Számos startup dolgozik azon, hogy elektromos meghajtással, fejlett elektronikával, és laikusok általi kezelhetőséggel gyártson levegőben közlekedő dolgokat.

Daniel Wiegand három barátjával közösen valósítaná meg repülő álmukat. E célból megalapították a Lilium Aviation nevű startupot. A Lilium-Jet nyárra készülhet el, elektromos motorral fog rendelkezni, a végsebessége 400 kilométer/óra lesz és 2018 elején jelenhet meg a piacon. Az olyan startupok, mint a német Carplane, a holland Pal-V és a szlovák Aeromobil a repülőgépet és az autót ötvöznék, de valószínűleg az újfajta mobilitási forradalom valami teljesen máson fog alapulni, és a repülő autó (mely a közutakon szokványos autóként közlekedhet) elavult lesz, mielőtt létrejönne.

2018 elejéig összesen hét új modell jelenhet meg a piacon. A Lilium Aviation mellett olyan vállalkozások foglalkoznak a közlekedés jövőjével, mint a német E-Volo (Volocopter VC200), az amerikai Joby Aviation (Joby S2) és a kínai Ehang (Ehang 184).


Nagyobb távolságok leküzdéséhez szárnyakra van szükség
Ez is azt mutatja, hogy egyrészt hatalmas az érdeklődés e terület iránt, másrészt az utóbbi években hatalmas fejlődés történt a járművek létrehozásához szükséges alkatrészek terén. Hiába tapasztaljuk azt, hogy a mobiltelefonunk régen egy hetet, ma pedig egy napot is alig bír, az akkumulátorok kapacitása sokszorosára nőtt, a számítógépek teljesítménye pedig bőven elegendő a finom automata vezérléshez, ezért egy csak a hőskorban, az Atlanti-óceán átrepülésekor érezhető volt újfajta lendület uralja el az ágazatot.

Az autó-repülő koncepció legnagyobb problémája a tömeg; az utakon masszív kerekekre és erőátviteli rendszerre van szükség, és mindez a levegőben maradásnál komoly hátrány, ráadásul valódi pilótavizsgára van szükség a vezetéséhez. Szintén bonyolult kérdés a hatósági engedélyeztetés, mivel mind a közúti-, mind a légügyi szervektől meg kell kapni az igazolást, és a követelmények még - mint ahogy a drónoknál - erősen kezdetleges állapotban vannak. Mindezeken túl 300 ezer euró, azaz 90 millió forint alatt nehezen hozható ki egy működő példány.


Máshonnan közelíti meg a problémát az E-Volo Volocopter, mely egy elektromos meghajtású helikopter drónokra hasonlító szerkezettel. 18 kis méretű propellere van és akkor is képes továbbhaladni, ha néhány propellere nem működik, sőt, vészhelyzet esetén ejtőernyővel száll le. Fő egységei egyszerűen cserélhetők, a jármű helyzetét több tucat szenzor monitorozza folyamatosan útközben, figyelve az esetleges turbulenciára. A pilótának elegendő csak a magasságot és a repülési irányt beállítania, minden más automatikusan történik. A jármű 2017-ben mutatkozhat be, de az első prototípus már ebben a hónapban repülhet. Ha a kétüléses maxina 1-2 éven belül gyártásba kerül, egy egyszerű sportpilóta vizsga (60 elméleti és 30 gyakorlati órával) elég lesz a vezetéséhez.

Ha mindezen tervek közül egy is megvalósul, a mai városi égbolt gyorsan száguldó vasakkal lehet tele. Ez - hozzáadva az esetlegesen szintén megszaporodó teherszállító futárdrónok flottáit - irányítási szempontból is kihívásokat támaszt majd. A NASA szakértői már most dolgoznak a bárki által szabadon használható alacsonylégtér monitorozásán, de ha a technika a jelenlegi ütemben fejlődik, akár ők maguk is átvehetik majd a járművek felett az irányítást. Egy ilyen, távolról vezethető elektromos meghajtású légi járművet mutatott be a januári Consumer Electronics Show keretében a kínai Ehang. Az Ehang 184-es modell lehet az első légi taxi. Úgy néz ki, mint egy szteroidokon hízlalt kvadrokopter, amelyben az utas érintőpad segítségével adhatja meg a célját, és az ezután automatikusan közlekedik és elkerüli az esetleges akadályokat.


Piac lenne is a szolgáltatásra: Mark Moore, a virginiai NASA Langley Research Center munkatársa azt kutatja, hogy miként lehetne légitaxikat üzemeltetni a Szilícium-völgyben. Szerinte a háztetőkön és az autópálya-csomópontok környékén lévő zöldterületeken több száz leszállóhelyet lehetne kialakítani. Ára a normál személyszállítással vetekedhet, viszont annál háromszor gyorsabb. Az Airbus szintén lát fantáziát a légitaxi-ötletben, viszont ők maradnak a hagyományos megoldásoknál. A régióban létrehozott innovációs centrumukban helikopteres fuvarokat bonyolítanak az Uberrel karöltve, de jelenleg még az üzleti haszonnál jóval nagyobb a dolog reklámértéke mindkét cég számára.

Az űrturizmust nagyban megalapozó X-díj nyomán híressé vált Peter Diamandis telefonon rendelhető szolgáltatásról álmodozik, és ehhez a szokott módszerrel, egy hasonló versennyel gyorsítaná fel a fejlődést: millió dolláros nyereményt kapna az első működő robotautó megalkotója.