Berta Sándor
Ne féljünk a felhőtől?
A Microsoft, az Oracle és a nyít forrású közösség is a cloud-szolgáltatásokat tartják a következő nagy dolognak. A hibrid megoldások az adatvédelem miatt kimaradókat is meggyőzhetik.
Az előrejelzések alapján a felhőágazat az idén több mint 200 milliárd dolláros bevételre számíthat, ez közel kétszerese a négy évvel ezelőtti összegnek. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben nőhet azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik valamilyen felhőplatformot használnak. A növekedés egyaránt hatással lesz a játékokat, a zenéket és a videókat kínáló szolgáltatásokra és azok forgalmára. Ráadásul ez csak a kezdet lehet, hiszen a szakértők azzal számolnak, hogy 10 éven belül eltűnhetnek a klasszikus asztali számítógépek, s minden adat és program a felhőkörnyezetben fut majd.
Tehát a legtöbb vállalatnál óriási ütemben nő az igény a tárolási és számítási kapacitás iránt, azonban nincs elég pénzük arra, hogy lépést tudjanak ezzel tartani. Az Oracle új kutatása szerint a nagyvállalatok több mint 90%-a úgy gondolja, hogy a felhő elősegíti a gyorsabb innovációt. Tanulmányuk szerint a vállalkozások fele (51%) két éven belül készen áll a felhőre, azonban az átálláshoz kapcsolódó kérdések és bizonytalanságok egyre jelentősebbek. Minden ötödik (19%) vállalkozás elérte a felhő bevezetéséhez szükséges fejlettséget, és 51% két éven belül készen fog állni a bevezetésre. Az informatikai változások az IT-részlegek számára kockázatokat jelentenek, hiszen nekik kell a lehető legtöbbet kihozniuk a meglévő infrastruktúrából, illetve meghozniuk vagy legalábbis javasolniuk a megfelelő döntéseket, miközben a marketingüzenetek és az elemzők gerjesztette hájpok, valamint a valóság között egyensúlyoznak.
A sok ellentmondó információ között három dolog biztos. Először is, kevesen engedhetik meg, hogy a teljes számítási kapacitást a helyszínen biztosítsák maguknak. Előbb vagy utóbb, így vagy úgy, de ezek egy része mindenképpen valamilyen nyilvános felhőben fog futni. Másodszor, komoly nehézségeket okoz a gyártóktól való függés. Egy olyan világban, ahol folyamatosan változnak az üzleti modellek, rendkívül nehéz lépést tartani a fejlődéssel, ha egy adott felhőszolgáltatóhoz van láncolva a vállalat. Harmadszor pedig, a tárhely-növekedés masszív és hosszú távon nem fenntartható, ezért jobb és olcsóbb utat kell helyette keresni.
"Edward Snowden kiszivárogtatásai óta egy új helyzet állt elő. A kormányoknak a világ minden országában egyensúlyt kell találniuk a közbiztonság, illetve az adatok védelme és a szabad véleménynyilvánítás között. Bizonyos kabineteknek néha olyan információkra van szükségük, amelyeket egy másik államban tárolnak, ilyenkor alakulnak ki konfliktusok" - jelentette ki Brad Smith, a Microsoft főjogásza.
Az amerikai felhőszolgáltatók Snowden lépései után komoly bizalomvesztéssel szembesültek, hiszen az európai felhasználók nem akarták amerikai cégekre bízni az adataikat. Úgy tűnt, hogy az egész ágazat helyzete megváltozhat. Kiváló példa a szituáció súlyosságára, hogy a Deutsche Telekom bejelentette: azt szeretnék, ha a németországi címről elküldött, illetve azokra érkező elektronikus leveleket kizárólag helyi internetes csomópontokon keresztül továbbítanák a szolgáltatók. A tengerentúli társaságok ekkor kezdtek még komolyabban foglalkozni a témával és több milliárd dollárt fektettek be az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerverközpontok felépítésébe.
Az amerikai hatóságokat ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy kikérjék az őket érdeklő adatokat. A Microsoft erre nem volt hajlandó, ezért perbe fogták. Az IT-óriás veszített, de fellebbezett. Közel sem mindegy, hogy milyen jogerős döntés születik majd. A Microsoft a saját technológiájával tárolja a fájlokat, de a T-Systems szerverein, így azokhoz csak a Deutsche Telekom férhet hozzá, a redmondi vállalat nem. A Microsoft kényszerűen az európai viszonyokhoz igazította a cloud-üzletét.
Mottójuk szerint az adatok most és a jövőben is a felhasználók tulajdonát képezik, a fájloknak biztonságban kell lenniük, azokat az adott ország törvényei szerint kell kezelni és az egész folyamatnak átláthatónak kell lennie. Smith úgy vélte, hogy ha az embereknek az interneten nem tudnak biztonságot nyújtani, akkor a valódi életben sem. Szintén igaz, hogy a valódi életben nem lehet biztosítani a felhasználók jogait, ha azok nem érvényesek a világhálóra is. Az internet nem lehet jogmentes terület, de a cél a korszerű jogról és a nemzetközileg harmonizált jog megteremtése.
