Berta Sándor

Nem minden a kutatás-fejlesztés

A Booz Allen Hamilton nevű amerikai piackutató cég legfrissebb tanulmánya szerint megdőlni látszik az a tézis, miszerint annál sikeresebb egy informatikai vagy távközlési vállalat, minél többet költ a kutatás-fejlesztésre.

A Hamilton csapata hat éven át tanulmányozta a világ ezer, a kutatás-fejlesztésre évente a legtöbbet költő cégét és azok üzleti eredményeit, majd a szakemberek összegezték a tapasztalataikat. A tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy közel sem azok a vállalatok a legsikeresebbek, amelyek a legtöbbet költöttek kutatás-fejlesztésre. A sokáig általánosan hangoztatott tétel tehát úgy tűnik napjainkra már korántsem igaz.

A nemzetközi szakértők az elmúlt években gyakran vetették főleg az amerikai és az európai cégek vezetőinek szemére, hogy nem költenek eleget a K+F-re, ellentétben például az ázsiai, azon belül is a kínai, a tajvani vagy a japán konszernekkel. Nos, a Booz Allen Hamilton tanulmánya szerint nem a kiemelkedő összegekkel támogatott fejlesztői részleg jelenti önmagában a tajvani vagy a japán elektronikai cégek sikerét, a titok sokkal inkább a jó gazdálkodásban és a hatékony vállalati struktúrában keresendő, mint a kutatás-fejlesztésbe ölt milliárdokban.

"Sokkal fontosabb a vállalati kultúra, a szaktudás és a hatékony beszerzések mint az, hogy valaki kutatás és fejlesztés címén kiutal x millió dollárt. Ma inkább az a jellemző, hogy logikusan felmérik az igényeket és a feladatokat, majd utána kis befektetésekkel érnek el óriási eredményeket" - nyilatkozta Barry Jaruzelski, a Booz Allen Hamilton egyik elemzője.

Sokan, köztük például a Georgetwon Egyetem közgazdasági professzora, Allan C. Eberheart azonban nem értenek egyet a tanulmány készítőinek végső megállapításaival. A szakember szerint a Booz Allen Hamiltonnál a cégeket túl rövid ideig vizsgálták, és hat esztendő alatt nem lehet kimutatni, hogy egy cégnél valóban megtérülnek-e a kutatásokra fordított befektetések. Eberheart jelenleg egy kollégájával egy olyan projekten dolgozik, amelynek során nyolcezer vállalatot vizsgálnak meg hasonló módon, de az időtartam itt 50 év! A professzor úgy véli, fél évszázad alatt már kiderül, hogy bizony általában az a cég a legsikeresebb, amelyik a legtöbbet költött az eltelt évtizedek alatt a fejlesztésekre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • arty #9
    természetesen én marketingen csak az eladásösztönzési eszközöket értem, nálam ez a szó már pejorativ alapbol :))

    hányok tőle, amikor a k+f hiányosságait a sok arcbatolt szarral adják el, és ha van pénze a cégnek rá, bármit el lehet adni ... mert a fogyasztó igenis síkhülye. sajnos. és javulás nemigen várható...

    szvsz.
  • dondore #8
    a k+f be beleertendo a masik koppintasa? :)
  • [HUN]PAStheLoD #7
    Az R+D nem sikerrecept, csak hozzávaló .. az alap.
  • BlackRose #6
    A marketinget úgy értelmeztem, mint az ősszekötőt a felhasználók és a mérnökök között, ugyanis errefelé a marketing szó tévessen van használva, az angolban azt mondják, hogy Sales and Marketing, tehát az értékesítést inkább a marketing mellé sorolják, nem pedig bele, emelett van a marketingnek egy része amit advertising-nak neveznek, sajnos errefelé a marketing-et teljessen kiegyenlítik az advertisingal, vagyis a marketing = reklám, pedig igazábból (és ez így van ha jól csinálják), akkor a marketing az a hely ahol a piackutatás folyik, az a hely ahol meghatározzák a cég lépéseit, a marketing az amely kitalál új termékeket, szolgáltatásokat (szorossan együttműködve fejlesztéssel, a mérnökökkel, akik ezeket a termékeket vagy szolgáltatásokat megvalósítják és persze a felhasználókkal is), de a marketing az ami választ ad a technikának, hogy mit csináljon, hogy mit fejlesszen és, hogy mit kutasson. Ott ahol a marketing erőss és jól csinálja a dolgát ott a fejlesztőknek és a kutatóknak jól megvan határozva a munkájuk. Különben érdekes, hogy a tanulmány szerint a világ 1000 első cége összegezve (a kutatást és fejlesztést nézve) 384 milliárd dollárt költ évente, a következő 1000 már csak 26 milliárdot feltételezem, hogy ha ez így folytatódik lefelé akkor a következő 1000 már a százmillióknál tart... vagyis gorombán szólva mindössze néhányezer cég költ kutatásra és fejlesztésre az egész világon, a többiek még ha költenek is az elenyésző. Vagyis a sokmillió cégből a világon mindössze néhányezer rendelkezik kutatással és fejlesztéssel valamilyen szinten, a többiek csak ezeket a fejlesztéseket használják. Szerintem az a sok kutatás és fejlesztés nélküli cég közül is elég sokan sikeressek... tehát ez felmerít egy kérdést, hogy kutatás és fejlesztés nélkül is lehet sikeres lenni? Na a válasz már ott van, hogy ATTÓL FÜGG, HOGY...
  • arty #5
    marketing :(

