Több kutatócsoport is olyan új megoldásokat mutatott be, amelyek magát az emberi testet használják fel vezetőként, helyettesítve a hagyományos vezetékeket és rádiós kapcsolatokat.

Az International Solid State Circuits Conference (ISSCC) nevű rendezvény legújabb fejleményeiről a Cnet számolt be, ezúttal a bőr alá ültethető chipekre összpontosítva. Több olyan fejlesztést is ismertettek a kutatást folytató csoportok, amelyek révén kibővülhet a bőr alá ültethető chipek szerepe, és saját testünket is vezetőnek használhatjuk, akár a szórakoztató-elektronikai eszközöknél is.

Az egyik ilyen érdekes újítást bemutató csoport a dél-koreai illetőségű Korea Advanced Institute of Science and Technology (KAIST), amely a "Szilícium a Biológiában" című előadásban ismertette legújabb fejlesztéseit. Ezek között soroltak fel egy olyan speciálisan módosított iPod hordozható lejátszót, amely egészen érdekes módon továbbítja a jeleket a fülhallgatóba.

Ehhez ugyanis nincs szüksége vezetékre - ehelyett alkarunkat használja fel, és egy érintkezőből kiindulva a karon keresztül, saját testünkben, illetve bőrünk alatt halad a jel egészen a fülhallgatóig. Ezzel állításuk szerint megoldották a kábelezéssel, illetve az újabb technológiák (például Bluetooth) megbízhatóságával kapcsolatos problémákat. Az egyetlen zavaró tényező, hogy mindvégig rajta kell tartanunk egy ujjunkat az érintkezőn, amíg zenét szeretnénk hallgatni.

Ezekkel a chipekkel már évek óta kísérletezgetnek. Mexikóban már csaknem három éve piacra dobtak egy olyan, emberi szervezetbe implantálható mikrochipet, melynek segítségével folyamatosan figyelemmel kísérhető a hordozó személy egészségi állapota. A speciális chip mindössze akkora, mint egy rizsszem, és a karba, illetve a csípő környékére ültethető be. A tudósok szerint azonban az eddigi megoldások nagy fogyasztásukkal, illetve alacsony adattovábbító sebességükkel problémát okoztak, nem voltak túl hatékonyak. A KAIST ezért meglehetősen széles frekvenciával és kisebb impulzusokkal operál, szemben az elődökkel, amelyek éppen fordítva, erősebb jeleket és szűk frekvenciát használtak.

Az Utah Egyetem szakemberei eközben olyan chipeken dolgoznak, amelyek a művégtagok agyi vezérlésében segédkeznének. Az elgondolás szerint ezek révén agyhullámokkal irányíthatnánk a művégtagokat, ami sokaknak óriási segítség lenne a mozgásban. Az eddigi vezetékes megoldások azonban túlságosan kényelmetlennek, impraktikusnak bizonyultak, míg testünk vezetőképességét kihasználva alapvetően változhat a helyzet. Természetesen ezek a projektek még jócskán kutatási fázisban vannak, arról nem ejtettek szót, hogy az új megoldások mikor kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.