MTI
Harminc éve vetették meg a lábukat a kínaiak az Antarktiszon
Kína kereken három évtizedes antarktiszi jelenlétét készül megünnepelni és egy újabb állandó kutatóállomás létesítésével üzeni: folytatni kívánja vizsgálódásait, megfigyeléseit és kísérleteit a térségben.
A Nagy Fal nevű első kínai kutatóállomást 1985. február 20-án nyitották meg a György király szigeten, a kontinens északi részén. A Hszinhua hírügynökség évfordulós összefoglalójában emlékeztet rá, hogy a nyugatiak már 1820-ban megjelentek az Antarktiszon, s Kína csak 75 évvel azután érkezett, hogy az első ázsiai ország, Japán is megvetette a lábát ott. Történészek mindazonáltal lehetségesnek tartják, hogy a kínai tengeri flotta járt a környéken 1421-1422 táján, amikor a Falkland (Malvina)-szigeteket is felkeresték. Kína jelenleg szolgálatot teljesítő, 281 tagú expedíciója, sorrendben a 31. Vélhetően ez az egyik legnagyobb létszámú csapat, amely a déli sarkvidéken tevékenykedik.
Feladata például a kínai fejlesztésű Pejtou (Iránytű) elnevezésű műholdas navigációs rendszer számára egy bázis megépítése, egy új merevszárnyú repülőgépeket kiszolgáló leszállópálya helyének kiválasztása, egy csillagászati távcső felszerelése és térképészeti felmérések elvégzése. A kutatók már befejezték a tervezett ötödik kínai állomás helyszínének bevizsgálását is. A bázist a kontinens keleti részén, Viktória-földön állítják föl még idén. A kínai kutatócsoport a 30. évforduló alkalmából üvegházzal "lepte meg magát", amit már be is ültettek húszféle zöldséggel.
Kína alig több mint egy éve nyitotta meg negyedik kutatóállomását, a tengerszint feletti 2600 méteres magasságban, ahol az antarktiszi nyár időszakában, december és március között húsz ember dolgozhat. A komplexumhoz egy kifutópálya is épült, amely speciális merevszárnyú repülőgépek le- és felszállását teszi lehetővé. Ezen az új állomáson a klímaváltozással kapcsolatos méréseket végeznek, a jégtakaró alatti földtani fejlődést, a gleccsereket, a földmágnesességet és az Antarktisz légkörét figyelik meg.
Kína második kutatóállomása négy évvel követte az elsőt, a harmadik pedig, a 25. kínai expedíció során 2009-ben épült meg az Antarktisz legmagasabb pontjától, a Dome Argustól alig több mint hét kilométerre. A Nagy Fal kutatóbázist manapság már turistalátványosságként is felkeresik. Tavaly egy több mint százfős turistacsoport is meglátogatta, de a beszámolók szerint ekkora létszám befogadására a hely alkalmatlannak bizonyult.
Az Antarktiszt az 1959-ben megkötött Antarktisz-egyezmény védi, amelyhez Kína 1983-ban csatlakozott. A megállapodás rögzíti, hogy a Déli-sarkvidéken bármely ország létesíthet tudományos kutatóállomást, azonban tilos a kontinens ásványi kincseinek kitermelése, hulladékok tárolása és bárminemű katonai tevékenység. Jelenleg mintegy harminc országnak - köztük az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Ausztráliának, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Argentínának - van állandó kutatóállomása a kontinensen.
A Nagy Fal nevű első kínai kutatóállomást 1985. február 20-án nyitották meg a György király szigeten, a kontinens északi részén. A Hszinhua hírügynökség évfordulós összefoglalójában emlékeztet rá, hogy a nyugatiak már 1820-ban megjelentek az Antarktiszon, s Kína csak 75 évvel azután érkezett, hogy az első ázsiai ország, Japán is megvetette a lábát ott. Történészek mindazonáltal lehetségesnek tartják, hogy a kínai tengeri flotta járt a környéken 1421-1422 táján, amikor a Falkland (Malvina)-szigeteket is felkeresték. Kína jelenleg szolgálatot teljesítő, 281 tagú expedíciója, sorrendben a 31. Vélhetően ez az egyik legnagyobb létszámú csapat, amely a déli sarkvidéken tevékenykedik.
Feladata például a kínai fejlesztésű Pejtou (Iránytű) elnevezésű műholdas navigációs rendszer számára egy bázis megépítése, egy új merevszárnyú repülőgépeket kiszolgáló leszállópálya helyének kiválasztása, egy csillagászati távcső felszerelése és térképészeti felmérések elvégzése. A kutatók már befejezték a tervezett ötödik kínai állomás helyszínének bevizsgálását is. A bázist a kontinens keleti részén, Viktória-földön állítják föl még idén. A kínai kutatócsoport a 30. évforduló alkalmából üvegházzal "lepte meg magát", amit már be is ültettek húszféle zöldséggel.
Kína alig több mint egy éve nyitotta meg negyedik kutatóállomását, a tengerszint feletti 2600 méteres magasságban, ahol az antarktiszi nyár időszakában, december és március között húsz ember dolgozhat. A komplexumhoz egy kifutópálya is épült, amely speciális merevszárnyú repülőgépek le- és felszállását teszi lehetővé. Ezen az új állomáson a klímaváltozással kapcsolatos méréseket végeznek, a jégtakaró alatti földtani fejlődést, a gleccsereket, a földmágnesességet és az Antarktisz légkörét figyelik meg.
Kína második kutatóállomása négy évvel követte az elsőt, a harmadik pedig, a 25. kínai expedíció során 2009-ben épült meg az Antarktisz legmagasabb pontjától, a Dome Argustól alig több mint hét kilométerre. A Nagy Fal kutatóbázist manapság már turistalátványosságként is felkeresik. Tavaly egy több mint százfős turistacsoport is meglátogatta, de a beszámolók szerint ekkora létszám befogadására a hely alkalmatlannak bizonyult.
Az Antarktiszt az 1959-ben megkötött Antarktisz-egyezmény védi, amelyhez Kína 1983-ban csatlakozott. A megállapodás rögzíti, hogy a Déli-sarkvidéken bármely ország létesíthet tudományos kutatóállomást, azonban tilos a kontinens ásványi kincseinek kitermelése, hulladékok tárolása és bárminemű katonai tevékenység. Jelenleg mintegy harminc országnak - köztük az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Ausztráliának, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Argentínának - van állandó kutatóállomása a kontinensen.