Az internetes oldalakon lévő hozzászólások tartalmáért a honlaptulajdonosok is felelősségre vonhatók. Az Alkotmánybíróság ítélete szerint mindez azért indokolt, mert a kommentelő "nehezen azonosítható".

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete véleményezte egy ingatlanközvetítő cég hirdetési gyakorlatát, és azt rosszhiszeműnek, a felhasználók megtévesztésén alapuló gyakorlatnak nevezte. Ezt a hírt lehozta két portál, a cég pedig beperelte mind az Egyesületet, mind a hírt leközlő lapokat, mivel szerintük az állásfoglalás, illetve a hír alatt lévő kommentek sértik a személyiségi jogait. A Fővárosi Bíróság ítéletében megállapította, hogy "a kapcsolódó kommentek az olvasói levelekkel esnek egy tekintet alá, szerkesztett tartalomnak minősülnek, ezért tartalmukért az alperes jogi felelősséggel tartozik."

Fellebezés után a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, viszont azt is közölte, hogy "a hozzászólások nem minősülnek olvasói levélnek, melyek közlése előzetes szerkesztői szűrés után történik, a kommentek esetén azonban ilyesmire nem kerül sor: aki a honlapon regisztrál, hozzászólhat, ez azonban az Ítélőtábla szerint nem jelenti, hogy a honlap tulajdonosa ne tartozna felelősséggel a hozzászólásokban megvalósuló jogsértésekért." Tehát hiába törölték a kommenteket a lapról, attól még megvalósították a jóhírnév sérelmét.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta, ezt követően került az ügy egy alkotmányjogi panasz nyomán az Alkotmánybírósághoz. A Tartalomszolgáltatók Egyesülete szerint ugyan a jóhírnevet sértő véleménynyilvánítás valóban jogsértő, de nem értik, hogy az miért felel ezért aki kizárólag tárhelyet nyújt ehhez. "A bírósági döntések jogértelmezése következtében a tárhelyszolgáltató vagy fórumrendszer működtető felelőssége objektív, a moderálás nélküli jogsértő hozzászólásokért már azok közzétételekor felelős lesz, ez pedig ellehetetleníti a véleménynyilvánítás e modern formáját, így a moderálás nélküli internetes kommentezés Magyarországon nem lehet működtethető."


A korábbi ítéletek megsemmisítésére irányuló kérelmet az Alkotmánybíróság elutasította. A döntésben nagy hangsúllyal esett latba, hogy "az elsődleges felelős - a tulajdonképpeni jogsértő - személye, hacsak nem saját nevén szerepel, ismeretlen, és legtöbbször utóbb sem azonosítható. Ennek következtében a felelősség az internetes oldal működtetőjét terheli." Véleményük szerint az internetes oldal üzemeltetőjének felelőssége nélkül az érintett a bekövetkezett sérelméért aligha kaphatna elégtételt.

Az ítélet szerint az utólagos törlés lényegtelen: "a moderált komment, ha jogsértő, ugyanolyan jogi következménnyel jár, mintha nem lett volna moderálva (előzetesen vagy utólag ellenőrizve). A kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért való felelősség vagy a helytállás kötelezettsége alól." A zárásban elismerik, hogy azzal, hogy "a lap fenntartója is felelős a kommentekért az korlátozza a sajtószabadságot, növeli a lapok fenntartási költségeit, szélső esetben ellehetetleníti a működést.", de mindezt arányos árnak tartják. Az Ab ítélete hangsúlyozza, hogy mindezek a közösségi oldalakra, a Facebookra és a blogokra nem vonatkoznak, mivel azokat senki nem szerkeszti, és az azokon lévő vélemény csak meghatározott mennyiségű emberhez jut el.

A TASZ közleménye szerint a határozat jelentősen megváltoztathatja az internetet, mivel lehetetlenné teheti a vitákat, hiszen aggodalmuk szerint a tartalomszolgáltatók meg fogják szüntetni a lapokon a kommentelés lehetőségét.