Ezt valószínűsíti a NASA a Curiosity műszeres vizsgálatának eredményei láttán.

A napokban számoltunk be arról, hogy az MRO után a NASA marsjárója is szemügyre venné a közelében lévő, egyes vélemények szerint folyékony vízre utaló helyszínt, ezt azonban egy másik részletes vizsgálat előzte meg, amelynek eredményeit már most kiértékelték.

A hivatalos közlemény szerint a Gale-kráterben talált mangán-oxidok jelenléte arra utal, hogy a bolygó légköre egykor oxigénben gazdag lehetett, vagyis a jelenleginél jóval nagyobb volt az oxigén aránya. Ezt arra alapozzák, hogy a Földön ugyanezen mangán-oxid ásványok a magasabb oxigénszint, illetve mikrobák jelenléte mellett alakultak ki, és míg ez utóbbit a Mars esetében valószínűtlennek tartják, a magasabb oxigénszint már nem tűnik lehetetlennek – még úgy sem, hogy egyelőre nincs módunkban visszaigazolni az elméletet.

A Curiosity lézeres műszere mutatta ki az ásványok jelenlétét, a helyszín, illetve a talajréteg alapján pedig ezt egy ősi időszakra vetítik vissza. Az oxigénszint megemelkedésére is van (elméleti) magyarázat, ez pedig úgy szól, hogy a bolygó mágneses mezejének elvesztésével a felszínen lévő folyékony víz a sugárzás hatására hidrogénre és oxigénre bomlott szét, és míg a gyenge gravitációs mező a hidrogénatomokat nem tudta megtartani, addig a nehezebb oxigénatomok a helyszínen maradtak, ez pedig a ma is látható vörös felszín megjelenéséhez vezetett (a mangán-oxidok esetében pedig kizárólag ekkor, az ideiglenesen magasabb szint mellett mehetett végbe a folyamat).

Az élet megjelenéséről tehát továbbra sincs szó, a fenti folyamat ezt nem igényli. Ezzel kapcsolatban viszont megemlítik, hogy az Opportunity a jelenlegi helyszíntől több ezer kilométeres távolságra szintén hasonló eredményre jutott, vagyis a folyamat nem pusztán a Gale-kráter környékét érintette.