Gyurkity Péter
Késnek a NASA új űrruhái
A NASA sok pénzt költött a különböző programokra, az eredmény azonban várat magára.
Miközben egyre több magáncég jelzi érdeklődését az űrkutatás iránt (és többek rutinszerűen lövik fel saját rakétáikat), a NASA számára a Mars jelenti a következő nagy lépcsőfokot, amelynek eléréséhez jelen pillanatban alapvető feltételek hiányoznak. Erre világít most rá egy részletes jelentés, amely az űrruhák fejlesztésének késlekedését rója fel az illetékeseknek.
A NASA Office of the Inspector General jelentéséből kiderül, hogy komoly problémák akadnak az új űrruhák kapcsán, hiszen itt továbbra is késlekednek a friss fejlesztések, a szakemberek és az űrhajósok tehát az évtizedekkel ezelőtt megjelent változatokra kénytelenek hagyatkozni, amely bizonyos veszélyeket rejt magában. A hatvanas évek óta szolgáló szkafandereket ugyan több új megoldással egészítették ki, itt azonban egyrészt a működő példányok alacsony száma, másrészt pedig a biztonság csökkenése is kérdéseket vet fel, különös tekintettel arra, hogy bőven túl vagyunk már a 15 évre tervezett életcikluson.
27 éves fejlesztés a jelenleg is használt űrruha
A meglévő, többek között az ISS-en is használt űrruháknál több esetben szivárgás fordult elő, egy olasz űrhajós 2013-ban például meg is fulladhatott volna a lassan vízzel megtelő ruhában, ha nem tér gyorsan vissza az űrsétából. A 18 méretes, az űrhajósok életét biztosító „hátizsák” közül már csak 11 működik, az új megoldások azonban annak ellenére nem állnak rendelkezésre, hogy a NASA már több mint 200 millió dollárt elköltött a különböző új fejlesztésekre.
Az irány egyértelmű kijelölése is hiányzik, hiszen például a Constellation program keretében kidolgozott és a Holdra szánt példányokat az Obama adminisztráció lépése miatt kellett eldobni (akkor a teljes programot törölték), és bár a szerződéses partnert továbbra is fizették, eközben párhuzamos munka indult meg az Advanced Space Suit Project, illetve az Orion Crew Survival System keretében – ez utóbbi a tervek szerint 2021 márciusára állna készen, ez azonban alig 5 hónapot adna az Orion kapszula első fellövésére való felkészülésre, amire 2021 augusztusában kerülne sor.
A csapongó, néhol egymásnak ellentmondó intézkedések miatt még mindig nincs új generáció, bár a NASA azért a komoly költségvetési érvágások ellenére is igyekszik bizonyos területen előrelépni. Tavaly a Poop Challenge keretében kérték fel a feltalálókat a biológiai szükségletek kényelmesebb elvégzését biztosító megoldások kifejlesztésére, amire jó eséllyel kisebb nyílásokon keresztül lesz majd lehetőség, ahol a ruha levétele nélkül cserélgethetjük majd a különféle eszközöket – az űrhajósok jelenleg a fellövések és a hosszabb űrséták során is pelenkát viselnek. Szükség lenne továbbá a kényelmesebb forgórészekre a bolygók felszínén való jobb mozgáshoz, a hatékonyabb porvédelemre, valamint a sugárzás elleni erősebb védelemre.
Azt persze nem tudjuk, hogy mikor áll majd készen az új generáció, de felmerül annak lehetősége is, hogy ez az ISS 2024-es visszavonulásakor még mindig nem lesz elérhető.
Miközben egyre több magáncég jelzi érdeklődését az űrkutatás iránt (és többek rutinszerűen lövik fel saját rakétáikat), a NASA számára a Mars jelenti a következő nagy lépcsőfokot, amelynek eléréséhez jelen pillanatban alapvető feltételek hiányoznak. Erre világít most rá egy részletes jelentés, amely az űrruhák fejlesztésének késlekedését rója fel az illetékeseknek.
A NASA Office of the Inspector General jelentéséből kiderül, hogy komoly problémák akadnak az új űrruhák kapcsán, hiszen itt továbbra is késlekednek a friss fejlesztések, a szakemberek és az űrhajósok tehát az évtizedekkel ezelőtt megjelent változatokra kénytelenek hagyatkozni, amely bizonyos veszélyeket rejt magában. A hatvanas évek óta szolgáló szkafandereket ugyan több új megoldással egészítették ki, itt azonban egyrészt a működő példányok alacsony száma, másrészt pedig a biztonság csökkenése is kérdéseket vet fel, különös tekintettel arra, hogy bőven túl vagyunk már a 15 évre tervezett életcikluson.
27 éves fejlesztés a jelenleg is használt űrruha
A meglévő, többek között az ISS-en is használt űrruháknál több esetben szivárgás fordult elő, egy olasz űrhajós 2013-ban például meg is fulladhatott volna a lassan vízzel megtelő ruhában, ha nem tér gyorsan vissza az űrsétából. A 18 méretes, az űrhajósok életét biztosító „hátizsák” közül már csak 11 működik, az új megoldások azonban annak ellenére nem állnak rendelkezésre, hogy a NASA már több mint 200 millió dollárt elköltött a különböző új fejlesztésekre.
Az irány egyértelmű kijelölése is hiányzik, hiszen például a Constellation program keretében kidolgozott és a Holdra szánt példányokat az Obama adminisztráció lépése miatt kellett eldobni (akkor a teljes programot törölték), és bár a szerződéses partnert továbbra is fizették, eközben párhuzamos munka indult meg az Advanced Space Suit Project, illetve az Orion Crew Survival System keretében – ez utóbbi a tervek szerint 2021 márciusára állna készen, ez azonban alig 5 hónapot adna az Orion kapszula első fellövésére való felkészülésre, amire 2021 augusztusában kerülne sor.
A csapongó, néhol egymásnak ellentmondó intézkedések miatt még mindig nincs új generáció, bár a NASA azért a komoly költségvetési érvágások ellenére is igyekszik bizonyos területen előrelépni. Tavaly a Poop Challenge keretében kérték fel a feltalálókat a biológiai szükségletek kényelmesebb elvégzését biztosító megoldások kifejlesztésére, amire jó eséllyel kisebb nyílásokon keresztül lesz majd lehetőség, ahol a ruha levétele nélkül cserélgethetjük majd a különféle eszközöket – az űrhajósok jelenleg a fellövések és a hosszabb űrséták során is pelenkát viselnek. Szükség lenne továbbá a kényelmesebb forgórészekre a bolygók felszínén való jobb mozgáshoz, a hatékonyabb porvédelemre, valamint a sugárzás elleni erősebb védelemre.
Azt persze nem tudjuk, hogy mikor áll majd készen az új generáció, de felmerül annak lehetősége is, hogy ez az ISS 2024-es visszavonulásakor még mindig nem lesz elérhető.