Hunter
A technika segítségével elénk tárul a Vénusz
Miközben a világ a Marsra figyel, egy amerikai tudós elkészítette a valaha látott legjobb felvételeket egy elég különböző bolygóról, a Vénuszról. Don Mitchell, aki szakmáját tekintve számítástechnikai kutató, a két szovjet Venyera szonda digitális adatait használta fel, melyek 1975-ben szálltak le a bolygóra.
A Naptól számított második bolygót sűrű felhőréteg takarja, így betekintést csak leszállóegységektől kaphatunk. Újra feldolgozta és újra kalibrálta a felvételeket, ezáltal jelentősen tisztább látványt kapva a Vénusz felszínéről, ami forróbb, mint egy háztartási sütő belseje.
1975 és 1981 között tíz alkalommal landoltak szovjet szondák a Vénuszon. Az összes Venyera leszállóegység túlélte a földet érést és közülük négy küldött vissza felvételeket a barátságtalan felszínről, ahol a hőmérséklet elérheti a 490 Celsius-fokot, a nyomás pedig kilencvenszerese a Földön tapasztalhatónak. A kamerák, melyek rácsodálkoztak erre a fortyogó világra, akkoriban elképesztő technikai szintet képviseltek. Nyomásálló ablakok védték őket, melyeket egy centiméter vastag kvarcból készítettek. Ezek a kamerák készítették el az első felvételeket a sziklákkal teleszórt felszínről, amit szikladarabok és kőtáblák tarkítanak.
Éveken át a tudósok igen csekély figyelmet szenteltek ezeknek a felvételeknek. Valójában a képek csak alacsony minőségű fényképekként voltak elérhetőek egyes könyvek oldalain. A Vénusz szovjet felderítésének tanulmányozása egyik részeként Don Mitchell megszerezte az elsőként leszálló két szonda, a Venyera 9 és 10 eredeti digitális adatait.
"Egy régi orosz adatgyűjteményben találtam egy file-t, ami a Venyera 9 és 10 eredeti, pixelenként 6 bites digitális képeit tartalmazta" - nyilatkozta. Az űrszondák nyers képein korszerű digitális feldolgozási technikákat alkalmazott, akárcsak a későbbi szondák adatain. "Fogtam a nyers adatot majd élesítettem, újrakalibráltam, illetve kiegyensúlyoztam az elmosást" - magyarázta. Az eredmény drámai javulást mutat a Venyera 9 és 10 korábban kiadott felvételeihez képest.
Don Mitchell most a későbbi Venyera szondák adataira összpontosít. Már megkezdte a Venyera 13 adatainak feldolgozását, melyek felbontásukat tekintve kétszeresei a Venyera 9 és 10 felvételeinek és nem utolsó sorban színesek. Mitchell meggyőződése, hogy ezeken is rengeteget lehet javítani.
A Naptól számított második bolygót sűrű felhőréteg takarja, így betekintést csak leszállóegységektől kaphatunk. Újra feldolgozta és újra kalibrálta a felvételeket, ezáltal jelentősen tisztább látványt kapva a Vénusz felszínéről, ami forróbb, mint egy háztartási sütő belseje.
1975 és 1981 között tíz alkalommal landoltak szovjet szondák a Vénuszon. Az összes Venyera leszállóegység túlélte a földet érést és közülük négy küldött vissza felvételeket a barátságtalan felszínről, ahol a hőmérséklet elérheti a 490 Celsius-fokot, a nyomás pedig kilencvenszerese a Földön tapasztalhatónak. A kamerák, melyek rácsodálkoztak erre a fortyogó világra, akkoriban elképesztő technikai szintet képviseltek. Nyomásálló ablakok védték őket, melyeket egy centiméter vastag kvarcból készítettek. Ezek a kamerák készítették el az első felvételeket a sziklákkal teleszórt felszínről, amit szikladarabok és kőtáblák tarkítanak.
Éveken át a tudósok igen csekély figyelmet szenteltek ezeknek a felvételeknek. Valójában a képek csak alacsony minőségű fényképekként voltak elérhetőek egyes könyvek oldalain. A Vénusz szovjet felderítésének tanulmányozása egyik részeként Don Mitchell megszerezte az elsőként leszálló két szonda, a Venyera 9 és 10 eredeti digitális adatait.
"Egy régi orosz adatgyűjteményben találtam egy file-t, ami a Venyera 9 és 10 eredeti, pixelenként 6 bites digitális képeit tartalmazta" - nyilatkozta. Az űrszondák nyers képein korszerű digitális feldolgozási technikákat alkalmazott, akárcsak a későbbi szondák adatain. "Fogtam a nyers adatot majd élesítettem, újrakalibráltam, illetve kiegyensúlyoztam az elmosást" - magyarázta. Az eredmény drámai javulást mutat a Venyera 9 és 10 korábban kiadott felvételeihez képest.
Don Mitchell most a későbbi Venyera szondák adataira összpontosít. Már megkezdte a Venyera 13 adatainak feldolgozását, melyek felbontásukat tekintve kétszeresei a Venyera 9 és 10 felvételeinek és nem utolsó sorban színesek. Mitchell meggyőződése, hogy ezeken is rengeteget lehet javítani.
