Három cég landolóegysége közül választ a NASA

A Holdra való visszatéréshez erre lesz szükség, a támogatott jelöltek között ismerős nevek vannak.

A nagy visszatérésre készülő amerikai űrügynökség a vírushelyzet közben is tovább dolgozik a meglévő, valamint az évekre előre kijelölt jövőbeni küldetéseken, amelyek között kiemelt helyen található a Holdra való visszatérést megcélzó Artemis III. A landolást biztosító egységet még nem választották ki, ezt viszont most egy rövidebb időszakra vonatkozó pályázattal igyekeznek felgyorsítani.

A hivatalos bejelentés szerint 3 rivális megoldás közül választhatnak majd, bár ezeket jóval több vállalat, vagyis azok 3 csapata fejleszti majd ki. Annak érdekében, hogy tisztábban lássanak a kérdésben, komoly összeget nyújtanak ezen versenyzőknek aszerint, hogy az érintett cégek mekkora támogatást kértek tőlük, a most kihirdetett részletek szerint pedig igencsak eltérő juttatásokról beszélhetünk. A Blue Origin által vezetett csoport például 579 millió dollárt kap, náluk Jeff Bezos vállalkozása mellett a Lockheed Martin és a Northrop Grumman is jelen van, miközben a Dynetics és a Sierra Nevada programja 253 milliót, a SpaceX pedig mindössze 135 millió dollárt kap, ők ugyanis ekkora összeget láttak szükségesnek ahhoz, hogy 10 hónapon belül konkrét terveket (és megoldásokat) tegyenek le az asztalra.

A Human Landing System meglehetősen eltérő formákat ölthet, hiszen az említett csoportosulások mind másként képzelik el annak kialakítását. A negyedikként korábban még jelen lévő Boeing itt már nem szerepel a felsorolásban, azt viszont tudjuk, hogy a Blue Origin a némileg hagyományosként jellemezhető Blue Moon landolóegységen dolgozik, a Dynetics által fejlesztett ALPACA két egyedi kialakítású tartályt is magával visz, amelyek eldobása után a főegység többször használható lenne, míg a SpaceX a Super Heavy rakéta és a Starship párosával képzeli el a Holdra való eljutást és a leszállást, amit a NASA innovatívnak, ám egyben rizikósnak minősít, legalábbis erre utalnak az ügynökség háza tájáról kiszivárgó részletek.

Ami a fő határidőket illeti, itt 10 hónap múlva döntenek majd a nyertes pályázatról, 2024-ig pedig mindenképpen szeretnének leszállni állandó kísérőnkön, hogy ezt követően, 2028-ig, a tartósabb jelenléthez szükséges feltételeket is kellőképpen kialakítsák. Meglehetősen szoros menetrendről van szó, amire jó példa, hogy az Apollo-program Lunar Module komponensére kiírt szerződés 1963 márciusában nagyjából 6 évet és (mai dollárokon számolva) 3,2 milliárdot jelentett a Grumman számára.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • sárkánylovag #3
    nehéz ezt kívülről megmondani de lehet vele nagy probléma
    ha egyik megoldás sokkal több lenne de biztonságosabb akkor a kisérletezgetés vele jogos és többet kell adni érte
    de ha ugyanazért kapna valaki többet az már elfogultság ,részrehajlás.
    Utoljára szerkesztette: sárkánylovag, 2020.05.17. 10:32:57
  • noland #2
    "Annak érdekében, hogy tisztábban lássanak a kérdésben, komoly összeget nyújtanak ezen versenyzőknek aszerint, hogy az érintett cégek mekkora támogatást kértek tőlük, a most kihirdetett részletek szerint pedig igencsak eltérő juttatásokról beszélhetünk." Mi ezzel a probléma?
  • sárkánylovag #1
    Szerintem a Mészáros Lőrinc fogja nyerni ezt is...