Berta Sándor
Fel kell darabolni a nagy IT-cégeket?
Egy amerikai professzor pont azért szorgalmazza ezt az ötletet, mert kapitalistának tartja magát.
Scott Galloway, a New York-i Egyetem munkatársa a DLD technológiai konferencián kifejtette, hogy az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google már túl nagy méretűek és túl nagy a hatalmuk, ezért akadályozzák a piaci versenyt. Más ágazatokban, például az olajiparban vagy a távközlésben már rég feldarabolták volna az ilyen nagy társaságokat. A szakember szerint a Google és a Facebook a hirdetési piacon nagyon jelentős pozíciót töltenek be. Az Apple Music előre fel van telepítve az iPhone készülékekre, így már induláskor kedvező helyzetbe került, míg az Amazon hasonlóan nagy hatalommal bír a kereskedelemben, mint az almás vállalat. A négy technológiai óriáscéget a professzor a "Nagy Négyesnek" nevezte.
A Facebookot egyenesen hazugnak tartja, mert míg a hagyományos híroldalak forgalmának 10 százaléka jött tőlük az elnökválasztás során, addig a nyilvánvalóan hamis oldalak 42 százalékot köszönhettek neki. Zuckerberg befolyását egyértelműen a legjelentősebbnek tartja a világon, bármely céget felemelhet vagy a mélybe taszíthatja a részvényárfolyamát, és befolyásolni tudja az emberek hangulatát, sajnos főként negatív irányba. Médiavállalat helyett platformként definiálja a Facebookot hogy ne legyen elszámoltatható, ráadásul tudatában is van az általa okozott problémáknak. Az okostelefonokon is taroltak, kiütötték a konkurenseiket.
A Facebook hamis tartalmakat tol előtérbe, és ennek a vezetés tudatában is van
Az Amazonnál a Whole Foods élelmiszerlánc felvásárlását hozta fel példaként a piac fals működésére, mely teljesen más szegmensekben mozgó cégekre is kihatott. Az új főhadiszállásukért mindenféle kedvezmények belengetésével harcolnak az amerikai tagállamok. Védekezésük szerint csak a kiskereskedelem 4 százaléka az övék, de e-kereskedelemben ez 44 %(!), és évente 24 százalékkal nő. A Google-é az amerikai online hirdetési piac 90 százaléka, és csak náluk, illetve a Facebooknál van ebben növekedés, a többi cég kárára. Aki digitális marketing területen nem náluk dolgozik, arra olyan jövő vár mint a Sárga Lapokra vagy mint a nyomtatott sajtóra, azaz lassú haldoklás, 219 ezer állás megszüntetéséért felelősek a területen.
A rájuk kirótt EU-bírság aprópénz, ez csak azt jelzi számukra, hogy nyugodtan tegyék amit eddig
Scott Galloway dühös, mert a műszaki fejlődés régen az emberek életének jobbá tételéről szólt, ma pedig már 99 százalékban a részvényértékek növeléséről. 1969-ben 400 ezer ember dolgozott a holdraszállás projektjén, ma pedig ez a négy cég 700 ezret foglalkoztat elképzelhetetlen számítási kapacitás mellett, hogy eladjanak egy újabb Nissant. Mindenféle kreatív megoldásokkal kerülik el az adófizetést - 2008 óta az Amazon 1 milliárd, míg a Walmart 64 milliárd dollár adót fizetett -, és közben azt állítják megfelelnek a törvények szellemének. A professzor ugyanakkor nem tartotta bűnösnek a menedzsereket csak azért, mert megpróbálnak sok pénzt keresni és gazdaságilag annyira sikeresnek lenni, amennyire csak lehetséges, ugyanis ez a munkájuk, minden innovátor cég ezt csinálja. Sőt, igazából csodálja ezeket az üzletembereket, mert munkahelyeket teremtettek, vagyont szereztek és személyesen is profitáltak a tevékenységükből, rengeteg részvényt kaptak.
A Google és a Facebook mindenkitől elszívják az online reklámbevételeket, csak ők növekednek
Galloway rámutatott, hogy a felelősség egyértelműen az embereknél van, nekik kell valamit tenniük. Példája szerint ha a Microsoftot nem állították volna meg a kis cégek felvásárlásában a '90-es években a Netscape miatt, akkor a Google létre sem jöhetett volna. Alapvetően két lehetőség van. Az első, hogy a vállalatokat szabályozzák, ezt viszont ő elvetette, mert emiatt több állami munkahelyet kellene létrehozni, de azokat később nem lehetne megszüntetni és csak nőne a közigazgatás. A második lehetőség a feldarabolás, amelyre az amerikai történelemben már számos példa volt. Ez nagyobb piaci versenyt eredményezne és jobb lenne az amerikai gazdaságnak. De fontos annak megértése, hogy a Nagy Négyest nem azért kellene feldarabolni, mert "rosszak" vagy az innovációik miatt a vetélytársaikat kiütik a versenyből, esetleg összekuszálják a piacokat, hanem azért, mert kapitalizmusban élünk. Nem szabad elfelejteni, hogy mindegyik innovatív vállalkozó felborította a piaci viszonyokat.
