Hunter

Boeing-Northrop összefogás az emberi űrhajózásért

Két űrhajózási óriás, a Boeing és a Northrop Grumman bejelentette összefogási szándékát, hogy megépítsék a NASA számára az űrsiklók utódjául szolgáló, következő ember repülte űrhajót, tudósít a Reuters hírügynökség.

A NASA két fejlesztési szerződést ír ki a 2005. évben, ami minden bizonnyal dollár milliárdokat ér majd. A két szerződött közül fogják 2008-ban kiválasztani azt a céget, ami megépíti és teszteli a Bush elnök által idén januárban bejelentett űrhajózási program egyik alappillérének számító, úgynevezett Crew Exploration Vehicle-t. A Northrop és a Boeing összefogása erősen leredukálja a szerződésért folyó versengést, mivel így már csak egy nagy játékos, a Lockheed Martin marad a pályán.


A két óriáscég a repülés minden területén jelen van

A bejelentés legnagyobb meglepetése, hogy a Boeing a fejlesztés első szakaszában csupán másodhegedűsként dolgozik a Northrop mögött, utóbbi számít a fővállalkozónak, míg a Boeing csak az alvállalkozó szerepét tölti be. Ez azért érdekes, mert a Boeing nagyobb tapasztalattal rendelkezik az emberi űrhajók építésében, mint bármely más amerikai cég, hiszen maguk mögött tudhatnak olyan jelentős programokat, mint az Apollo projekt és az űrrepülők, nem is beszélve a Nemzetközi Űrállomás amerikai közreműködéséről.

Chuck Allen, a Boeing alelnöke egy videókonferencián az újságíróknak elmondta, cége azért adta át a vezetést a Northropnak, mert jelenleg az űrsiklók újra szolgálatba állítására és az űrállomás építésének befejezésére összpontosítanak. A NASA űrsikló flottája 2003. februárja, a Columbia megsemmisülése óta vesztegel a földön.


"Nem vonhatunk el erőnkből annak érdekében, hogy befejezzük a már folyamatban lévő, rendkívül fontos programjainkat" - tette hozzá Allen, aki szerint a mostanihoz hasonló együttműködések valószínűleg kulcsfontosságúak lesznek a NASA küldetéseihez szükséges űrrepülési eszközök hatalmas hálózatának kifejlesztéséhez, melybe beletartozhatnak holdjárók, felszíni lakóegységek és üzemanyagtöltő állomások a Hold és a Föld között.

"Sokkal nagyobb kapacitásra lesz szükség, mint ami bármelyik vállalati vagy kormányzati szereplőben lakozik. Valódi összefogásra van szükség egy olyan rendszerintegrációs képesség megteremtéséhez, ami messze meghalad minden eddigi próbálkozást" - összegzett Allen.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • [NST]Cifu #21
    Éppen, hogy nem ébredtek fel. Ez a program is ugyanúgy zsákutca, ahogy az OSP is az volt. Amúgy ez teljesen állami pénzből megy... (azért ilyen ráérős a cégeknek is...)
  • NEXUS6 #20
    Felébredtek az óriások.

    Arra vagyok csak kíváncsi, milyen pénzből fogják ezt megtenni (állami/magán) és pontosan mennyiért?

    Ha a ASP-n induló valamelyik cégecske töredék költségvetésből el tud készíteni egy újrafelhasználható űrhajót az lesz csak az igazi ciki
  • PLaci #19
    Bush egyik első dolga volt 4 éve, hogy leállítsa az X-33 programot (magyarán az egyfokozatú űrsiklót...)
  • [NST]Cifu #18
    A különbség: itthon a 4.-es metrót az állam és a főváros meg akarja építeni, csak minden jöttment civil szervezet beperli őket, hogy márpedig akkor megsülyednek a házak és a többi.
    Ott az állam nem igazán akarja az egészet, a miért jó kérdés, ha engem kérdezel, akkor a Bush-kormányzat egész egyszerűen túl ostoba ahhoz, hogy felfogja az űrkutatás jelentőségét... (és számukra a CEV bejelentés sem volt több, mint egyszerű propagandafogás, hiszen 2008-ban már új kormányzat jön, az jövő legyen az ő bajuk...).
  • Dinosaur #17
    De akkor ne csak dumáljanak róla mint itthon a 4-es Metróról, hanem kezdjék is el. Talán majd akkor el is kezdik mikor a spaceshipone-ék már komoly konkurencia lesz.
  • [NST]Cifu #16
    Ha nem lepik at a hangsebesseget, akkor semmi ertelme ennek a szarnyformanak.

