Gyurkity Péter
Alakulóban a biometrikus útlevelek európai rendszere
Az Európai Unió felelős testülete megtette a lépéseket az azonosító okmányok egységes rendszerének kialakítása felé: vitára bocsátották a közös minimális követelményeket és az adatok megosztásának ötletét.
A bel- és igazságügyi együttműködésért felelős tanács (Justice and Home Affairs Council, JHA) a napokban döntött a minimális követelmények kidolgozásáról. Ebben többek között felvázolják a közös európai biometrikus azonosító-rendszert, amely az elkövetkezendő években mintegy 70 millió európai lakos ujjlenyomatát tartalmazza majd. Ezzel egy időben meghallgatják az Európai Bizottság javaslatát az információ (pontosabban az ujjlenyomatok) nagyobb megosztásával kapcsolatban.
A tanács csütörtöki ülésének összefoglalójából kiderül, hogy mindezt több egyéb feladattal közösen végezve képzelik el, és nagyban építenek a meglévő Schengeni Információs Rendszerre (SIS), valamint az EURODAC adatbázisra, amely a menedékjogot kérő személyek és az illegális bevándorlók adatait rögzíti. Javaslataik között megtalálható a ki- és belépéseket, a gyakori utazókat nyomon követő rendszer kiépítését, illetve a bűnözők ujjlenyomatát tároló European Criminal Automated Fingerprints Identification System (AFIS) adatbázist. Az útlevelekkel kapcsolatos minimális követelmények lényegében a már tavaly előrebocsátott javaslatnak felelnek meg, amely az arc digitális fényképét, és két ujjlenyomat-azonosítót foglal magában, mégpedig egy RFID-chipen.
Az elmúlt hónapokban több országban is jelezték, hogy bevezetik a biometrikus útleveleket. Elsőként Németország teszi ezeket elérhetővé, azonban a digitális fotó és a személyes adatok mellé csak 2007 márciusától társul a két ujjlenyomat. November elején a brit diplomaták egy része már megkapta saját azonosítóját, míg Svédország egyelőre csak a tervezési fázisnál tart. A napokban Ausztria döntött az E-pass bevezetése mellett, amely követni fogja az uniós ajánlásokat. Szaporodnak tehát a támogatók, ám több tagország még mindig nem hajlandó rászánni magát a lépésre.
Bármilyen fontos a kérdés, a JHA tanács ülésének csak egy kisebb részét képezte az azonosítók vitája. A fő vonalat a terroristaellenes lépések képviselik, amelyek magukban foglalják a nemzeti hatóságok szorosabb együttműködését, a szigorúbb fellépést, valamint a keményebb szabályozást és büntetéseket. Nem véletlen, hogy az útlevelek bevezetésénél is megemlítik Észak-Afrikát és a Közel-Keletet, hiszen a gyakori belépéseket elsősorban itt követnék figyelemmel.
A bel- és igazságügyi együttműködésért felelős tanács (Justice and Home Affairs Council, JHA) a napokban döntött a minimális követelmények kidolgozásáról. Ebben többek között felvázolják a közös európai biometrikus azonosító-rendszert, amely az elkövetkezendő években mintegy 70 millió európai lakos ujjlenyomatát tartalmazza majd. Ezzel egy időben meghallgatják az Európai Bizottság javaslatát az információ (pontosabban az ujjlenyomatok) nagyobb megosztásával kapcsolatban.
A tanács csütörtöki ülésének összefoglalójából kiderül, hogy mindezt több egyéb feladattal közösen végezve képzelik el, és nagyban építenek a meglévő Schengeni Információs Rendszerre (SIS), valamint az EURODAC adatbázisra, amely a menedékjogot kérő személyek és az illegális bevándorlók adatait rögzíti. Javaslataik között megtalálható a ki- és belépéseket, a gyakori utazókat nyomon követő rendszer kiépítését, illetve a bűnözők ujjlenyomatát tároló European Criminal Automated Fingerprints Identification System (AFIS) adatbázist. Az útlevelekkel kapcsolatos minimális követelmények lényegében a már tavaly előrebocsátott javaslatnak felelnek meg, amely az arc digitális fényképét, és két ujjlenyomat-azonosítót foglal magában, mégpedig egy RFID-chipen.
Az elmúlt hónapokban több országban is jelezték, hogy bevezetik a biometrikus útleveleket. Elsőként Németország teszi ezeket elérhetővé, azonban a digitális fotó és a személyes adatok mellé csak 2007 márciusától társul a két ujjlenyomat. November elején a brit diplomaták egy része már megkapta saját azonosítóját, míg Svédország egyelőre csak a tervezési fázisnál tart. A napokban Ausztria döntött az E-pass bevezetése mellett, amely követni fogja az uniós ajánlásokat. Szaporodnak tehát a támogatók, ám több tagország még mindig nem hajlandó rászánni magát a lépésre.
Bármilyen fontos a kérdés, a JHA tanács ülésének csak egy kisebb részét képezte az azonosítók vitája. A fő vonalat a terroristaellenes lépések képviselik, amelyek magukban foglalják a nemzeti hatóságok szorosabb együttműködését, a szigorúbb fellépést, valamint a keményebb szabályozást és büntetéseket. Nem véletlen, hogy az útlevelek bevezetésénél is megemlítik Észak-Afrikát és a Közel-Keletet, hiszen a gyakori belépéseket elsősorban itt követnék figyelemmel.