A digitalizációnak, az okosszemüvegeknek és a mobil eszközöknek köszönhetően akár már néhány év alatt gyökeresen átalakulhat a légi közlekedés.

A légiutas-kísérők a jövőben pontosan tudni fogják, hogy milyen bort iszik az utas; az okostelefon vezeti majd át az embereket a repülőtéri biztonsági ellenőrzésen és drónok fogják leellenőrizni sérülések után kutatva a megérkező repülőgépeket. Mindez koránt sem utópia, hanem a légi közlekedés közeljövője.

Dave Bakker eredetileg pilóta akart lenni a Top Gun című film hatására. Arról álmodott, hogy F-16-os vadászrepülőgépet fog vezetni, de rossz látása miatt ez nem valósulhatott meg. Napjainkban a Sita nevű cég európai vezetője és ezzel meglehetősen közel került a repülőgépekhez. A Sita a légi közlekedésben használt IT-rendszerek megalkotására specializálta magát és jelentős mértékben befolyásolhatja azt, hogy miként fognak repülni az emberek a jövőben. A vállalat nem csupán a légitársaságok és a légikikötők technológiai beszállítója, hanem a légi közlekedési közösség afféle agytrösztje is, így rengeteg dolga van. A következő években ugyanis a digitalizálás jelentős mértékben megváltoztathatja a repülési élményt.


Bakker elsősorban két meghatározó trendet vázolt fel. Elmondása szerint a repülőgépipart a mobil eszközök és az ajánlatok személyre szabása foglalkoztatja leginkább. A Sita légitársaságok körében végzett felmérése szerint jelenleg az utasok körülbelül 9 százaléka csekkol be a mobiljáról, 2018-ban ez az arány becslések alapján 24 százalék lesz. Hasonló a helyzet a csomagfeladás területén is: míg most csak az utasok 17 százaléka adja fel a poggyászát különleges automatákban, 2018-ban ez az arány már 74 százalék lesz.

A koppenhágai repülőtéren a személyzet már Google Glass okosszemüveget használ, hogy optimalizálni tudja az utasoknak nyújtott tanácsadást. A repülési tervek vagy a különböző információk így az emberek szemei elé "varázsolhatók", miközben a személyzet tagjai beszélnek velük vagy a poggyászaikat kezelik. A Virgin Atlantic brit légitársaság szintén alkalmazza az okosszemüveget a londoni Heathrow területén, ahol az első osztályra jegyeket váltott utasokat "szkennelik le" a segítségével. Az így nyert információknak köszönhetően sokkal személyesebben szólíthatja meg a személyzet a felhasználókat és egyénre szabott ajánlatokat kínálhat nekik.

Bakker kifejtette, hogy az első tapasztalatok nagyon pozitívak, de még számos kérdést tisztázni kell. Az biztosan nem fog bekövetkezni, hogy öt év múlva már a légikikötőkben és a repülőgépekben mindenki okosszemüvegekben járkál majd, de meg kell érteni, hogy a viselhető termékek miként változtathatják meg az utazási élményt. A Sita abban segít a repülőtereknek, hogy többet tudjanak meg az utasokról és ezeket az információkat használják is, ugyanis a légikikötők nagyon keveset tudnak az emberekről.


Például az iBeacon-technológiával a terminálon elosztott adók rendszeresen jeleket küldenek, ezeket az utasok okostelefonjai képesek fogni, így a rendszer pontosan tudja, hogy hol van egy személy és helyi szolgáltatásokat kínálhat neki. Mindez hasznos lehet például útmutatás gyanánt. Sokan vesztenek el azzal rengeteg időt, hogy megtalálják egy átszállás során a jó irányt, ez stresszeli őket, a stresszes emberek pedig kevesebb pénzt költenek a reptéri boltokban.

A Sita szakértői azzal is számolnak, hogy - az EasyJet jelenlegi tesztjeihez hasonlóan - más cégek is drónok segítségével fogják átvizsgálni a repülőgépeket. A számítógép összehasonlíthatja a készített fényképeket a normál állapottal, s így rendkívül gyorsan megtalálhatja azokat a helyeket, amelyeket a szakembereknek jobban meg kell vizsgálniuk. Ez pénzt és időt takarít meg, továbbá a repülőgépek is sokkal gyorsabban újra üzemkészek lehetnek. Ugyanakkor ez az ötlet rámutat arra is, hogy milyen akadályok vannak, hiszen jelenleg a repülőtereken tilos drónokat üzemeltetni.

Emberéletekről van szó, a szabályozás ezért minden téren nagyon szigorú. Ennek köszönhető az is, hogy az ágazatban használt technológiák sokszor már bevezetésükkor elavultak. Tom Enders, az Airbus vezérigazgatója korábban a CeBIT kiállításon panaszkodott a villámgyorsan fejlődő IT és iparága közötti innovációs szakadékra, mely évről-évre egyre nagyobb. Még egy olyan apróság, mint egy új, utasoknak szánt olvasólámpa is csak bonyolult folyamatok eredményeképpen kerülhet beszerelésre, hiszen le kell ellenőrizni nem gyullad-e fel miatta valami.