    A Boeing terve az volt, ahogy jeec is írta, hogy először megcsinálja a gépet 0.95Mach-ra, és ha sikerül elérnie a hangsebesség feletti repülés engedélyezését, akkor utána a gépek üzemeltetőinek már csak apróbb változtatásokat kellett volna eszközölni (szvsz még akár hajtóműcsere nélkül is megoldható lett volna). Tehát a Boeing előre látta a hangsebességnél gyorsabb repülés elfogadtattásának nehézségét, ezért csinálta meg a gépet 0.95Mach-ra - ha nem sikerülne időben az engedélyeztetés, még mindig használható rendesen a gép, ergo nem totális bukás.

    Kulonben is az ilyen szarny miatt nagyon a felszallosebesseg es hosszabb kifuto kell.

    Az SC esetén azt hiszem 1500 méteres kifutót írtak szükségesnek...

    Amugy mi bajunk szarmazik abbol, hogy ha mondjuk az EU folott 45.000 labra (kb. 15 km magasan) egy gep hangsebesseg folott maszkal. Nem ertem.

    Egyfelől a hanghatár átlépése a földön is jól halható, még akkor is, ha egy MiG-29 lépi át 10km magasan, persze nem túl hangos, de halható. El lehet képzelni azonban milyen az, amikor egy forgalmas légtérben a felszálló gépek szép sorban átlépik a hangfalat... ('Bam...bam...bam...bam...bam...') Ezt nyilván nehezményezné a lakosság.
    Másfelől a hangsebesség feletti repülés utánégetővel elég zajos. Emlékeim szerint az SC utánégető nélkül oldotta volna meg, ezért lett volna eléggé halk, amit azzal fejeltek meg, hogy a föld felé való hangárnyékolás céljából a hajtómű a szárny fölé került. Csakhogy ez még édeskevés, gyakorlatban is bizonyítani kell, hogy tényleg elég csendes... És ezt el is kell fogadnia a hatóságoknak.

    A concorde is draga volt es ez is az lett volna.

    Az SC tervnél az volt a kitűzött cél, hogy a gép vételára sorozatgyártás esetén maximum 20%-al haladja meg az azonos ülésszámú 737NG vételárát. Ne feledjük, hogy a nagyobb sebesség miatt az utaskihasználtsága az SC-nek lett volna jobb!
    Mindemellett az üzemanyagfogyasztása sem lehetett túl magas (ezzel kapcsolatban nem találtam adatot, de a 16.000km-es hatótávolsága elég árulkodó...).
  • jeec #15
    Ezek voltak a célkitűzéek (amiket leírtam), és az ötletek a háttérben. Valahol, valamiért elbukott a dolog, sajnos.

    Előbb-utóbb lesz hangsebesség feletti elérhető utasrepülőgép, ez biztos. Kérdés, hogy mikor. (lehet, hogy ez már szuborbitális gép lesz, de azért ez még messzebb van)

    Még anniyt, hogy miért nem lett volna olyan drága a jegy, mint a Concordera: azóta sokat fejlődött a repülőgépgyártás. Sok tapastztalat gyűlt össze. A Concorde-dal a fő probléma az volt, hogy kevés repült belőle, és az is drágán. A SCr.-rel az elsőt mindenképpen szerették volna elkerülni, a másodikat pedig úgy, hogy kisebb sebességgel kevesebb üzemanyaggal, kisebb földi ellátószemélyzettel, olcsóbb karbantartással repült volna.
  • Nyiri #14
    Ezt azert nem hinnem. Az szuperszonikus gepek mindig is elit dolgok voltak. A concorde is draga volt es ez is az lett volna. Gondold el, kb 100 embert tud szallitani. Hogy megerje uzemeltetni tuti draga lett volna a jegy.
  • Nyiri #13
    Ha nem lepik at a hangsebesseget, akkor semmi ertelme ennek a szarnyformanak. Kulonben is az ilyen szarny miatt nagyon a felszallosebesseg es hosszabb kifuto kell. Ugy ahogy mondod, nem lett volna ertelme hangsebesseg alatt hasznalni.

    Amugy mi bajunk szarmazik abbol, hogy ha mondjuk az EU folott 45.000 labra (kb. 15 km magasan) egy gep hangsebesseg folott maszkal. Nem ertem.

    Elvileg azert fejeztek be a Concorde utakat, mert a baleset ota visszaesett a nepszerusege es veszteseges volt :) Ezert ironikus az, hogy az utolso honapban volt a legnagyobb bevetel a Concorde-kbol. Akinek volt penze, meg utoljara ki akarta probalni :)
  • jeec #12
    Akkor nem nagyon vetted az adást. :) Szóval ezzel a géppel kb. ugyanannyéirt repülhettél volna, mint egy hagyományos utasszállító repülőgéppel. Csak éppen gyorsabban odaérsz [nagyobb sebesség], és kevesebb átszállásra van szükséged [nagyobb hatótávolság, és mivel kevesebb utast szállít egy gép, mint egy 747-es, vagy egy nagyobb Airbus, ezért jó helykihasználtsggal tudták volna üzemeltetni kisebb forgalmű repterek közt is közvetlen járatban]. Ezek voltak a tervben a lényeges követendő paraméterek).