Gyurkity Péter

Problémák merültek fel a Boeing űrkapszulájánál

Az üzemanyag szivárgott egy teszt után, ami rendkívül veszélyes az űrhajósokra nézve.

Még május elején írtunk arról, hogy amerikai kormányzati illetékesek szerint mind a SpaceX, mind pedig a Boeing saját fejlesztésű űrkapszulája komoly csúszást lesz kénytelen elszenvedni, mivel a szükséges engedélyeket a részletes tesztek elvégzése előtt semmiképpen sem adhatják meg ezen a cégeknek. Most a Boeing volt kénytelen elismerni, hogy valóban probléma merült fel.

Az óriáscég szintén májusban adta hírül, hogy az első kapszula szervizmodulját már leszállították az új-mexikói telephelyre, ahol azt tervezték bebizonyítani, hogy ez vészhelyzet esetén biztonságba tudja juttatni az űrhajósokat. Az elmúlt hetekben azonban akadályok merültek fel a további tesztek során, kiderült ugyanis, hogy a CST-100 Starliner kapszula saját 4 kisebb hajtóművénél szivárgás keletkezett, ami az üzemanyag összetétele és jellege miatt nagyon veszélyes helyzetet alakíthat ki, hiszen egy kiemelkedően mérgező anyagról van szó. Arról nem szól a fáma, hogy miként állt elő ez a helyzet, de a cég szerint nincs szó katasztrófáról.


A magyarázat szerint nincs szükség a kapszula teljes újratervezésére, amely egyébként azért is rendkívül bonyolult és kényes kérdés lenne, mert másik két példány gyártása is előrehaladott állapotban van. Ezt különböző technikai módosításokkal és áthidaló megoldásokkal el tudják majd hárítani, a probléma felmerülése azonban mindenképpen csúszással jár, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy összejöhet a jövőre tervezett első út – ami egyébként amúgy is 2 éves halasztást jelentene az eredeti célkitűzéshez képest. A NASA áprilisban még úgy vélte, hogy 2019 decemberében juttathatják el az ISS-re az első amerikai űrhajósokat az új kapszulával, könnyen lehet azonban, hogy ez 2020-ra csúszik át.

A kormányzati ügynökség augusztusban jelenti be az első űrhajósok kiválasztását, ezt követné a két magáncég kapszuláinak további tesztelése, majd pedig fellövése.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • overseer-7 #8
    érdekesség, hogy a Krupp dinasztia még ma is létezik, és tagja a nemzetközi pénz elitnek hálózatának..amiben számtalan ilyen dinasztia van.
    bankárok, média mogulok, nagy iparosok, fegyver gyárosok, stb
  • Csatabika #7
    Egy új technikai produktum létrehozásakor - márpedig az űrkutatás nagyrészt ilyen - a költségeket soha nem lehet előre belőni. Mivel a "pénzügyeseknek" mindig kell valamit mondani ezért készülnek kalkulációk meg szép színes grafikonok, de ezek csak a meglévő adatokból próbálják megsaccolni az ismeretlent.

    Még a náci Németországban volt divat, hogy a Krupp (gyk:az egyik legnagyobb német fegyvergyártó) az első példányt mindig ingyen adta.
    Ez pl a Swerer Gustav esetében 7 000 000 birodalmi márka volt.
    Érdekes lenne a Boeing esetében egy ilyet látni ... ;-)
  • amayyudan #6
    demo teherként nagy előnye lenne, hogy legalább a fellövése ingyenes lenne (ha már többmilliárddal túllépték az építési keretet), illetve a BFR akkora, hogy abban akár kinyitott állapotban is fellőhetnék, csökkentve ezzel annak a blamázsnak az esélyét, hogy nagynehezen feljut, de ott összecsukva marad valami nyitási hiba miatt, vagyis űrszemét lesz belőle...
  • fonak #5
    Az elég nagy blamázs lesz ennyi pénz elköltése után...
  • szabaka #4
    demo teherként mehet majd a BFR orrába :)
  • Kissssss0 #3
    az már soha nem fogja elhagyni a földet...
  • NEXUS6 #2
    Ha végre fellövik a James Webbet is felvihetnék magukkal! XD
  • end3 #1
    A költségvetési források "csepegtetése" a különböző tudományos projektek kifutási idejét jó alaposan megnyújtja. Mert a szállító cégek a projekt elején, - hogy megnyerjék a tendert, - kissebb árakat adnak meg a ténylegesen előre tervezett-tudható bekerülési költség helyett.

    Viszont a több év csúszás alatt további pénzeket tudnak "bevonni", - kényszerűségből a kongresszus úgy is megszavazza nekik, - így végül is a pénzüknél lesznek. - (Lásd pl. James Webb) - A NASA és a tudományos kutatás meg szenved a költségvetési szüklátókörűség miatt, tervezhetetlenné téve a jövő projektjeit.

    A magáncégek haszonelvűsége soha, semmilyen okból nem fog megváltozni, - nevetséges, hogy elvileg, az emberiség jövőjét befolyásoló tudományos projektekre még ilyen "pluszokat" is ráterhelnek.
    Utoljára szerkesztette: end3, 2018.07.25. 09:02:35