Gyurkity Péter
A rivális cégek sokallják a Microsoft tervezett licencdíjait
Riválisai szerint a Microsoft - az Egyesült Államokban évekkel ezelőtt lezárult, és az Európai Bizottság által lefolytatott hasonló trösztellenes per dacára - jókora bevételre igyekszik szert tenni a megosztásra kötelezett komponensek licencdíjából.
Az IBM, az Oracle, a Nokia, valamint a Red Hat támogatását élvező European Committee for Interoperable Systems (ECIS) a Microsoft által megszabott licencdíjak nagyságát kifogásolja, felróva a szoftvercégnek, hogy még a bíróság által meghozott szigorításokból is újabb jövedelmekre kíván szert tenni. Emlékeztetőül: az ECIS kifejezetten a szoftvercéggel szemben alakult meg, és a szervezet tagjai májusban csatlakoztak az EU kontra Microsoft perhez, természetesen az Európai Bizottság oldalán.
Thomas Vinje, az ECIS jogi képviselője a BusinessWeek tudósítása szerint kijelentette, hogy a vállalat szerverprotokolljait - amelyek az információ megosztásában töltenek be fontos szerepet - csak borsos licencíjak megfizetése ellenében használhatják fel. Márpedig a Microsoft az amerikai bírósági döntést követően volt kénytelen betekintést engedélyezni operációs rendszébe, megosztva riválisaival annak egyes részleteit.
A szoftvercég ezt követően enyhített licencfeltételein, amivel szintén azt kívánták elősegíteni, hogy a konkurens szoftvercégek betekintést nyerjenek az operációs rendszerbe. "Ezek a módosítások lehetővé teszik, hogy a társaságok könnyebben licenceljék technológiánkat. Teljes mértékig elkötelezettek vagyunk amellett, hogy maradéktalanul teljesítsük mindazt, amit a peren kívüli egyezségben vállaltunk" - jelentette ki akkor Brad Smith, a Microsoft jogi ügyekkel foglalkozó részlegének elnökhelyettese.
A jelek szerint azonban a szoftveróriás két év elteltével sem elégíti ki a rivális cégek igényeit, sőt, éppen a magasabb licencdíjak révén törekszik újabb bevételekre. "Az általános gyakorlat szerint a különböző protokollok licencelése ingyenes. Ez csak abban az esetben kerülhető meg, ha az illető vállalat abszolút monopolhelyzetnek örvend" - vetette fel aggályait Vinje.
Ám Jim Desler, a Microsoft szóvivője nem értett egyet az ügyvéddel, és hangsúlyozta, hogy egy külső cég segítségével határozták meg a licencdíjak nagyságát. Elgondolásuk szerint a fejlesztők a szoftvercég által biztosított tekintélyes listából válogathatják ki a számukra szükséges komponenseket, és egyes esetekben a licencdíjak az új termékekből befolyó bevételek egy százalékát vennék csak el. "A licencdíjakat érintő bármilyen kritika egyértelműen megalapozatlan" - szögezte le a szóvivő.
Vinje azonban nevetségesnek nevezte Desler válaszát, és hangsúlyozta, hogy az ágazat jelentős szereplői, mint a Novell, a Sun, vagy az IBM, nem kérnek pénzt protokolljaikért, kivéve a Microsoftot, amely monopolhelyzetben lévő szoftvere miatt döntött így. Az ügyben az Európai Bizottság hivatott dönteni, amely azonban nem közölte, hogy mikor hozza meg végső döntését a folyamatban lévő trösztellenes ügyben.
Az IBM, az Oracle, a Nokia, valamint a Red Hat támogatását élvező European Committee for Interoperable Systems (ECIS) a Microsoft által megszabott licencdíjak nagyságát kifogásolja, felróva a szoftvercégnek, hogy még a bíróság által meghozott szigorításokból is újabb jövedelmekre kíván szert tenni. Emlékeztetőül: az ECIS kifejezetten a szoftvercéggel szemben alakult meg, és a szervezet tagjai májusban csatlakoztak az EU kontra Microsoft perhez, természetesen az Európai Bizottság oldalán.
Thomas Vinje, az ECIS jogi képviselője a BusinessWeek tudósítása szerint kijelentette, hogy a vállalat szerverprotokolljait - amelyek az információ megosztásában töltenek be fontos szerepet - csak borsos licencíjak megfizetése ellenében használhatják fel. Márpedig a Microsoft az amerikai bírósági döntést követően volt kénytelen betekintést engedélyezni operációs rendszébe, megosztva riválisaival annak egyes részleteit.
A szoftvercég ezt követően enyhített licencfeltételein, amivel szintén azt kívánták elősegíteni, hogy a konkurens szoftvercégek betekintést nyerjenek az operációs rendszerbe. "Ezek a módosítások lehetővé teszik, hogy a társaságok könnyebben licenceljék technológiánkat. Teljes mértékig elkötelezettek vagyunk amellett, hogy maradéktalanul teljesítsük mindazt, amit a peren kívüli egyezségben vállaltunk" - jelentette ki akkor Brad Smith, a Microsoft jogi ügyekkel foglalkozó részlegének elnökhelyettese.
A jelek szerint azonban a szoftveróriás két év elteltével sem elégíti ki a rivális cégek igényeit, sőt, éppen a magasabb licencdíjak révén törekszik újabb bevételekre. "Az általános gyakorlat szerint a különböző protokollok licencelése ingyenes. Ez csak abban az esetben kerülhető meg, ha az illető vállalat abszolút monopolhelyzetnek örvend" - vetette fel aggályait Vinje.
Ám Jim Desler, a Microsoft szóvivője nem értett egyet az ügyvéddel, és hangsúlyozta, hogy egy külső cég segítségével határozták meg a licencdíjak nagyságát. Elgondolásuk szerint a fejlesztők a szoftvercég által biztosított tekintélyes listából válogathatják ki a számukra szükséges komponenseket, és egyes esetekben a licencdíjak az új termékekből befolyó bevételek egy százalékát vennék csak el. "A licencdíjakat érintő bármilyen kritika egyértelműen megalapozatlan" - szögezte le a szóvivő.
Vinje azonban nevetségesnek nevezte Desler válaszát, és hangsúlyozta, hogy az ágazat jelentős szereplői, mint a Novell, a Sun, vagy az IBM, nem kérnek pénzt protokolljaikért, kivéve a Microsoftot, amely monopolhelyzetben lévő szoftvere miatt döntött így. Az ügyben az Európai Bizottság hivatott dönteni, amely azonban nem közölte, hogy mikor hozza meg végső döntését a folyamatban lévő trösztellenes ügyben.