Hunter
Ma a Mars, holnap a Vénusz
Mindössze tizenöt nap telt el a Mars Express kilövése óta és Európa újra megerősítette bizalmát a Szojuzban, a következő célpont a Vénusz 2005-ben. A vörös bolygó felé haladó Mars Express hibátlan kilövése után az ESA és az európai-orosz közös vállalkozás a Starsem megerősítették kapcsolatukat a Venus Express kilövési szolgáltatásáról szóló megállapodás aláírásával.
A szerződést a Párizsi Légibemutatón írta alá David Southwood az ESA tudományos igazgatója, valamint Jean-Marie Luton, a Starsem elnöke. Jurij Koptev, az orosz űrhivatal a Rosszavijakozmosz vezérigazgatója, Jean-Jacques Dordain, az ESA kilövésekért felelős vezetője és Jean-Yves Le Gall, az Arianespace elnöke szintén részt vett az ünnepségen.
David Southwood és Jean-Marie Luton a Venus Express aláirásán
A Venus Express kilövésére 2005 novemberében kerül sor a kazahsztáni Bajkonur Csillagvárosból. A Szojuz kilövő jármű a Földdel legnagyobb hasonlatosságot mutató bolygó felé repíti majd az űrszondát. A Vénusz bizonyos tekintetben a Föld ikertestvére, mivel tömege, mérete és átlagos sűrűsége nagyon közel áll a Föld értékeihez, anyagi összetételét tekintve is Föld típusú bolygó, azonban felszíne lényegesen barátságtalanabb. Sűrű felhőtakarója állandóan elfedi a felszínt, a fény háromnegyed részét visszaverve.
Európa most kifejezett bizalma a Szojuzok iránt egy hosszú tradíció folytatása Európa és Oroszország együttműködésében. A bejelentés nem sokkal azután történt meg, hogy Európa űrminiszterei határoztak egy Szojuz kilövő állás megépítéséről az Kourou-ban található Európai Űrkikötőben.
A Szojuz mögött álló Starsem vállalat az, amely összehozza a világ legsokoldalúbb kilövőeszközének a gyártásában, működtetésében és a nemzetközi kereskedelmi marketingjében érdekelt összes kulcsszereplőt. A Starsem részvényesei az Arianespace, az EADS, az orosz űrhivatal és a Szamara Űrközpont. A Starsem jelenleg élő kilövési szerződéses kapcsolattal rendelkezik az európai űrhivatallal, az Eumetsattal és a Space Systems/Loral-lal.
A szerződést a Párizsi Légibemutatón írta alá David Southwood az ESA tudományos igazgatója, valamint Jean-Marie Luton, a Starsem elnöke. Jurij Koptev, az orosz űrhivatal a Rosszavijakozmosz vezérigazgatója, Jean-Jacques Dordain, az ESA kilövésekért felelős vezetője és Jean-Yves Le Gall, az Arianespace elnöke szintén részt vett az ünnepségen.
David Southwood és Jean-Marie Luton a Venus Express aláirásán
A Venus Express kilövésére 2005 novemberében kerül sor a kazahsztáni Bajkonur Csillagvárosból. A Szojuz kilövő jármű a Földdel legnagyobb hasonlatosságot mutató bolygó felé repíti majd az űrszondát. A Vénusz bizonyos tekintetben a Föld ikertestvére, mivel tömege, mérete és átlagos sűrűsége nagyon közel áll a Föld értékeihez, anyagi összetételét tekintve is Föld típusú bolygó, azonban felszíne lényegesen barátságtalanabb. Sűrű felhőtakarója állandóan elfedi a felszínt, a fény háromnegyed részét visszaverve.
Európa most kifejezett bizalma a Szojuzok iránt egy hosszú tradíció folytatása Európa és Oroszország együttműködésében. A bejelentés nem sokkal azután történt meg, hogy Európa űrminiszterei határoztak egy Szojuz kilövő állás megépítéséről az Kourou-ban található Európai Űrkikötőben.
A Szojuz mögött álló Starsem vállalat az, amely összehozza a világ legsokoldalúbb kilövőeszközének a gyártásában, működtetésében és a nemzetközi kereskedelmi marketingjében érdekelt összes kulcsszereplőt. A Starsem részvényesei az Arianespace, az EADS, az orosz űrhivatal és a Szamara Űrközpont. A Starsem jelenleg élő kilövési szerződéses kapcsolattal rendelkezik az európai űrhivatallal, az Eumetsattal és a Space Systems/Loral-lal.