Berta Sándor
Öt év múlva szélessávú internet lehet az Arktiszon
A Telenor álláspontja szerint az Arktisz legészakibb részén csak több mint 5 év múlva lesz nagy sávszélességű internetkapcsolat.
Norvégia komoly szerepet játszik a régió fejlesztésében. A helyi tengeri útvonalak nagy része norvég vizeken halad keresztül. Szakértők szerint a jobb kommunikáció segítené a tudományos kutatást, a mentőakciók végrehajtását, a navigációt és gyorsítaná a gazdasági fejlődést. A norvég távközlési konszern és a Norvég Űrkutató Központ közösen megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy miként lehetne 500 millió dollárért két műholdat fellőni a világűrbe, hogy így biztosítsák a szélessávú internethozzáférést az Arktisz legtávolabbi pontján is. A vállalat közölte, hogy az Arktisz legészakibb területein gyakorlatilag semmilyen adatkommunikáció sincs és bár a kereslet a jövőben növekedni fog, de gazdasági szempontból még mindig nem érné meg egy ilyen beruházás.
A telekommunikációs társaság megállapításai a norvég tengeri technológiai kutatóközpont adatain alapulnak. Jelenleg hajózási és bányászati cégek, valamint olaj-, illetve gázkitermelő óriások érdeklődnek a régió iránt, amelynek a közlekedése fellendült az Északkeleti átjáró megnyitása óta. Hege Lunde, a Telenor Arktiszi Műholdas Kommunikációs Projektért felelős menedzsere kijelentette: előbb vagy utóbb lesz műholdas kommunikáció az északi póluson, de azt nehéz megmondani, hogy pontosan mikor. Úgy becsülte, hogy a szélessávú műholdas kapcsolat leghamarabb 2019-ben épülhet ki, de ez attól is függ, hogy mennyire eltökélten vesznek részt a programban a potenciális felhasználók.
Komoly nehézséget jelent, hogy a 72. szélességi körtől északabbra a Föld görbülete miatt már nem igazán jól lehet fogni a műholdas jeleket, míg a 78. szélességi körtől északabbra lévő területeket gyakorlatilag nem is lehet ilyen módon elérni.
A norvég mellett két másik projekt is létezik, ezek célja szintén a kommunikáció javítása az arktiszi településeken és vizeken. Az egyik az orosz Polarnet, míg a másik a kanadai Artic Fibre nevéhez fűződik. Míg a Telenor új műholdakat lőne fel, a másik két társaság inkább kábeleket fektetne le a tenger mélyén - utóbbi költsége meghaladná az egymilliárd dollárt. Az Arctic Fibre jelenleg hasonló kábelkapcsolatot épít Tokiótól Londonig, s ezzel Kanada és Alaszka területein is biztosítja a nagy sávszélességű internetkapcsolatokat. Douglas Cunningham, a cég vezetője azt nyilatkozta, hogy az utolsó finanszírozási szakaszt már majdnem lezárták. Amennyiben ez sikerül, akkor 2015 negyedik negyedévétől online lehetnek az Arktisz lakói is. "A legtöbb ember ott nem tud videókat letölteni. A YouTube az Arktiszon álom" - összegezte a véleményét.
Lunde azt hangsúlyozta, hogy szállítmányozási, olaj- és gázvállalatokkal, valamint állami hivatalokkal is együtt akarnak működni, hogy tisztázzák a finanszírozás részleteit. Emellett szükségük van a közvélemény támogatására és látni szeretnék, hogy a lehetséges ügyfelek hajlandók-e hosszú távra elkötelezni magukat az arktiszi internetes szolgáltatások mellett. Laurence Smith, a Kalifornia Egyetem professzora úgy vélte, hogy a Telenor tervei tökéletesen tükrözik azt, hogy Norvégia milyen jövőt szán az Arktisznak. A régió globális jelentőségű, de még hiányoznak a fontos kommunikációs és más infrastruktúrák.
Norvégia komoly szerepet játszik a régió fejlesztésében. A helyi tengeri útvonalak nagy része norvég vizeken halad keresztül. Szakértők szerint a jobb kommunikáció segítené a tudományos kutatást, a mentőakciók végrehajtását, a navigációt és gyorsítaná a gazdasági fejlődést. A norvég távközlési konszern és a Norvég Űrkutató Központ közösen megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy miként lehetne 500 millió dollárért két műholdat fellőni a világűrbe, hogy így biztosítsák a szélessávú internethozzáférést az Arktisz legtávolabbi pontján is. A vállalat közölte, hogy az Arktisz legészakibb területein gyakorlatilag semmilyen adatkommunikáció sincs és bár a kereslet a jövőben növekedni fog, de gazdasági szempontból még mindig nem érné meg egy ilyen beruházás.
A telekommunikációs társaság megállapításai a norvég tengeri technológiai kutatóközpont adatain alapulnak. Jelenleg hajózási és bányászati cégek, valamint olaj-, illetve gázkitermelő óriások érdeklődnek a régió iránt, amelynek a közlekedése fellendült az Északkeleti átjáró megnyitása óta. Hege Lunde, a Telenor Arktiszi Műholdas Kommunikációs Projektért felelős menedzsere kijelentette: előbb vagy utóbb lesz műholdas kommunikáció az északi póluson, de azt nehéz megmondani, hogy pontosan mikor. Úgy becsülte, hogy a szélessávú műholdas kapcsolat leghamarabb 2019-ben épülhet ki, de ez attól is függ, hogy mennyire eltökélten vesznek részt a programban a potenciális felhasználók.
Komoly nehézséget jelent, hogy a 72. szélességi körtől északabbra a Föld görbülete miatt már nem igazán jól lehet fogni a műholdas jeleket, míg a 78. szélességi körtől északabbra lévő területeket gyakorlatilag nem is lehet ilyen módon elérni.
A norvég mellett két másik projekt is létezik, ezek célja szintén a kommunikáció javítása az arktiszi településeken és vizeken. Az egyik az orosz Polarnet, míg a másik a kanadai Artic Fibre nevéhez fűződik. Míg a Telenor új műholdakat lőne fel, a másik két társaság inkább kábeleket fektetne le a tenger mélyén - utóbbi költsége meghaladná az egymilliárd dollárt. Az Arctic Fibre jelenleg hasonló kábelkapcsolatot épít Tokiótól Londonig, s ezzel Kanada és Alaszka területein is biztosítja a nagy sávszélességű internetkapcsolatokat. Douglas Cunningham, a cég vezetője azt nyilatkozta, hogy az utolsó finanszírozási szakaszt már majdnem lezárták. Amennyiben ez sikerül, akkor 2015 negyedik negyedévétől online lehetnek az Arktisz lakói is. "A legtöbb ember ott nem tud videókat letölteni. A YouTube az Arktiszon álom" - összegezte a véleményét.
Lunde azt hangsúlyozta, hogy szállítmányozási, olaj- és gázvállalatokkal, valamint állami hivatalokkal is együtt akarnak működni, hogy tisztázzák a finanszírozás részleteit. Emellett szükségük van a közvélemény támogatására és látni szeretnék, hogy a lehetséges ügyfelek hajlandók-e hosszú távra elkötelezni magukat az arktiszi internetes szolgáltatások mellett. Laurence Smith, a Kalifornia Egyetem professzora úgy vélte, hogy a Telenor tervei tökéletesen tükrözik azt, hogy Norvégia milyen jövőt szán az Arktisznak. A régió globális jelentőségű, de még hiányoznak a fontos kommunikációs és más infrastruktúrák.