    sajnos egyre többet erre költenek a cégek, valódi tartalom pedig ritkábban van mögötte :(
  • stinkydiver73 #4
    Annyit tennék hozzá, hogy a lufik könnyen kipukkadnak, de a 15.000 repülő nem esik le 1szerre. Bár a google egyre több lufit fúj fel, túlélnék ha 1-2 eldurran. (+ is lehet, hogy 1 nagy pénzmosó az egész).
    Az 50 éves kutatás visszamenőleg is lehetséges, de hogy mennyi értelme van így az kérdéses.
  • IoIa #3
    Amit írtál, csak nem mondtad ki kerek-perec, hogy az értékek nagyon eltorzultak manapság. Kicsiben is és nagyban is.
    Képzeld el azt a - hogy finoman fejezzem ki magam - mezőgazdasági munkást, aki naponta 14-16 órát keményen dolgozik, meg azt a brókert, aki fél nap alatt megkeres annyit, mint a másik fél év alatt.
    De akár azonos munkákat is össze lehetne hasonlítani, csak különböző országokra vetítve. Elég nagy különbségek jönnének így is ki.

    A cikkre visszatérve: 50 év tényleg sok, a professzor úr szerintem is nagyot tévedett.
    Manapság a tömegtermeléssel lehet nagy pénzekre szert tenni, és persze olyan termékkel vagy szolgáltatással, aminek nagyon széles a vásárlóközönsége. Akár kis haszonkulccsal is nagyot lehet szakítani.
    A K+F csak ideig-órág, napjainkban gyakorlatilag csak nagyon rövid ideig lehet előnyre szert tenni, leszámítva azt az esetet, ha valamilyen cég monopolhelyzetben van.
  • BlackRose #2
    Az R&D fontos, mert általában ez az ami a Marketingnek adja az alapanyagot, de egyídőben a Marketingtől kell, hogy vegye a visszaérkező információkat. Egy cég nem lehet sikeres gyenge R&D-vel, de ennek erőssége nem a bele nyomott pénzben van, ugyanis rég ismert dolog, hogy valaki sokkal kevesebb pénzel többet tud elérni mint valaki más nagy összeggel. Tehát ha az R&D-t vizsgáljuk akkor ezt nem csak pénzben kell mérni hanem teljesítményben, de mindez még nem végleges a siker szempontjából. Pl. a XEROX annak idején jó R&D munkát végzett de a felsővezetés és a marketing nem tudta ezt használni. A jó és sikeres működésre szerintem két alapvető dolog szükséges (ha feltételezzük, hogy pénzügyi valamint piaci gondok nincsennek) ez pedig a tudás és tapasztalat mint az első és a kommunikáció mint a második, ugyanis ha a cég jól megvan szervezve és ezek a "sejtek" jól fel tudják dolgozni az adatokat amit a másik "sejtektől" kapnak és ezeket az adatokat jól tudják továbbitani a megfelelő "sejtekhez" akkor az egéssz dolog jól fog működni, ha nem akkor meg semmi pénz és semmi R&D a világon nem fog segíteni. Tehát optimális kommunikáció, optimális folyamatok és proaktív hozzáállás (fontos előrelátni, mi fog lenni a vevő szükséglete a közeljövőben, nem pedig reagálni amikor a vevő mondja, hogy mi kell neki), meg persze megfelelő munkaerő amit a tudás és tapasztalat kombinációja tesz ki.

    Különben azt hiszem az 50 év nagyon hosszú időszak, 50 év allatt a gazdasági környezet annyira meg fog változni, hogy az első 25 év eredményeit biztosra veszem nyugodtan el lehet majd dobni. Sőt az elmult időszak a gazdasági ciklusokat kevesebb mint 10 évre teszi, ezért szerintem 5 éves, és 10 éves megfigyeléseket kellene végezni, de az igazság ott van, hogy a mai gazdaságban olyan dolgok történnek, amelyre nincs rendes magyarázat, pl. hogyan magyarázza meg valaki, hogy pl. Bill Gates a Microsoft 20 évében a világ legazdagabb embere lett, de az meg, hogy mindez a hatalmas munka és még hatalmasabb felhasználó mellett a Google alapítóji alig néhány év alatt beérték Bill gazdaságának felét pedig csak reklámokból élnek, és mindez még nevetségesebb, ha tudjuk, hogy a Google jelenleg többet ér mint a Boeing amely 15.000 nagy utasszálítót gyártott le és a világ leghatalmasabb hadseregét látja el repűlőgépekkel, vagy többet ér mint a Ford vagy a General Motors amelyek közel 100 éve látják el a fél világot autóval... és mekkora az R&D ezeknél a cégeknél vagy mekkora a Google-nál? Vagy mit szól az ember, hogy egy légi utasszálító cég amely óriási befektetések mellett 100 millió utast szálít évente és agyon van adósodva, sőt csőd előtt áll, a Google meg milliárdokat emel a saját apró munkaerejével, majdnem semilyen szintű költségeivel, és összehasonlíthatatlanul gyengébb fogalmával. Tehát ilyen környezetben nem hiszem, hogy akármilyen megfigyelés tudományos eredményeket tudna produkálni. Jelenleg olyan gazdasági időkben élünk amely egyik fajta üzletnek kedvező (pl. Google) a másik fajtának meg nem (pl. American Airlines), de volt amikor nekik virágzott, és lesz amikor a most sikeresekk lesznek csődközelben. Az R&D itt sokat jelenthet, de sokszor semmit sem segít. Vagyis ahogy mondani szoktam ATTÓL FÜGG, HOGY...