Berta Sándor

Feltörhetők az osztrák biometriai chipek is

A rosszfiúk ezekben az esetekben nem úgy férnek a személyes adatokhoz, hogy magát a chipet törik fel, hanem beleolvasnának a chipek és az olvasókészülékek közötti adatfolyamba.

Az első generációs osztrák biometriai azonosító chipek - hasonlóan holland vagy német társaikhoz könnyű prédát jelentenek a hackereknek. "Egy ilyen támadás bármikor nagyon egyszerűen és játszi könnyedséggel kivitelezhető lenne. Az adatfolyamba kis távolságból bármely illetéktelen személy beleolvashat egy megfelelő leolvasó készülékkel" - nyilatkozta Johannes Lehrhofer, a Philips Austria rádiótechnikás azonosítóchipekért felelős menedzsere a Futurezone osztrák hírportálnak. A gondot az jelenti, hogy az alapkódot a születési időpont számaiból, az igazolvány érvényességének időpontjából és az igazolvány számából generálják. Mindez azt jelenti, hogy sok számkombinációt eleve kizárhatnak a hackerek.

Az osztrák biometriai igazolványok a személyes adatokon (név, lakcím, születési hely és időpont stb.) kívül az illető digitális fényképét is tartalmazzák. Ezekkel az információkkal később bárki kénye-kedve szerint visszaélhet. Öröm az ürömben, hogy magukat az okmányokat nem lehet feltörni és hogy a megszerzett adatokat a már felhasznált chipekbe nem lehet betölteni. Az osztrák, a holland vagy a német biometriai igazolványokban alkalmazott chipekhez pedig nem olyan egyszerű hozzájutni.

Lehrhofer szerint elsősorban politikai és nem technikai okokra vezethető vissza, hogy az első generációs biometriai igazolványok biztonsági szempontból ennyire sebezhetőek. A legnagyobb problémát ugyanis az jelenti, hogy a chipeket készítő holland Philips nem tagja a Nemzetközi Polgári Légiforgalmi Szervezetnek (ICAO), ahol lefektették azokat az irányelveket, miszerint milyen biztonsági és más szempontoknak kell a jövő biometriai okmányoknak megfelelniük.

Az ICAO-ban jelenlévő különböző országok kormánytagjai döntöttek arról, hogy az úgynevezett Basic Access-eljárást részesítik előnyben, ami csak az adatok védelméről rendelkezik. Az alkalmazott titkosítás fajtája és mértéke már az igazolványok készítőire van bízva, az ebből fakadó összevisszaság pedig a rosszfiúk malmára hajtja a vizet. Az adatlopáshoz a szakember szerint elég, ha a hacker a leolvasó készülék közelében tartózkodik és elegendő csupán egy antennával, egy tunerkészülékkel és egy adattárolóval rendelkeznie. Tudva, hogy néhány éven belül Magyarországon is bevezetik a biometrikus adatokat tartalmazó igazolványokat, ezek a vélemények meglehetős aggodalomra adhatnak okot.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #18
    "1 mol anyag 6*10^23 részecskét tartalmaz, ami szerintem nagyobb, mint 2^432-en. Na most egy hajszálad utolsó ezredmiliméterében szerinted hány molnyi anyag van?"

    2^432 az nagyjából 10^130. Ez messze több, mint ahány részecske van a világegyetemben, mert ott a kitevő 100 alatt van (pontosan már nem emléxem).
  • Zsolteeee3 #17
    "Öröm az ürömben, hogy magukat az okmányokat nem lehet feltörni és hogy a megszerzett adatokat a már felhasznált chipekbe nem lehet betölteni."

    Nem lehet feltörni? Hát nem tudom... Lehet hogy régi módi vagyok, de én még ott tartok hogy olyan védelem nincs amit nem lehet feltörni. Minden védelemre van "ellenszer".
  • kow83 #16
    "Az anyagmennyiség egysége a mol, amely az Avogadro-állandónak megfelelõ számú molekulát jelenti. Eszerint bármely anyag 1 molja = 6·10^23 molekulát tartalmaz."

    "1 mol, vagyis szobahõmérsékleten kb. 18 cm3 víz tartalmaz 6·10^23 számú molekulát. Egy vizespohár térfogata 2 dl = 200 ml, ez már szomjat oltó mennyiségû lehet. Ebben (200/18)·6·10^23 = 6,7·10^24 db vízmolekula „fér el”. "

    http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv99/tv9906/viz.html

    Amúgy a mennyiséget illetőleg hagyom magam meggyőzni, rákerestem.
  • Caro #15
    khm...
    1 mol anyag az 1 dm^3 ideális gáz 1 bar nyomáson 293 K hőmérsékleten.
    És ez a legkönnyebb gázból(hidrogén) 2g. Ha atomos, akkor csak 1.
    És a hajszálam nincsen meg 1 gramm se, úgyhogy elég kevés mol anyag van benne.
    De mindegy, vedd a két kifejezés exponenciális alakját.
    e^(ln(2)*432)=e^(299.4395820018963736697248378959557157941)
    e^(ln(10)*23)=e^(52.95945713886305073261895337566329544643)
    Szóval "néhány" nagyságrenddel több, mint 1 mól részecske.
  • kow83 #14
    Jó, nem nagyobb hatvány, de akkor is baromság amit írtál.
  • kow83 #13
    Lord Zax:

    Ez nem teljesen igaz, képzeld el egy sivatagban vagy, van egy Tankod, amit egy kulcs nyit a világon és te ezt bezárod a tankba. Persze ott és akkor semmit sem tudsz kezdeni, mert nincs nálad hidegvágó, nukleáris energiával hajtott konzervnyitó, stb.

    Caro: Te ritka tájékozatlan van ember:
    "Bár azért nem 54 bájt, a lehetséges kombinációk száma 2^432.
    Ez már azért nagyon sok, mondjuk ennyi részecske nincs a világegyetemben."

    1 mol anyag 6*10^23 részecskét tartalmaz, ami szerintem nagyobb, mint 2^432-en. Na most egy hajszálad utolsó ezredmiliméterében szerinted hány molnyi anyag van?
    Sok.
  • arty #12
    késő, a gépezet beindult :(
  • Lord Zax #11
    Olyan sok dolog van még amit nem tudunk, én nem mernék ilyen dolgokat állitani, Majd elhiszem ha megmutatják hol van a vége az univerzumnak. :)
    Asszem ez kicsit off majd megkeresem az ennek szánt témát, vagy nyitok egyet. :)
    Mindenesetre amit ember csinál azt fel is tudja törni az 100%
  • Caro #10
    "Egyébként honnan tudják mennyi részecske van a világegyetemben? Mi van ha végtelen? :)"
    Baj. :)
    Akkor lesz nagy reccs... végtelen részecske gravitációja is végtelen lenne :)
  • Lord Zax #9
    Mindent lehet hamisitani, mindent fel lehet törni. Amit ember kreált azt képes lerombolni is.
    Csupán idö, és technika kérdése.
    Egyébként honnan tudják mennyi részecske van a világegyetemben? Mi van ha végtelen? :)