Akár éveken belül elkezdődhet az aszteroidák feltérképezése és a nyersanyagaik kibányászása.

Chris Lewicki, a Planetary Resources nevű startup vezérigazgatója. A vállalkozás székhelye a Seattle melletti Redmondban van. A szakember korábban a NASA-nál dolgozott, ahol a Spirit és az Opportunity nevű Mars-missziók repülési igazgatója volt, továbbá a Phoenix nevű Mars-szonda projekt menedzsere. A 13609-es számú aszteroidát róla nevezték el. A Planetary Resources az első olyan vállalat akar lenni, amely nyersanyagokat termel ki a világűrben, a befektetők között megtalálható Larry Page, a Google társalapítója, Eric Schmidt és James Cameron filmrendező is.

A Planetary Resources robotűrhajókat alkalmazna és arra építene, hogy az aszteroidák vize az űrben folyékony oxigénné és folyékony hidrogénné bontható le, vagyis rakéta hajtóanyag készíthető belőle. A víz világűrbe juttatása rendkívül költséges, ezért a tervek szerint azt az aszteroidákról termelik ki, majd eljuttatják egy űrállomásra, ahol üzemanyaggá alakítják. Ezután a kereskedelmi műholdak vagy űrhajók ellátására használhatják.


"A NASA a Bennu nevű aszteroidát sok okból keresi fel. Ezek egyike a veszélyes aszteroidák elleni védekezés kutatása, míg a másik a fellelhető nyersanyagok kibányászási lehetőségeinek a tanulmányozása. Az aszteroidák az űr egyik legértékesebb nyersanyagát tartalmazzák, ami nem más, mint a víz, s mi ezt akarjuk megszerezni. A víz a legfontosabb dolog, amit birtokolni kell egy űrállomáson, a Holdon vagy a Marson - függetlenül attól, hogy az ivásról, a főzésről vagy a lélegzésről van szó. A víz véd a veszélyes sugárzásokkal szemben is, elég csak az atomerőművekre gondolni, ahol a víz leárnyékolja a fűtőelemek radioaktivitását."

"Vizet nehezen vihetünk magunkkal a Földről, ráadásul a rakétákkal való szállítása rendkívül drága is lenne. Ugyanez igaz az üzemanyagokra is. Amennyiben viszont vizet nyerünk ki az aszteroidákból, akkor abból üzemanyagot is előállíthatunk, ezeket a készleteket pedig felhalmozhatnánk az űrben, így az űrhajók távolabb utazhatnának, mint eddig bármikor. A tervünkben sok kormány hisz, Luxemburg például tavasszal egy 200 millió eurós kezdeményezést hívott életre az űrbányászat támogatására, abban a projektben partnerek vagyunk. Ezenkívül az Amerikai Egyesült Államok elfogadott egy törvényt az űrbányászati jogokkal kapcsolatban" - fejtette ki Chris Lewicki.


A Planetary Resources vezérigazgatója hozzátette, hogy olyan aszteroidákat keresnek, amelyeket megéri közelebbről is megvizsgálni. Hőkamerákkal és infraszenzorokkal kutatnak a víz nyomai után, emellett együttműködnek a NASA-val olyan szenzorok kifejlesztésén, amelyek a visszavert fény alapján pontosan meghatározzák, hogy milyen anyagokból áll egy adott aszteroida. A technika hamarosan a Földön is használható lesz: 2018-ban olyan műholdflottát állítanak Föld körüli pályára, amelyek a bolygónkat fogják ellenőrizni.

Többek között abban is kooperálnak a NASA-val, hogy kiszűrhessék a vízből a káros algákat és megkülönböztethessék azokat az ártalmatlan algáktól. Nemrég pedig a Bayer céggel kezdtek együttműködni abban, hogy a gazdálkodókat ellássák az űrből származó információkkal. A műholdakkal tudni lehet majd, hogy az adott pillanatban éppen mennyi kukorica vagy szójabab terem a Földön, de azt is, hogy a növények mennyire egészségesek és szükségük van-e több vízre vagy tápanyagra. A gazdákat hetente tájékoztathatják a földjeik állapotáról és lehetővé válik a víz, a trágya és a növényvédő szerek megtakarítása.


"A NASA küldetései azért olyan drágák, mert azokat pontosan ugyanúgy tervezik meg most is, mint ahogyan évtizedekkel korábban. Mi viszont 100-szor olcsóbb missziókat tervezünk, amelyekben felhasználjuk az Apple, a Google és a többi IT-óriás által elért elektronikai fejlesztéseket. A műholdjainkat magunk építjük, így minden évben a legújabb technikát használhatjuk. 2020-ban vagy 2021-ben akarjuk az első kereskedelmi aszteroidamissziót megvalósítani, hogy mintákat vegyünk és bebizonyítsuk a víz jelenlétét. Egy tucatnyi célpontot választottunk ki. Új meghajtórendszert és szenzorokat fejlesztünk ki, valamint a szondáinkat a világűr káros sugárzásai elleni védőréteggel is felszereljük."


"Idén ősszel és 2017 elején két további teszttávcsövet küldünk fel két különböző szolgáltatóval, az egyikük a SpaceX. Az első vízgyárat az űrben a 2020-as évek közepén, kevesebb, mint tíz éven belül akarjuk megnyitni. Számos kisebb demonstrációs berendezést fogunk egy aszteroidára küldeni, hogy ott vizet készítsünk, ezután találjuk majd ki, hogyan fejlesszük tovább és értékesítsük a technikát. A gyártás valószínűleg 2030 előtt kezdődhet el. A vízgyárat Föld körüli pályán helyeznénk el. Amennyiben mindez megvalósulhat, akkor új üzleti ötletek alakulhatnak ki, új életterek nyílhatnak és új munkahelyek jöhetnek létre, s olyan technológiák válhatnak elérhetővé, amiket ma nem is ismerünk."

"A napfénynek például jelenleg csak a töredéke éri el a Földet. Amennyiben ennek az energiának csak kis részét fel tudnánk fogni és lesugározni a Földre, akkor az összes erőművet kiválthatnánk vele. Az űrbéli naperőművekhez szükséges összes anyag (szilícium, vas, nikkel) megtalálható az aszteroidákban. Nemrég elolvasztottunk, majd 3D-nyomtatóval feldolgoztunk egy meteoritot. Elegendő lesz csak egy 3D-nyomtatót feljuttatni a világűrbe, ahhoz, hogy ott különböző dolgokat állíthassunk elő. A bányászatot a világűrbe fogjuk kihelyezni" - szögezte le a szakember.