A New York-i Egyetem munkatársa hozzátette, hogy az USA-ban egy társaság feldarabolására a piaci versenyről szóló törvény alapján az igazságügyi minisztériumnak vannak eszközei. A Facebook szétválasztható lenne a közösségi oldalra és az Instagramra, valamint a WhatsAppra. A Google a keresőre és a YouTube videomegosztó platformra. Hosszú távon két dologra kellene figyelni. Az első, hogy nem biztos, hogy a társadalom számára is az a jó, ami a fogyasztás számára is. A második, hogy azt kellene tisztázni, kik a valódi ügyfelek: a felhasználók vagy mások, például a hirdetők.
A szakember elismerte, hogy a nagy IT-társaságok sokkal keményebb piaci versenyt folytatnak, mint más cégek, elég csak a mesterséges intelligencia, a digitális asszisztensek, a felhőkörnyezet, a mobil operációs rendszerek, illetve a zenei és a videoszolgáltatások területére gondolni. A kérdés azonban az, hogy nem lenne-e jobb, ha a négy óriás helyett inkább sok kisebb vállalat harcolna egymással. Ő inkább az utóbbit szeretné, mert az nagyobb adóalapot, több munkahelyet, több milliomost, habár kevesebb milliárdost jelentene. Sajnos a kockázatitőke-befektetők sem azért invesztálnak a startupokba, hogy a Google vagy a Facebook utódját, illetve konkurensét felépítsék, hanem érdekes felvásárlási jelölteket akarnak létrehozni a Négyes számára.
A professzor az idei évvel kapcsolatban azt prognosztizálta, hogy a Twitter és a Snap is a felvásárlás sorsára juthat. Azt viszont - elsősorban a piaci versennyel kapcsolatos okokból - valószínűtlennek tartotta, hogy például az Apple megvenné a Netflixet. Galloway leszögezte, hogy az esetleges feldarabolások után ismét kialakulhat a hatalomkoncentráció, így volt ez a távközlés területén is az AT&T-vel, de amíg ez megtörténik, addig akár több évtizedes komoly piaci verseny is kialakulhat, amely végeredményben sokkal jobb lehet mindenki számára. S ez akkor is így lenne, ha végül idővel visszatérne a kiindulópont, vagyis egy újabb Nagy Négyes alakulna ki. (Jóslata szerint egyébként a Disney lesz az ötödik.)
Scott Galloway, a New York-i Egyetem munkatársa a DLD technológiai konferencián kifejtette, hogy az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google már túl nagy méretűek és túl nagy a hatalmuk, ezért akadályozzák a piaci versenyt. Más ágazatokban, például az olajiparban vagy a távközlésben már rég feldarabolták volna az ilyen nagy társaságokat. A szakember szerint a Google és a Facebook a hirdetési piacon nagyon jelentős pozíciót töltenek be. Az Apple Music előre fel van telepítve az iPhone készülékekre, így már induláskor kedvező helyzetbe került, míg az Amazon hasonlóan nagy hatalommal bír a kereskedelemben, mint az almás vállalat. A négy technológiai óriáscéget a professzor a "Nagy Négyesnek" nevezte.
A Facebookot egyenesen hazugnak tartja, mert míg a hagyományos híroldalak forgalmának 10 százaléka jött tőlük az elnökválasztás során, addig a nyilvánvalóan hamis oldalak 42 százalékot köszönhettek neki. Zuckerberg befolyását egyértelműen a legjelentősebbnek tartja a világon, bármely céget felemelhet vagy a mélybe taszíthatja a részvényárfolyamát, és befolyásolni tudja az emberek hangulatát, sajnos főként negatív irányba. Médiavállalat helyett platformként definiálja a Facebookot hogy ne legyen elszámoltatható, ráadásul tudatában is van az általa okozott problémáknak. Az okostelefonokon is taroltak, kiütötték a konkurenseiket.
A Facebook hamis tartalmakat tol előtérbe, és ennek a vezetés tudatában is van
Az Amazonnál a Whole Foods élelmiszerlánc felvásárlását hozta fel példaként a piac fals működésére, mely teljesen más szegmensekben mozgó cégekre is kihatott. Az új főhadiszállásukért mindenféle kedvezmények belengetésével harcolnak az amerikai tagállamok. Védekezésük szerint csak a kiskereskedelem 4 százaléka az övék, de e-kereskedelemben ez 44 %(!), és évente 24 százalékkal nő. A Google-é az amerikai online hirdetési piac 90 százaléka, és csak náluk, illetve a Facebooknál van ebben növekedés, a többi cég kárára. Aki digitális marketing területen nem náluk dolgozik, arra olyan jövő vár mint a Sárga Lapokra vagy mint a nyomtatott sajtóra, azaz lassú haldoklás, 219 ezer állás megszüntetéséért felelősek a területen.
