Gyurkity Péter
Biztonsági módba kapcsolt a Juno
A szelepekkel akadt némi gond, ezért decemberre csúsztatták a korrekciót, később egyéb problémák is adódtak, ezért a műszereket kikapcsolták.
A NASA űrszondája nemrég érkezett meg a kijelölt helyszínre, vagyis megkezdte a Jupiter körüli keringést. Az eredeti terv szerint most kellene szorosabbra venni a pályát, ez azonban egy kisebb malőr miatt decemberre csúszik, amíg kivizsgálják a valószínű okokat. Az űrügynökség hivatalos bejelentésében arról olvashatunk, hogy a hélium nyomását szabályzó szelepekkel akadt egy kisebb probléma. Ezeknek a manőver során alig néhány másodperc alatt ki kellett volna nyílniuk, ez azonban perceket vett igénybe, aminek láttán az illetékesek lefújták a pályamódosítást, vagyis a hajtómű begyújtása ezúttal elmaradt. A döntés következtében október 19-ről december 11-re csúszik át a korrekció, mivel a szonda ekkor lesz majd ismét legközelebb a gázóriáshoz.
A pályamódosítás célja, hogy a szonda ezt követően 53,4 nap helyett alig 14 nap alatt kerülje meg a Jupitert. Szerencsére a küldetés ezen része igencsak rugalmas, a manőver elhalasztása nem befolyásolja a tudományos megfigyelést, mi több, mivel eredetileg csak a műszerek egy részét kapcsolták volna be a küldetés első szakaszában, most úgy döntöttek, hogy a halasztás miatt inkább minden lehetséges műszert igénybe vesznek, ezzel teljesítve ki a megfigyelést. Természetesen a hosszabb pálya azt jelentené, hogy a tervezettnél kevesebbszer repüljük majd körbe a Jupitert, de ez nem jelent katasztrófát a küldetés sikeressége szempontjából.
Azonban kiderült, nagyobb a baj, mint gondolták. A NASA újabb közleménye szerint a múlt héten a fedélzeti számítógép újraindult, amit nagy valószínűséggel a teljesítményt felügyelő szoftver kezdeményezett. Az újraindítás sikeres volt, a szonda jó állapotban volt, a műszereket azonban kikapcsolva tartották, hogy a diagnosztika rendben menjen le. Éppen ezért az újabb átrepülés során semmilyen tudományos jellegű megfigyelésre nem került sor, bár az újraindítás még 13 órával ezt megelőzően következett be – az eredeti állapot helyreállítása itt tehát ennél több időt vesz igénybe. A szonda a Nap felé fordult, hogy a nappanelek optimális helyzetben gyűjtsenek energiát, miközben az irányítóközpontban a másik, ettől független problémát is tanulmányozzák.
A soron következő átrepülés december 11-én esedékes, addig tehát bőven lesz idő a helyzet tisztázására és az esetleges korrekciók elvégzésére. Eközben az augusztus 27-én végrehajtott első, alacsonyabb magasságban történt átrepülés során gyűjtött adatok kielemzéséről sem feledkeznek meg, ezen pillanatokban ugyanis a Microwave Radiometer instrument (MWR) 350-400 kilométerrel pillanthat be a felső felhőréteg alá, aminek révén kirajzolódik az egyes rétegek szerkezete. Ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a felső rétegben látható narancssárga és fehér csíkok még ennél is vastagabbnak tűnnek, de összetételük minden egyes rétegben eltérő.
A Juno kamerája szintén számos adatot gyűjtött, mivel azonban a NASA csapatán belül nem végeznek képfeldolgozást, ezt külsős amatőrök végzik el. A JunoCam oldalon bárki kipróbálhatja képességeit, az elsődleges cél a nagyközönség figyelmének felkeltése és annak fenntartása. A Juno 2011 augusztusában indult útnak, öt évre rá ért el a Jupiterhez, most azonban végre megkezdődött az érdemi munka.
A NASA űrszondája nemrég érkezett meg a kijelölt helyszínre, vagyis megkezdte a Jupiter körüli keringést. Az eredeti terv szerint most kellene szorosabbra venni a pályát, ez azonban egy kisebb malőr miatt decemberre csúszik, amíg kivizsgálják a valószínű okokat. Az űrügynökség hivatalos bejelentésében arról olvashatunk, hogy a hélium nyomását szabályzó szelepekkel akadt egy kisebb probléma. Ezeknek a manőver során alig néhány másodperc alatt ki kellett volna nyílniuk, ez azonban perceket vett igénybe, aminek láttán az illetékesek lefújták a pályamódosítást, vagyis a hajtómű begyújtása ezúttal elmaradt. A döntés következtében október 19-ről december 11-re csúszik át a korrekció, mivel a szonda ekkor lesz majd ismét legközelebb a gázóriáshoz.
A pályamódosítás célja, hogy a szonda ezt követően 53,4 nap helyett alig 14 nap alatt kerülje meg a Jupitert. Szerencsére a küldetés ezen része igencsak rugalmas, a manőver elhalasztása nem befolyásolja a tudományos megfigyelést, mi több, mivel eredetileg csak a műszerek egy részét kapcsolták volna be a küldetés első szakaszában, most úgy döntöttek, hogy a halasztás miatt inkább minden lehetséges műszert igénybe vesznek, ezzel teljesítve ki a megfigyelést. Természetesen a hosszabb pálya azt jelentené, hogy a tervezettnél kevesebbszer repüljük majd körbe a Jupitert, de ez nem jelent katasztrófát a küldetés sikeressége szempontjából.
Azonban kiderült, nagyobb a baj, mint gondolták. A NASA újabb közleménye szerint a múlt héten a fedélzeti számítógép újraindult, amit nagy valószínűséggel a teljesítményt felügyelő szoftver kezdeményezett. Az újraindítás sikeres volt, a szonda jó állapotban volt, a műszereket azonban kikapcsolva tartották, hogy a diagnosztika rendben menjen le. Éppen ezért az újabb átrepülés során semmilyen tudományos jellegű megfigyelésre nem került sor, bár az újraindítás még 13 órával ezt megelőzően következett be – az eredeti állapot helyreállítása itt tehát ennél több időt vesz igénybe. A szonda a Nap felé fordult, hogy a nappanelek optimális helyzetben gyűjtsenek energiát, miközben az irányítóközpontban a másik, ettől független problémát is tanulmányozzák.
A soron következő átrepülés december 11-én esedékes, addig tehát bőven lesz idő a helyzet tisztázására és az esetleges korrekciók elvégzésére. Eközben az augusztus 27-én végrehajtott első, alacsonyabb magasságban történt átrepülés során gyűjtött adatok kielemzéséről sem feledkeznek meg, ezen pillanatokban ugyanis a Microwave Radiometer instrument (MWR) 350-400 kilométerrel pillanthat be a felső felhőréteg alá, aminek révén kirajzolódik az egyes rétegek szerkezete. Ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a felső rétegben látható narancssárga és fehér csíkok még ennél is vastagabbnak tűnnek, de összetételük minden egyes rétegben eltérő.
A Juno kamerája szintén számos adatot gyűjtött, mivel azonban a NASA csapatán belül nem végeznek képfeldolgozást, ezt külsős amatőrök végzik el. A JunoCam oldalon bárki kipróbálhatja képességeit, az elsődleges cél a nagyközönség figyelmének felkeltése és annak fenntartása. A Juno 2011 augusztusában indult útnak, öt évre rá ért el a Jupiterhez, most azonban végre megkezdődött az érdemi munka.