső ellenőrzéseket hajtották végre rajta, melynek utolsó állomása, a repülési engedélyhez szükséges vizsgálat jelenleg is zajlik. A tervek szerint augusztusban szállítják át Bajkonurba.
Klikk a képekre a nagyobb vátozathoz
Mivel a Venus Expressnek a Nap irányába kell haladnia, ezért rendkívül speciális napelemekre volt szükség, melyek ellenállnak a küldetés során jelentkező magas hőmérséklet által támasztott terhelésnek. A Merkúr után a Vénusz a Naphoz legközelebb eső bolygó, a paneleknek azonban nem csupán a Nap közelségével kell megküzdeniük, de még a Vénusz atmoszférája által visszavert napfénnyel is, az úgynevezett albedóval. A fortyogó bolygó a ráeső napfény háromnegyed részét veri vissza. Az 5 négyzetméternyi területen elhelyezkedő napcellákat úgy tervezték, hogy azok üzemi hőmérséklete -167 és +158 Celsius-fok közé essen. Az erőforrás földkörüli pályán 821 watt, míg a Vénusz körüli pályáján 1468 watt leadására lesz képes.
A szonda méreteit tekintve 1,5 x 1,8 x 1,4 méteres, kilövéskori össztömege 1250 kilogramm, melyből 570 kilogramm üzemanyag, illetve 90 kilogramm rakomány. Főhajtóműve mellett nyolc manőverező hajtóművel rendelkezik. Kommunikációs rendszere kétirányú, két hullámhosszon (S/X sáv) a napi adatátvitel 60 és 530 Mbyte közé esik.
A Venus Expresst az ESA megbízásából az EADS Astrium készítette el. A szonda a tervek szerint októberben kezdheti meg utazását a Naphoz közelebb eső szomszédunkhoz. A kilövést egy Szojuz-Fregat rakéta hajtja végre a bajkonuri Kozmodromból. A kutató szonda hét tudományos műszerével két vénuszi évig, azaz 500 napig vizsgálja a legforróbb bolygó légkörének szerkezetét, összetételét és változásait 250 és 66 000 kilométer közötti magasságokból.
A Vénusz légkörében és környezetében fennálló körülmények megismerése és elemzése rendkívül fontos, hogy megismerjük az élet fejlődését vezérlő hosszú távú éghajlati folyamatokat. A Vénusz földszerű bolygó, anyagi, kémiai összetételét, valamint méretét és tömegét tekintve nagyon hasonlít a Földre.
A szonda nevéből lehet következtetni, hogy az európai űrhivatal a Mars Express technikáját alkalmazta, mind a tervezésnél, mind a műszerek terén. Utóbbihoz társult néhány eszköz a szintén futó Rosetta programból is, így három szempontból is kiemelkedőnek számít a végeredmény. Egyrészt költséghatékony, másrészt tudományos szempontból a lehető legmodernebb és végül páratlanul gyors volt a fejlesztési ütemterv. A tervezés 2002 őszén vette kezdetét, az utolsó néhány hónapban pedig már a végső ellenőrzéseket hajtották végre rajta, melynek utolsó állomása, a repülési engedélyhez szükséges vizsgálat jelenleg is zajlik. A tervek szerint augusztusban szállítják át Bajkonurba.
Klikk a képekre a nagyobb vátozathoz
Mivel a Venus Expressnek a Nap irányába kell haladnia, ezért rendkívül speciális napelemekre volt szükség, melyek ellenállnak a küldetés során jelentkező magas hőmérséklet által támasztott terhelésnek. A Merkúr után a Vénusz a Naphoz legközelebb eső bolygó, a paneleknek azonban nem csupán a Nap közelségével kell megküzdeniük, de még a Vénusz atmoszférája által visszavert napfénnyel is, az úgynevezett albedóval. A fortyogó bolygó a ráeső napfény háromnegyed részét veri vissza. Az 5 négyzetméternyi területen elhelyezkedő napcellákat úgy tervezték, hogy azok üzemi hőmérséklete -167 és +158 Celsius-fok közé essen. Az erőforrás földkörüli pályán 821 watt, míg a Vénusz körüli pályáján 1468 watt leadására lesz képes.
A szonda méreteit tekintve 1,5 x 1,8 x 1,4 méteres, kilövéskori össztömege 1250 kilogramm, melyből 570 kilogramm üzemanyag, illetve 90 kilogramm rakomány. Főhajtóműve mellett nyolc manőverező hajtóművel rendelkezik. Kommunikációs rendszere kétirányú, két hullámhosszon (S/X sáv) a napi adatátvitel 60 és 530 Mbyte közé esik.