Hunter

Jön a rakétaszövetség

Az X-díj kapcsán világszerte ismertté vált Peter Diamandis az X-díj Kupa után egy újabb kezdeményezéssel állt elő, a Rocket Racing League-gel.

A Rakétaverseny-szövetség RRL keretein belül nagydíj jellegű futamokat láthat majd a nagyérdemű, csak itt nem versenyautók, hanem rakéta-repülőgépek száguldoznak majd a számukra kijelölt "3D-s versenypályán", mindössze 1500 méter magasságban. Eleinte csak a liga saját fejlesztésű, úgynevezett X-Racerei állnak rajthoz, azonban a rendezők bíznak benne, hogy hamarosan további csapatok, új, saját tervezésű gépekkel jelennek meg a sorozatban. A versenyeket az Egyesült Államokban bonyolíják le. A sorozatot az Egyesült Államok Szövetségi Repülési Hivatala is támogatja.

Diamandis szerint az RRL - akárcsak a korábbi, Ansari által szponzorált X-díj - technikai gyorsítóként szolgálna a repülőgépek, a hajtóművek és az űrrepülőgépek fejlődését tekintve. Talán nem nehéz megjósolni, hogy az RRL igen nagy tömegek érdeklődését fogja felkelteni, különösen ha a promóciója is jól sikerül. Ebben nagy segítséget jelenthet a sorozat társalapítója, Granger Whitelaw, aki 18 évet töltött el a profi autóversenyzés világában.

Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

Az első X-Racer prototípus már a hétvégén, az X-díj Kupán bemutatkozik. Az XCOR Aerospace által tervezett és épített járművet Rick Searfoss ezredes, egykori űrhajós és űrsikló-parancsnok fogja repülni.

Az első RRL versenyre jövő októberben kerülhet sor. Ekkor a tervek szerint négy pilóta méri össze tudását, 2007-től viszont már egy tízes mezőny vág neki a küzdelmeknek. Diamandis elmondta, a futamokat 1500 méter magasan kijelölt 3,2 kilométer hosszú és 1,6 kilométer széles légipályákon fogják teljesíteni. Az X-Racerek kifutópályáról startolnak el, lépcsőzetesen vagy egymás mellől, majd egy hosszú egyenesekkel, függőleges emelkedőkkel és mély lejtőkkel megtűzdelt háromdimenziós pályán fognak repülni.

Minden pilóta saját virtuális tércsatornáját követi, amit a sisakra vetítenek ki. A manőverezést műholdas navigációs rendszer segíti, miközben biztonságos, bár nem különösebben nagy távolságra repülnek ellenfeleiktől. A helyszínekre kilátogató nézők a gépek által húzott csíkok és kézi GPS nyomkövető eszközök alapján követhetik a versenyt. A gépeket fedélzeti kamerákkal is ellátják, valamint a játékos kedvűek egy virtuális X-Racer ligában, szimulátor segítségével otthoni konzolaikon vehetik fel a versenyt a valódi gépekkel.

Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

Az X-Racer prototípusa valójában az XCOR átalakított EZ-Rocketje. Két 1,8 kilonewton tolóerejű gyorsító rakétahajtóművel szerelik fel, amit folyékony oxigénnel és alkohollal hajtanak meg. A végleges változatokba egyetlen 8,1 kilonewton tolóerejű, folyékony oxigénnel és kerozinnal műkölő hajtómű kerül. Ez négy perc folyamatos égésre alkalmas, így a pilótáknak amikor csak tudnak, spórolniuk kell az üzemanyaggal, azaz a megfelelő pályarészeken ki kell kapcsolni a hatóművet és vitorlázva repülnek, magyarázta Searfoss, aki a prototípussal fogja bemutatni a műveletet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • valamit #25
    még valamit, tudott dolog, hogy a kamatláb (rajta keresztül az infláció) a - gazdasági - kockázatvállalás mértékének szabályozója. mivel manapság pénzre épül a világunk, gyakorlatilag minden kockázat is gazdasági. (az emberélet is sok tekintetben) na mármost, a fejlett országok mire törekszenek? alacsony inflációra, ezen keresztül alacsony kamatlábra, ezen keresztül alacsony kockázatra. alacsony kockázat meg alacsony(abb) szintű változást (pl. fejlődést) tesz lehetővé.
    mindehhez még hozzájön, hogy kényelemre és (ál)boldogságra épül a társadalom, ami szintén nem a változást (pl. fejlődést) ösztönzi. márpedig egy társadalomnak nagyon fontos, hogy képes legyen változni. lásd pl. római birodalom.
  • valamit #24
    szerzői jogvédelemre gondoltam
  • valamit #23
    nincs igazad, ott van példának amit írtam a Nasaról, vagy ott például az emberi klónozás esete és a többi... pl szoftverszabadalmak, jogvédelem, stb.
    egyszerűen vannak dolgok amiket nem látunk át, hogy milyen hasznossága lehet (pl. ki tudta, hogy ha felfedezik Amerikát azzal Eldorádót és Klondikeot is?) és így nem lehet azt mondani, hogy tudjuk, hogy milyen nyeresége lehet a befektetett pénznek: nagyon sok esetben nem tudjuk. csakis ha biztosan tudjuk, hogy lehet belőle nagy haszon akkor kockáztatnak, de ez már szvsz nem igazi kockázat.
  • NEXUS6 #22
    Hát igen a világot télleg bizonyos emeberek kockázatvállalása és nem a mindent bebiztositó tervezés viszi előre.

    Bár a média hajlamos a szerencsétlenségeket is úgy bemutatni mintha bizonyos emberek kockáztattak volna és nem jött be a dolog. (Pl háború, szegénység, katasztrófák stb) Ez néha még az emberben némi kárörömöt is felidéz, mint amikor az ellenfél kocsija kisodródik.
    Csak a médiagecik azt felejtik el hangoztatni, hogy ezekben az esetekben már nincs visszatérés a pályára!

    Na és ekkor jön elő, hogy a hétköznapi de kockázatot rejtö dolgokat katasztrófává nagyitják. "Veszélyes" játszóterek betiltása, veszélyes élelemiszer adalékok miegymás.

    Élni veszélyes!
  • birthba #21
    Hat vitatkozzak egy picit: a pénz igen is szereti a rizikót, csak a rizikó mértékének és a várható haszon arányának kell stimmelnie.

    A haláleset meg a lehető legjobb reklám: lásd 2pac, Notorius BIG, Antal József. Másrészt az autó- és motorsport is sokkal kevésbbé lenne népszerű, ha nem lenne meg bennük a látványos és veszélyes balesetekre a potenciál.

    A balesetek,katasztrófák és háborúk a legjobban tejelő témák a médiának. A NASA-val ne keverd össze, az állami intézmény, nem gazdasági szervezet, döntéseit politikai szempontok vezérlik. Amíg egy nagy veszteségekkel járó háború rengeteg nyereséget hozhat a médiának, addig egy kormányt könnyen megbuktathat.
    Ha jó a marketing és globális versenysorozatban gonodolkodnak a szervezők, nagy jövője lehet a dolognak.
  • n4cr #20
    Hali.

    Valszeg lbf-ben van megadva a tolóerő az igazi forrásban (azaz "fonterő").
    Amúgy az angol mértékegységrendszer nagyon sokan anyázták már. Ha jól tudom például Ausztráliában valamikor teljesen át akarnak állni az SI-re.
  • NEXUS6 #19
    Viszont súlymérték, és ezért tolóerőt is lehet vele kifejezni, akár a metrikus mértékegységekkel (lásd tonna/kg mint tolóerő, monnyuk asszem nem teljesen szabványos, de szokták).
  • gz8 #18
    A hajtóművek tolóerejét newtonban, illetve kilonewtonban adják meg.

    Az angoloknak dunsztjuk sincs arról, hogy a font az nem erő.
  • [NST]Cifu #17
    Reno Air Race. Az USA-ban azt hiszem ez a legkomolyabb. Van mindenféle futam, a biplánoktól a jet (főleg L-39 Alba) egészen az "unlimited" osztályig (ez utóbbi főleg tökig felturbózott második világháborús légcsavaros gépeket takar).
  • Epikurosz #16
    400 font = kb. 181,4 kg
    1800 font = kb. 816,48 kg