Berta Sándor
Jönnek a vezető nélküli villamosok
Az autók után a városi tömegközlekedésben is megjelenhetnek a vezető munkáját segítő rendszerek.
Az Osztrák Technológiai Intézet (AIT) olyan megoldásokat fejleszt ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a közeljövőben megjelenhessenek az önállóan közlekedő villamosok. A technika már annyira kiforrott, hogy hamarosan bemutatkozhat, de nyilván sok időbe telik majd, míg világszerte elterjednek a vezető nélküli villamosok.
Christian Zinner, az AIT munkatársa elmondta, hogy a metróknál és a repülőtéri járatoknál már vannak önállóan közlekedő szerelvények, mivel ott nincsenek akadályok. A villamosok által is használt nyílt pályák esetében viszont a környezet sokkal összetettebb és ezt a helyzetet inkább az autós közlekedéshez lehet hasonlítani. De a gépkocsiknál sem ért el még olyan szintet a fejlődés, mint amire a jelenlegi médiaőrület alapján következtetni lehetne.
A legtöbb országban érvényben van az úgynevezett Bécsi Konvenció, ami kimondja, hogy a vezetőnek mindig meg kell őriznie a teljes ellenőrzést a járműve felett, azaz szabályozási és jogi szempontból még sok kérdést kell tisztázni. S azt sem szabad elfelejteni, hogy a Google például Nevadában dollármilliókat fizetett azért, hogy tesztelhesse a robotautóit.
Műszaki szempontból a legtöbb akadály elhárult az önállóan közlekedő villamosok alkalmazása elől, néhány dolgot ugyanakkor figyelembe venni. Ugyan a villamos egy előre meghatározott pályán közlekedik, viszont magasak a beszerzési, az üzemeltetési és a karbantartási költségek. A váltás fokozatosan megy majd végbe: először olyan járművek fognak megjelenni, amelyek fedélzeti rendszerei segítik a vezető munkáját, de a végső döntést továbbra is az ember hozza majd meg. A teljesen automatizált működésű villamosokhoz nagyon sok szenzor kellene, ezek a modellek ma még túl drágák lennének. A nagy súly és a szállított utasok száma miatt a biztonság elsődleges.
Az AIT által megalkotott 3D-Vision nevű technológia három kamerát használ. A kifejlesztett algoritmusok a felvételekből 3D képet készítenek a villamost körülvevő környezetről. A rendszer jelenleg másodpercenként körülbelül 20 kiértékelést tud végezni, a feldolgozott adatmennyiség rendkívül nagy. A szenzorok éjjel, esőben, hóban, ködben és bármely más időjárási körülmények között is kiválóan működnek. Az első rendszereket egy éven belül szállíthatják ki, ha sikerül időben megszerezni a szükséges engedélyeket. A megoldások képesek lesznek a problémás helyzetekben jelezni a vezetőnek, a jelzés történhet vizuálisan, akusztikusan vagy akár egy enyhébb fékezés formájában.
Zinner szerint a rendszer képes hibátlanul egyszerre több dolgot is megfigyelni és vészhelyzetben gyorsabban reagál, mint az emberek., ezáltal a vezetőket kisebb stressz éri majd, de a végső szó így is az övék lesz. Ez azonban később megváltozhat és megjelenhetnek a teljesen automatikusan közlekedő villamosok.
Az Osztrák Technológiai Intézet (AIT) olyan megoldásokat fejleszt ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a közeljövőben megjelenhessenek az önállóan közlekedő villamosok. A technika már annyira kiforrott, hogy hamarosan bemutatkozhat, de nyilván sok időbe telik majd, míg világszerte elterjednek a vezető nélküli villamosok.
Christian Zinner, az AIT munkatársa elmondta, hogy a metróknál és a repülőtéri járatoknál már vannak önállóan közlekedő szerelvények, mivel ott nincsenek akadályok. A villamosok által is használt nyílt pályák esetében viszont a környezet sokkal összetettebb és ezt a helyzetet inkább az autós közlekedéshez lehet hasonlítani. De a gépkocsiknál sem ért el még olyan szintet a fejlődés, mint amire a jelenlegi médiaőrület alapján következtetni lehetne.
A legtöbb országban érvényben van az úgynevezett Bécsi Konvenció, ami kimondja, hogy a vezetőnek mindig meg kell őriznie a teljes ellenőrzést a járműve felett, azaz szabályozási és jogi szempontból még sok kérdést kell tisztázni. S azt sem szabad elfelejteni, hogy a Google például Nevadában dollármilliókat fizetett azért, hogy tesztelhesse a robotautóit.Műszaki szempontból a legtöbb akadály elhárult az önállóan közlekedő villamosok alkalmazása elől, néhány dolgot ugyanakkor figyelembe venni. Ugyan a villamos egy előre meghatározott pályán közlekedik, viszont magasak a beszerzési, az üzemeltetési és a karbantartási költségek. A váltás fokozatosan megy majd végbe: először olyan járművek fognak megjelenni, amelyek fedélzeti rendszerei segítik a vezető munkáját, de a végső döntést továbbra is az ember hozza majd meg. A teljesen automatizált működésű villamosokhoz nagyon sok szenzor kellene, ezek a modellek ma még túl drágák lennének. A nagy súly és a szállított utasok száma miatt a biztonság elsődleges.
Az AIT által megalkotott 3D-Vision nevű technológia három kamerát használ. A kifejlesztett algoritmusok a felvételekből 3D képet készítenek a villamost körülvevő környezetről. A rendszer jelenleg másodpercenként körülbelül 20 kiértékelést tud végezni, a feldolgozott adatmennyiség rendkívül nagy. A szenzorok éjjel, esőben, hóban, ködben és bármely más időjárási körülmények között is kiválóan működnek. Az első rendszereket egy éven belül szállíthatják ki, ha sikerül időben megszerezni a szükséges engedélyeket. A megoldások képesek lesznek a problémás helyzetekben jelezni a vezetőnek, a jelzés történhet vizuálisan, akusztikusan vagy akár egy enyhébb fékezés formájában.
Zinner szerint a rendszer képes hibátlanul egyszerre több dolgot is megfigyelni és vészhelyzetben gyorsabban reagál, mint az emberek., ezáltal a vezetőket kisebb stressz éri majd, de a végső szó így is az övék lesz. Ez azonban később megváltozhat és megjelenhetnek a teljesen automatikusan közlekedő villamosok.