A rájuk kirótt EU-bírság aprópénz, ez csak azt jelzi számukra, hogy nyugodtan tegyék amit eddig
Scott Galloway dühös, mert a műszaki fejlődés régen az emberek életének jobbá tételéről szólt, ma pedig már 99 százalékban a részvényértékek növeléséről. 1969-ben 400 ezer ember dolgozott a holdraszállás projektjén, ma pedig ez a négy cég 700 ezret foglalkoztat elképzelhetetlen számítási kapacitás mellett, hogy eladjanak egy újabb Nissant. Mindenféle kreatív megoldásokkal kerülik el az adófizetést - 2008 óta az Amazon 1 milliárd, míg a Walmart 64 milliárd dollár adót fizetett -, és közben azt állítják megfelelnek a törvények szellemének. A professzor ugyanakkor nem tartotta bűnösnek a menedzsereket csak azért, mert megpróbálnak sok pénzt keresni és gazdaságilag annyira sikeresnek lenni, amennyire csak lehetséges, ugyanis ez a munkájuk, minden innovátor cég ezt csinálja. Sőt, igazából csodálja ezeket az üzletembereket, mert munkahelyeket teremtettek, vagyont szereztek és személyesen is profitáltak a tevékenységükből, rengeteg részvényt kaptak.
A Google és a Facebook mindenkitől elszívják az online reklámbevételeket, csak ők növekednek
Galloway rámutatott, hogy a felelősség egyértelműen az embereknél van, nekik kell valamit tenniük. Példája szerint ha a Microsoftot nem állították volna meg a kis cégek felvásárlásában a '90-es években a Netscape miatt, akkor a Google létre sem jöhetett volna. Alapvetően két lehetőség van. Az első, hogy a vállalatokat szabályozzák, ezt viszont ő elvetette, mert emiatt több állami munkahelyet kellene létrehozni, de azokat később nem lehetne megszüntetni és csak nőne a közigazgatás. A második lehetőség a feldarabolás, amelyre az amerikai történelemben már számos példa volt. Ez nagyobb piaci versenyt eredményezne és jobb lenne az amerikai gazdaságnak. De fontos annak megértése, hogy a Nagy Négyest nem azért kellene feldarabolni, mert "rosszak" vagy az innovációik miatt a vetélytársaikat kiütik a versenyből, esetleg összekuszálják a piacokat, hanem azért, mert kapitalizmusban élünk. Nem szabad elfelejteni, hogy mindegyik innovatív vállalkozó felborította a piaci viszonyokat.
A New York-i Egyetem munkatársa hozzátette, hogy az USA-ban egy társaság feldarabolására a piaci versenyről szóló törvény alapján az igazságügyi minisztériumnak vannak eszközei. A Facebook szétválasztható lenne a közösségi oldalra és az Instagramra, valamint a WhatsAppra. A Google a keresőre és a YouTube videomegosztó platformra. Hosszú távon két dologra kellene figyelni. Az első, hogy nem biztos, hogy a társadalom számára is az a jó, ami a fogyasztás számára is. A második, hogy azt kellene tisztázni, kik a valódi ügyfelek: a felhasználók vagy mások, például a hirdetők.
A szakember elismerte, hogy a nagy IT-társaságok sokkal keményebb piaci versenyt folytatnak, mint más cégek, elég csak a mesterséges intelligencia, a digitális asszisztensek, a felhőkörnyezet, a mobil operációs rendszerek, illetve a zenei és a videoszolgáltatások területére gondolni. A kérdés azonban az, hogy nem lenne-e jobb, ha a négy óriás helyett inkább sok kisebb vállalat harcolna egymással. Ő inkább az utóbbit szeretné, mert az nagyobb adóalapot, több munkahelyet, több milliomost, habár kevesebb milliárdost jelentene. Sajnos a kockázatitőke-befektetők sem azért invesztálnak a startupokba, hogy a Google vagy a Facebook utódját, illetve konkurensét felépítsék, hanem érdekes felvásárlási jelölteket akarnak létrehozni a Négyes számára.
A professzor az idei évvel kapcsolatban azt prognosztizálta, hogy a Twitter és a Snap is a felvásárlás sorsára juthat. Azt viszont - elsősorban a piaci versennyel kapcsolatos okokból - valószínűtlennek tartotta, hogy például az Apple megvenné a Netflixet. Galloway leszögezte, hogy az esetleges feldarabolások után ismét kialakulhat a hatalomkoncentráció, így volt ez a távközlés területén is az AT&T-vel, de amíg ez megtörténik, addig akár több évtizedes komoly piaci verseny is kialakulhat, amely végeredményben sokkal jobb lehet mindenki számára. S ez akkor is így lenne, ha végül idővel visszatérne a kiindulópont, vagyis egy újabb Nagy Négyes alakulna ki. (Jóslata szerint egyébként a Disney lesz az ötödik.)