SG.hu·

A technika segítségével elénk tárul a Vénusz

Miközben a világ a Marsra figyel, egy amerikai tudós elkészítette a valaha látott legjobb felvételeket egy elég különböző bolygóról, a Vénuszról. Don Mitchell, aki szakmáját tekintve számítástechnikai kutató, a két szovjet Venyera szonda digitális adatait használta fel, melyek 1975-ben szálltak le a bolygóra.

A Naptól számított második bolygót sűrű felhőréteg takarja, így betekintést csak leszállóegységektől kaphatunk. Újra feldolgozta és újra kalibrálta a felvételeket, ezáltal jelentősen tisztább látványt kapva a Vénusz felszínéről, ami forróbb, mint egy háztartási sütő belseje.

1975 és 1981 között tíz alkalommal landoltak szovjet szondák a Vénuszon. Az összes Venyera leszállóegység túlélte a földet érést és közülük négy küldött vissza felvételeket a barátságtalan felszínről, ahol a hőmérséklet elérheti a 490 Celsius-fokot, a nyomás pedig kilencvenszerese a Földön tapasztalhatónak. A kamerák, melyek rácsodálkoztak erre a fortyogó világra, akkoriban elképesztő technikai szintet képviseltek. Nyomásálló ablakok védték őket, melyeket egy centiméter vastag kvarcból készítettek. Ezek a kamerák készítették el az első felvételeket a sziklákkal teleszórt felszínről, amit szikladarabok és kőtáblák tarkítanak.




Éveken át a tudósok igen csekély figyelmet szenteltek ezeknek a felvételeknek. Valójában a képek csak alacsony minőségű fényképekként voltak elérhetőek egyes könyvek oldalain. A Vénusz szovjet felderítésének tanulmányozása egyik részeként Don Mitchell megszerezte az elsőként leszálló két szonda, a Venyera 9 és 10 eredeti digitális adatait.

"Egy régi orosz adatgyűjteményben találtam egy file-t, ami a Venyera 9 és 10 eredeti, pixelenként 6 bites digitális képeit tartalmazta" - nyilatkozta. Az űrszondák nyers képein korszerű digitális feldolgozási technikákat alkalmazott, akárcsak a későbbi szondák adatain. "Fogtam a nyers adatot majd élesítettem, újrakalibráltam, illetve kiegyensúlyoztam az elmosást" - magyarázta. Az eredmény drámai javulást mutat a Venyera 9 és 10 korábban kiadott felvételeihez képest.


Don Mitchell most a későbbi Venyera szondák adataira összpontosít. Már megkezdte a Venyera 13 adatainak feldolgozását, melyek felbontásukat tekintve kétszeresei a Venyera 9 és 10 felvételeinek és nem utolsó sorban színesek. Mitchell meggyőződése, hogy ezeken is rengeteget lehet javítani.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© mrzool2004. 01. 21.. 21:41||#18
Ez jó...😊 Esetleg tudsz linket adni a felmérésre, kíváncsi vagyok a többi kérdésre + válaszokra.😊
© Marki..2004. 01. 21.. 20:51||#17
"Az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Tanácsa (National Research Council, NRC) felmérést végzett arról, hogy az átlagos amerikai polgár mennyire járatos a tudományos ismeretek terén. Az alanyokat véletlenszerûen választották ki, és néhány egyszerû kérdést tettek fel:

–Mennyi idõ alatt kerüli meg a Föld a Napot, egy év, egy hónap, vagy egy hét alatt? A helyes választ 47 százalék tudta, a más választ adók azonban nem tették ki a maradékot, mivel 15 százalékuk szerint egyik sem helyes, ugyanis a Nap kering a Föld körül!"
© [NST]Cifu2004. 01. 19.. 12:55||#13
Sikeres orosz Mars missziók:

Mars 1 - 1962 (!!!) az elsõ közeli mars kép
Mars 2 és Mars 3 ûrszonda keringési része (leszállórészük sikertelen) - 1971/72
Mars 5 - 1974

Sikeres leszállásuk valóban nem volt, de azért kijeleneteni, hogy egy sem tudott érdemlegesen kutatni...
© [NST]Cifu2004. 01. 19.. 09:54||#11
Hát volt erre is példa, igaz kémmûholdaknál (Corona-sorozat).
© papabear2004. 01. 18.. 23:09||#10
Ja nehéz lett volna a negatívokat visszaküldeni...
:o)
© [NST]Cifu2004. 01. 18.. 22:46||#9
Az ûrkutatásba az analóg képközvetítés nem örvendet túl nagy népszerûségnek, technikai okok miatt (mivel látom a téma nem kenyered, ebbe ne is merüljünk bele). Már a Mariner szondák is digitálisan közvetítették a képeket, tudnillik sima "szünet" vagy "jel" sorozatként (0 és 1, ha így érthetõbb) továbbították azokat, és a földön elõször egy lyukszalagon látták viszont azt, majd ebbõl analóg számítógépekkel csináltak fekete-fehér képet.
© Marki..2004. 01. 18.. 20:25||#6
A digitális képalkotást a NASA fejlesztette ki az 1960-as években, hogy szondáik megbízhatóan küldjék vissza a képeket.
© Cat2004. 01. 18.. 20:25||#5
Venera 3 - Soviet Venus Lander (Contact Lost) - 1965
Venera 2 - Soviet Venus Flyby (System Failed) - 1965
Venera 1 - Soviet Venus Flyby (Contact Lost) - 1961
© GregSB2004. 01. 18.. 20:15||#4
lol, ebbõl is látszik hogy oroszok mennyivel jobbak ûrprogramban mint amcsik 😄D

Amit õk elküldenek azok le is szállnak, nem úgy mint a riválisnál: 4 szondából 1 ha leszáll 😊)