Ha mégsem hiszünk nekik, az adatvédelmi problémára megoldást jelent a hibrid felhő, azaz amikor csak az adatok egy részét helyezik ki külső szolgáltatóhoz. Az IDC elemzői a hibrid felhőt az elmúlt év legfontosabb informatikai trendjei közé sorolják, becsléseik szerint a tavalyi év végére már a vállalatok 65 százaléka tette le a voksát e mellett. A hibrid felhők szoros kapcsolatot kínálnak a vállalaton belüli fizikai és virtuális rendszerek, valamint a nagy szolgáltatók által kínált környezetek - például az Amazon, Google vagy a Microsoft Azure - között. Nagy előnye, hogy az adatok és szolgáltatások egyszerűen és könnyen áthelyezhetők, miközben az érzékeny adatokat házon belül tarthatják a vállalatok. A csúcsterhelésekkel járó időszakokra egyszerűen bővíthető a kapacitás ideiglenesen, de váltás esetén az adatok bizonyos technológiák esetében nehezen mozgathatók egyik nyilvános platformról a másikra, ami megnehezíti a továbblépést.
Persze a hibrid felhőnél is akadnak ellenérvek, elsősorban működéssel kapcsolatos kételyek, mint az összetett informatikai architektúrák és a hálózati sávszélesség kérdése. Az üzleti döntéshozók támogatásának elnyerése az egyik legfontosabb alapköve a sikeres privát és hibrid felhő infrastruktúráknak, ami azt sugallja, hogy a felhőre való átállás már túlmutat az informatikán, és a szélesebb körű üzleti szempontok is fontos tényezők. Ezek a trendek azt mutatják, hogy az informatikai vezetők szerepe sokkal fontosabbá vált az összetett architektúrák koordinálásának, és a felhőre való átállás előnyeinek kommunikálásának területén.
Emellett ilyenkor is kialakulhat függés a szállítótól, mert nem mindig mozgathatók egyszerűen az adatok egy szolgáltatótól a másikhoz, és zökkenőmentesen kell integrálni a privát- és publikusfelhő-környezeteket. A különféle felhőszolgáltatók árainak összevetéséhez, továbbá az árak és szolgáltatások legjobb kombinációjának kiválasztásához nyílt szabványokra van szükség.
Az előrejelzések alapján a felhőágazat az idén több mint 200 milliárd dolláros bevételre számíthat, ez közel kétszerese a négy évvel ezelőtti összegnek. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben nőhet azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik valamilyen felhőplatformot használnak. A növekedés egyaránt hatással lesz a játékokat, a zenéket és a videókat kínáló szolgáltatásokra és azok forgalmára. Ráadásul ez csak a kezdet lehet, hiszen a szakértők azzal számolnak, hogy 10 éven belül eltűnhetnek a klasszikus asztali számítógépek, s minden adat és program a felhőkörnyezetben fut majd.
Tehát a legtöbb vállalatnál óriási ütemben nő az igény a tárolási és számítási kapacitás iránt, azonban nincs elég pénzük arra, hogy lépést tudjanak ezzel tartani. Az Oracle új kutatása szerint a nagyvállalatok több mint 90%-a úgy gondolja, hogy a felhő elősegíti a gyorsabb innovációt. Tanulmányuk szerint a vállalkozások fele (51%) két éven belül készen áll a felhőre, azonban az átálláshoz kapcsolódó kérdések és bizonytalanságok egyre jelentősebbek. Minden ötödik (19%) vállalkozás elérte a felhő bevezetéséhez szükséges fejlettséget, és 51% két éven belül készen fog állni a bevezetésre. Az informatikai változások az IT-részlegek számára kockázatokat jelentenek, hiszen nekik kell a lehető legtöbbet kihozniuk a meglévő infrastruktúrából, illetve meghozniuk vagy legalábbis javasolniuk a megfelelő döntéseket, miközben a marketingüzenetek és az elemzők gerjesztette hájpok, valamint a valóság között egyensúlyoznak.
A sok ellentmondó információ között három dolog biztos. Először is, kevesen engedhetik meg, hogy a teljes számítási kapacitást a helyszínen biztosítsák maguknak. Előbb vagy utóbb, így vagy úgy, de ezek egy része mindenképpen valamilyen nyilvános felhőben fog futni. Másodszor, komoly nehézségeket okoz a gyártóktól való függés. Egy olyan világban, ahol folyamatosan változnak az üzleti modellek, rendkívül nehéz lépést tartani a fejlődéssel, ha egy adott felhőszolgáltatóhoz van láncolva a vállalat. Harmadszor pedig, a tárhely-növekedés masszív és hosszú távon nem fenntartható, ezért jobb és olcsóbb utat kell helyette keresni.
