MTI
A kínai városok 90 százalékában rossz a levegő
A kínai városok 90 százalékában egészségtelen a levegő minősége, a kínai környezetvédelmi minisztérium által hétfőn közzétett adatok szerint ugyanakkor az elmúlt évekhez képest némi javulás tapasztalható.
A tárca honlapján nyilvánosságra hozott statisztikák szerint 2014 végén 74 kínai város közül, ahol a levegő szennyezettségét mérik, mindössze nyolcban sikerült az országos szabvány határértékén belül maradni. Az összes többiben meghaladta az egészségügyi határértéket az ózon, a szénmonoxid vagy szálló porszemcsék koncentrációja.
A helyzet így is javulást mutat az előző év statisztikáihoz képest. Míg korábban a 74-ből csupán a délkelet-kínai Hajkouban, a tibeti fővárosban, Laoszban és a kelet-kínai Csousan üdülőközpontban volt elfogadható minőségű a levegő, tavaly már a dél-kínai Sencsen, Hujcsou és Csuhaj, a délkelet-kínai Fucsou és a délnyugat-kínai Kunming is felzárkózott az említett három városhoz. A tárca bő másfél éve hirdetett “háborút” az óriási méreteket öltő légszennyezés problémájának kezelésére, különös tekintettel a levegőt leginkább szennyező iparágak kibocsátásának visszaszorítására, a széntüzelés korlátozására, valamint az észak-kínai nagyvárosok levegőjének megtisztítására.
A statisztikák szerint az észak-kínai régióban a legrosszabb a helyzet – a tíz legszennyezettebb város többsége a főváros, Peking környékén, Hopej tartományban található, ezek között Paoting, Hsziangtaj, Sicsiacsuang, Tangsan, Hantan, Hengsuj is felkerültek a listára. A leginkább szennyezett Peking-Hopej-Tiencsin háromszögben a szálló por koncentrációja köbméterenként átlagosan 93 mikrogrammot tett ki, amely az egészséges 35-ös érték két és félszerese.
A régió levegőjének megtisztítására 2013 nyarán ötéves programot hirdettek, ennek során rekord nagyságú összeget, 277 milliárd jüant (12,5 ezer milliárd forint) költenek a levegőminőség javítására. A terv szerint a térségben a 2012-es év károsanyag-kibocsátásának adatait alapul véve 2017-re 25 százalékkal fognák vissza a környezetszennyezést.
A tárca honlapján nyilvánosságra hozott statisztikák szerint 2014 végén 74 kínai város közül, ahol a levegő szennyezettségét mérik, mindössze nyolcban sikerült az országos szabvány határértékén belül maradni. Az összes többiben meghaladta az egészségügyi határértéket az ózon, a szénmonoxid vagy szálló porszemcsék koncentrációja.
A helyzet így is javulást mutat az előző év statisztikáihoz képest. Míg korábban a 74-ből csupán a délkelet-kínai Hajkouban, a tibeti fővárosban, Laoszban és a kelet-kínai Csousan üdülőközpontban volt elfogadható minőségű a levegő, tavaly már a dél-kínai Sencsen, Hujcsou és Csuhaj, a délkelet-kínai Fucsou és a délnyugat-kínai Kunming is felzárkózott az említett három városhoz. A tárca bő másfél éve hirdetett “háborút” az óriási méreteket öltő légszennyezés problémájának kezelésére, különös tekintettel a levegőt leginkább szennyező iparágak kibocsátásának visszaszorítására, a széntüzelés korlátozására, valamint az észak-kínai nagyvárosok levegőjének megtisztítására.
A statisztikák szerint az észak-kínai régióban a legrosszabb a helyzet – a tíz legszennyezettebb város többsége a főváros, Peking környékén, Hopej tartományban található, ezek között Paoting, Hsziangtaj, Sicsiacsuang, Tangsan, Hantan, Hengsuj is felkerültek a listára. A leginkább szennyezett Peking-Hopej-Tiencsin háromszögben a szálló por koncentrációja köbméterenként átlagosan 93 mikrogrammot tett ki, amely az egészséges 35-ös érték két és félszerese.
A régió levegőjének megtisztítására 2013 nyarán ötéves programot hirdettek, ennek során rekord nagyságú összeget, 277 milliárd jüant (12,5 ezer milliárd forint) költenek a levegőminőség javítására. A terv szerint a térségben a 2012-es év károsanyag-kibocsátásának adatait alapul véve 2017-re 25 százalékkal fognák vissza a környezetszennyezést.