Gyurkity Péter
Lassan áll helyre a kapcsolat a Rosetta landolójával
Újabb néhány percre kommunikáltak a Philae-vel, a jelek szerint a landoló jó állapotban van.
Még a hónap közepén számoltunk be arról, hogy a 67P üstökös felszínén landolt Philae hosszú szünet után végre felvette a kapcsolatot a földi irányítóközponttal, ám a kommunikáció csak nagyon rövid ideig állt helyre, ezt pedig újabb csendes periódus követte. Néhány nappal később ismét jelentkezett a landoló, az illetékesek pedig igyekeznek még stabilabb körülményeket biztosítani.
Június 19-én, közép-európai idő szerint délután 3 és 4 között már kétszer is bejelentkezett a landolást szerencsésen átvészelő, ám az eredeti helyszíntől némileg odébb pattogó Philae, ezen bejelentkezések pedig két-két percig tartottak, amelynek során újabb 185 adatcsomagot sikerült letölteni. Ezek nem a tudományos kutatással voltak kapcsolatosak, hiszen ezt a munkát még nem kezdték el, de sikerült még többet megtudni a landoló állapotáról, amely a jelek szerint jól van, hiszen a viszonylag kellemes hőmérséklet és a bőven elegendő napsütés mellett az akkumulátorok jó eséllyel elegendő szintet érnek el, hogy a későbbiekben az egység akár egy teljes éjszakán keresztül végezze a fontos és érdekes vizsgálatokat.
Ehhez persze az kell, hogy végre az eredeti célokkal kapcsolatos utasításokat tudjanak neki küldeni, vagyis stabilabb, hosszabb ideig fennálló kommunikációt kell létrehozni a Philae, valamint az annak adását a Föld felé továbbító Rosetta között. Ennek érdekében az irányítóközpont egy kockázatos manőverre szánta el magát, a Rosettát ugyanis arra utasították, hogy húzódjon közelebb az üstökös középpontjához, a köztük lévő távolságot először 180, majd pedig 177 kilométerre csökkentve, egy olyan pozícióban tartva magát, amely ideális a landolóval folytatott kommunikáció fenntartása szempontjából. Ennek is volt köszönhető a hosszabb és stabilabb adás, amely ugyan itt-ott megszakadt, ám jóval tartósabbnak bizonyult, mint az első, alig másfél percig tartó adatfolyam.
Az ESA közzétette az üstökösről a Rosetta által még június 14-én, 203 kilométeres távolságból készített képeket, amelyeken számos részlet jól látható, különösen ha a sötétebb és világosabb régiókat vetjük össze. A hét elején pedig bejelentették, hogy a küldetést 2016 szeptemberéig kitolják, vagyis a Rosetta az eredetileg decemberre tervezett becsapódás helyett egészen addig kering majd az üstökös körül.
Még a hónap közepén számoltunk be arról, hogy a 67P üstökös felszínén landolt Philae hosszú szünet után végre felvette a kapcsolatot a földi irányítóközponttal, ám a kommunikáció csak nagyon rövid ideig állt helyre, ezt pedig újabb csendes periódus követte. Néhány nappal később ismét jelentkezett a landoló, az illetékesek pedig igyekeznek még stabilabb körülményeket biztosítani.
Június 19-én, közép-európai idő szerint délután 3 és 4 között már kétszer is bejelentkezett a landolást szerencsésen átvészelő, ám az eredeti helyszíntől némileg odébb pattogó Philae, ezen bejelentkezések pedig két-két percig tartottak, amelynek során újabb 185 adatcsomagot sikerült letölteni. Ezek nem a tudományos kutatással voltak kapcsolatosak, hiszen ezt a munkát még nem kezdték el, de sikerült még többet megtudni a landoló állapotáról, amely a jelek szerint jól van, hiszen a viszonylag kellemes hőmérséklet és a bőven elegendő napsütés mellett az akkumulátorok jó eséllyel elegendő szintet érnek el, hogy a későbbiekben az egység akár egy teljes éjszakán keresztül végezze a fontos és érdekes vizsgálatokat.
Ehhez persze az kell, hogy végre az eredeti célokkal kapcsolatos utasításokat tudjanak neki küldeni, vagyis stabilabb, hosszabb ideig fennálló kommunikációt kell létrehozni a Philae, valamint az annak adását a Föld felé továbbító Rosetta között. Ennek érdekében az irányítóközpont egy kockázatos manőverre szánta el magát, a Rosettát ugyanis arra utasították, hogy húzódjon közelebb az üstökös középpontjához, a köztük lévő távolságot először 180, majd pedig 177 kilométerre csökkentve, egy olyan pozícióban tartva magát, amely ideális a landolóval folytatott kommunikáció fenntartása szempontjából. Ennek is volt köszönhető a hosszabb és stabilabb adás, amely ugyan itt-ott megszakadt, ám jóval tartósabbnak bizonyult, mint az első, alig másfél percig tartó adatfolyam.
Az ESA közzétette az üstökösről a Rosetta által még június 14-én, 203 kilométeres távolságból készített képeket, amelyeken számos részlet jól látható, különösen ha a sötétebb és világosabb régiókat vetjük össze. A hét elején pedig bejelentették, hogy a küldetést 2016 szeptemberéig kitolják, vagyis a Rosetta az eredetileg decemberre tervezett becsapódás helyett egészen addig kering majd az üstökös körül.