Gyurkity Péter
23 milliárdból gazdálkodhat a NASA
A kértnél kisebb összeg viszont alaposan megnehezíti a 2024-re tervezett holdraszállást.
A pandémia által alaposan átírt 2020-as év végén szavazták meg az amerikai törvényhozók az űrügynökség pénzügyi évének keretösszegét, amely a NASA saját kérelmét követi a sorban. A kívánt szintet ugyan nem éri el a végső szám, ez több fontos programhoz megfelelő támogatást biztosít, viszont a Holdra való visszatérés némileg veszélybe került.
Eredetileg még a Trump-adminisztráció tűzte ki a 2024-es holdraszállási dátumot, amelyhez kiemelten fontos feltétel a komoly költségvetési támogatás biztosítása. Többek között emiatt nyújtotta be a nagyobb összeget tartalmazó kérelmét a NASA, az ezzel kapcsolatos döntés viszont ennél némileg kisebb számot tartalmaz, hiszen a jóváhagyott törvény alapján 23,3 milliárd dollárt folyósítanak nekik, amely elmarad az általuk kért 25,246 milliárdtól. Az eltérés a Human Landing System (HLS) kisebb támogatásának eredménye, ez ugyanis 3,3 milliárd helyett mindössze 850 millió dollárt kap, így kérdéses, hogy összejön-e a 2024-es leszállás – igaz, eközben már a magánvállalatok nagyobb bevonása is felmerült, itt ugyanis a SpaceX mellett már a Blue Origin is megjelenik, ez utóbbi cég szintén saját leszállóegységgel készül az elkövetkező évekre.
Érdekes részlet, hogy az Orion-kapszula és az SLS-rakéta párosa megkapta a kívánt összeget, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy ez utóbbi még mindig a statikus teszteknél tart. További jó hír, hogy a Trump-féle csapat által törölni tervezett projektek (PACE, CLARREO, Roman Space Telescope, illetve SOFIA) szintén megkapták a támogatást, viszont az ISS utódaival kapcsolatos alacsony orbitális repülés programja alig 10 százalékot kapott meg, az űrtechnológiai fejlesztések 1,6 helyett csak 1,1 milliárdhoz jutnak, az Europa Clipper célba juttatása pedig a most elküldött egyértelmű pozitív utasítás ellenére attól függ, hogy az SLS rendelkezésre áll-e majd. A planetáris védelem 156,4 millió dollárból gazdálkodhat, a jövőre elinduló kettős aszteroida-küldetés (DART) és a 2025-re tervezett NEOSM-űrteleszkóp viszont újabb konkrét anyagi kérelmet igényel majd az ügynökség részéről.
Azt még nem tudjuk, hogy az új Biden-adminisztráció mennyiben módosít majd a célkitűzéseken, viszont a részletes program alapján a Holdra való visszatérést ők is támogatják, amit a szenátus fenti belinkelt, egyhangú döntése is jól jelez számunkra, hiszen saját változatukat mind a 100 szenátor megszavazta.
A pandémia által alaposan átírt 2020-as év végén szavazták meg az amerikai törvényhozók az űrügynökség pénzügyi évének keretösszegét, amely a NASA saját kérelmét követi a sorban. A kívánt szintet ugyan nem éri el a végső szám, ez több fontos programhoz megfelelő támogatást biztosít, viszont a Holdra való visszatérés némileg veszélybe került.
Eredetileg még a Trump-adminisztráció tűzte ki a 2024-es holdraszállási dátumot, amelyhez kiemelten fontos feltétel a komoly költségvetési támogatás biztosítása. Többek között emiatt nyújtotta be a nagyobb összeget tartalmazó kérelmét a NASA, az ezzel kapcsolatos döntés viszont ennél némileg kisebb számot tartalmaz, hiszen a jóváhagyott törvény alapján 23,3 milliárd dollárt folyósítanak nekik, amely elmarad az általuk kért 25,246 milliárdtól. Az eltérés a Human Landing System (HLS) kisebb támogatásának eredménye, ez ugyanis 3,3 milliárd helyett mindössze 850 millió dollárt kap, így kérdéses, hogy összejön-e a 2024-es leszállás – igaz, eközben már a magánvállalatok nagyobb bevonása is felmerült, itt ugyanis a SpaceX mellett már a Blue Origin is megjelenik, ez utóbbi cég szintén saját leszállóegységgel készül az elkövetkező évekre.
Érdekes részlet, hogy az Orion-kapszula és az SLS-rakéta párosa megkapta a kívánt összeget, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy ez utóbbi még mindig a statikus teszteknél tart. További jó hír, hogy a Trump-féle csapat által törölni tervezett projektek (PACE, CLARREO, Roman Space Telescope, illetve SOFIA) szintén megkapták a támogatást, viszont az ISS utódaival kapcsolatos alacsony orbitális repülés programja alig 10 százalékot kapott meg, az űrtechnológiai fejlesztések 1,6 helyett csak 1,1 milliárdhoz jutnak, az Europa Clipper célba juttatása pedig a most elküldött egyértelmű pozitív utasítás ellenére attól függ, hogy az SLS rendelkezésre áll-e majd. A planetáris védelem 156,4 millió dollárból gazdálkodhat, a jövőre elinduló kettős aszteroida-küldetés (DART) és a 2025-re tervezett NEOSM-űrteleszkóp viszont újabb konkrét anyagi kérelmet igényel majd az ügynökség részéről.
Azt még nem tudjuk, hogy az új Biden-adminisztráció mennyiben módosít majd a célkitűzéseken, viszont a részletes program alapján a Holdra való visszatérést ők is támogatják, amit a szenátus fenti belinkelt, egyhangú döntése is jól jelez számunkra, hiszen saját változatukat mind a 100 szenátor megszavazta.