Berta Sándor
Az internetkorszak nagy kihívás az újságoknak
Markus Kienberger, a Google ausztriai vezetője úgy vélte, hogy egyáltalán nincsenek reménytelen helyzetben a lapkiadók, hiszen a problémák és a kihívások mellett számos új lehetőséget is kínál nekik az internet.
A menedzser elismerte, hogy jelenleg a nyomtatott és az online újságok is a túlélésért küzdenek. A hagyományos üzleti modellek nem kínálnak megoldást az internet jelentette kihívásra: a nyomtatott lapok példányszáma esik, míg a webes mutációk reklámbevétele a töredéke annak, amivel fenn lehetne tartani a szerkesztőségeket. A lapkiadók nem először vannak hasonló helyzetben, hiszen előbb a rádió, majd a televízió felbukkanásakor is az újságok végét jósolták, azonban ez mégsem következett be.
A világháló teljesen megváltoztatta a tartalomfogyasztást, a cikkekhez már hivatkozások, képek, videók és multimédiás tartalmak tartoznak, de ugyanígy elérhetők az adott anyaghoz kapcsolódó régebbi cikkek is. Az érdekes írásokra gyűjtőportálok, blogok és keresők segítségével találnak rá a felhasználók. A keresőket működtető cégek és a kiadók közötti kapcsolat azonban közel sem mondható tökéletesnek, viszont ésszerűnek tűnik és a szolgáltatások kiegészítik egymást. A kiadók szeretnének minél vonzóbbak lenni a világhálón, a magazinok és más lapok további információkat kínálhatnak olvasóiknak, egyúttal pedig új bevételi modellekkel kell kísérletezzenek. A tartalmakhoz való szabad hozzáférés, majd a reklámbevételek besöprése nem nyújt elégséges bevételt.
A Google szerint az internet nem feltétlenül jelent rosszat az újságok számára és nem jelenti azt sem, hogy az online korszak miatt automatikusan eltűnnek a lapkiadók. Szerintük innovációval, új technológiák használatával és kísérletező kedvvel túlélhetik a nehéz időszakot a sajtócégek. A videó megjelenése sem jelentette a rádiók végét, hanem sokkal inkább hozzájárult egy új iparág kialakulásához, amely a hagyományos vállalatoknak is új lehetőségeket teremtett. A kérdés csak az, hogy a kiadók mindenáron ragaszkodnak-e a régi üzleti modelljeikhez vagy hajlandók kockáztatni, új ötleteken dolgozni, vagy nem mernek lépni és megelégednek azzal, hogy a problémáikat sorolják és másokat okolnak a kialakult helyzetért.
A menedzser elismerte, hogy jelenleg a nyomtatott és az online újságok is a túlélésért küzdenek. A hagyományos üzleti modellek nem kínálnak megoldást az internet jelentette kihívásra: a nyomtatott lapok példányszáma esik, míg a webes mutációk reklámbevétele a töredéke annak, amivel fenn lehetne tartani a szerkesztőségeket. A lapkiadók nem először vannak hasonló helyzetben, hiszen előbb a rádió, majd a televízió felbukkanásakor is az újságok végét jósolták, azonban ez mégsem következett be.
A világháló teljesen megváltoztatta a tartalomfogyasztást, a cikkekhez már hivatkozások, képek, videók és multimédiás tartalmak tartoznak, de ugyanígy elérhetők az adott anyaghoz kapcsolódó régebbi cikkek is. Az érdekes írásokra gyűjtőportálok, blogok és keresők segítségével találnak rá a felhasználók. A keresőket működtető cégek és a kiadók közötti kapcsolat azonban közel sem mondható tökéletesnek, viszont ésszerűnek tűnik és a szolgáltatások kiegészítik egymást. A kiadók szeretnének minél vonzóbbak lenni a világhálón, a magazinok és más lapok további információkat kínálhatnak olvasóiknak, egyúttal pedig új bevételi modellekkel kell kísérletezzenek. A tartalmakhoz való szabad hozzáférés, majd a reklámbevételek besöprése nem nyújt elégséges bevételt.
A Google szerint az internet nem feltétlenül jelent rosszat az újságok számára és nem jelenti azt sem, hogy az online korszak miatt automatikusan eltűnnek a lapkiadók. Szerintük innovációval, új technológiák használatával és kísérletező kedvvel túlélhetik a nehéz időszakot a sajtócégek. A videó megjelenése sem jelentette a rádiók végét, hanem sokkal inkább hozzájárult egy új iparág kialakulásához, amely a hagyományos vállalatoknak is új lehetőségeket teremtett. A kérdés csak az, hogy a kiadók mindenáron ragaszkodnak-e a régi üzleti modelljeikhez vagy hajlandók kockáztatni, új ötleteken dolgozni, vagy nem mernek lépni és megelégednek azzal, hogy a problémáikat sorolják és másokat okolnak a kialakult helyzetért.