"Edward Snowden kiszivárogtatásai óta egy új helyzet állt elő. A kormányoknak a világ minden országában egyensúlyt kell találniuk a közbiztonság, illetve az adatok védelme és a szabad véleménynyilvánítás között. Bizonyos kabineteknek néha olyan információkra van szükségük, amelyeket egy másik államban tárolnak, ilyenkor alakulnak ki konfliktusok" - jelentette ki Brad Smith, a Microsoft főjogásza.
Az amerikai felhőszolgáltatók Snowden lépései után komoly bizalomvesztéssel szembesültek, hiszen az európai felhasználók nem akarták amerikai cégekre bízni az adataikat. Úgy tűnt, hogy az egész ágazat helyzete megváltozhat. Kiváló példa a szituáció súlyosságára, hogy a Deutsche Telekom bejelentette: azt szeretnék, ha a németországi címről elküldött, illetve azokra érkező elektronikus leveleket kizárólag helyi internetes csomópontokon keresztül továbbítanák a szolgáltatók. A tengerentúli társaságok ekkor kezdtek még komolyabban foglalkozni a témával és több milliárd dollárt fektettek be az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerverközpontok felépítésébe.
Az amerikai hatóságokat ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy kikérjék az őket érdeklő adatokat. A Microsoft erre nem volt hajlandó, ezért perbe fogták. Az IT-óriás veszített, de fellebbezett. Közel sem mindegy, hogy milyen jogerős döntés születik majd. A Microsoft a saját technológiájával tárolja a fájlokat, de a T-Systems szerverein, így azokhoz csak a Deutsche Telekom férhet hozzá, a redmondi vállalat nem. A Microsoft kényszerűen az európai viszonyokhoz igazította a cloud-üzletét.
Mottójuk szerint az adatok most és a jövőben is a felhasználók tulajdonát képezik, a fájloknak biztonságban kell lenniük, azokat az adott ország törvényei szerint kell kezelni és az egész folyamatnak átláthatónak kell lennie. Smith úgy vélte, hogy ha az embereknek az interneten nem tudnak biztonságot nyújtani, akkor a valódi életben sem. Szintén igaz, hogy a valódi életben nem lehet biztosítani a felhasználók jogait, ha azok nem érvényesek a világhálóra is. Az internet nem lehet jogmentes terület, de a cél a korszerű jogról és a nemzetközileg harmonizált jog megteremtése.
Ha mégsem hiszünk nekik, az adatvédelmi problémára megoldást jelent a hibrid felhő, azaz amikor csak az adatok egy részét helyezik ki külső szolgáltatóhoz. Az IDC elemzői a hibrid felhőt az elmúlt év legfontosabb informatikai trendjei közé sorolják, becsléseik szerint a tavalyi év végére már a vállalatok 65 százaléka tette le a voksát e mellett. A hibrid felhők szoros kapcsolatot kínálnak a vállalaton belüli fizikai és virtuális rendszerek, valamint a nagy szolgáltatók által kínált környezetek - például az Amazon, Google vagy a Microsoft Azure - között. Nagy előnye, hogy az adatok és szolgáltatások egyszerűen és könnyen áthelyezhetők, miközben az érzékeny adatokat házon belül tarthatják a vállalatok. A csúcsterhelésekkel járó időszakokra egyszerűen bővíthető a kapacitás ideiglenesen, de váltás esetén az adatok bizonyos technológiák esetében nehezen mozgathatók egyik nyilvános platformról a másikra, ami megnehezíti a továbblépést.
Persze a hibrid felhőnél is akadnak ellenérvek, elsősorban működéssel kapcsolatos kételyek, mint az összetett informatikai architektúrák és a hálózati sávszélesség kérdése. Az üzleti döntéshozók támogatásának elnyerése az egyik legfontosabb alapköve a sikeres privát és hibrid felhő infrastruktúráknak, ami azt sugallja, hogy a felhőre való átállás már túlmutat az informatikán, és a szélesebb körű üzleti szempontok is fontos tényezők. Ezek a trendek azt mutatják, hogy az informatikai vezetők szerepe sokkal fontosabbá vált az összetett architektúrák koordinálásának, és a felhőre való átállás előnyeinek kommunikálásának területén.
Emellett ilyenkor is kialakulhat függés a szállítótól, mert nem mindig mozgathatók egyszerűen az adatok egy szolgáltatótól a másikhoz, és zökkenőmentesen kell integrálni a privát- és publikusfelhő-környezeteket. A különféle felhőszolgáltatók árainak összevetéséhez, továbbá az árak és szolgáltatások legjobb kombinációjának kiválasztásához nyílt szabványokra van szükség.