SG.hu
Svédország és Norvégia újragondolja a készpénzmentes társadalom terveit
Svédország és Norvégia visszalép a készpénzmentes társadalomra vonatkozó terveitől, mivel attól tartanak, hogy a teljesen digitális fizetési rendszerek kiszolgáltatottá tennék őket az orosz biztonsági fenyegetéseknek, és aggódnak azokért, akik nem tudják használni azokat.
A nagysebességű és jó lefedettségű internet, a magas digitális írástudási arány, a nagy vidéki népesség és a gyorsan fejlődő fintech-ipar kombinációja a skandinávokat a készpénz nélküli jövő felé vezető meredek pályára állította. A Swish nevű, hat bank által 2012-ben elindított mobilfizetési rendszer mindenütt jelen van Svédországban, a piaci standoktól kezdve a kávézókon át a ruházati boltokig. A norvég megfelelője a Vipps, amely 2022-ben egyesült a dán MobilePayjel, és így jött létre a Vipps MobilePay, szintén nagyon népszerű. A múlt hónapban Svédországban is elindult.
A svéd központi bank korábbi alelnöke 2018-ban azt jósolta, hogy Svédországban 2025-re valószínűleg készpénzmentes lesz a fizetés. De Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója és az azt követő, határokon átnyúló hibrid hadviselés és az oroszbarát csoportoknak tulajdonított kibertámadások növekedése a helyzet újragondolásra késztette a jegybankot. A svéd kormány azóta teljesen átalakította védelmi és felkészültségi stratégiáját, csatlakozott a NATO-hoz, újfajta nemzeti szolgálatot indított, és újraindította pszichológiai védelmi ügynökségét az Oroszország és más ellenfelek dezinformációja elleni küzdelem érdekében. Norvégia megszigorította az ellenőrzéseket az Oroszországgal korábban átjárható határán.
A biztonsági újragondolás kiterjed az áruk és szolgáltatások árának alapvetésére is. A védelmi minisztérium a jövő hónapban minden svédországi otthonba eljuttatott, „Ha válság vagy háború jön” című brosúrában azt tanácsolja, hogy az emberek használjanak készpénzt, és tartsanak legalább egy heti készletet különböző címletekben, valamint ismerjenek más fizetési módokat, például bankkártyákat és digitális fizetési szolgáltatásokat. "Ha többféle módon tud fizetni, azzal erősíti a felkészültségét” - áll a közleményben. A kormány emellett olyan jogszabályokat is fontolgat, amelyek megvédik a készpénzzel való fizetés lehetőségét bizonyos áruk esetében. Svédországban a készpénz törvényes fizetőeszköz, de az üzletek és az éttermek gyakorlatilag készpénzmentessé tehetik magukat, amennyiben kiraknak az ajtóra egy a fizetési módokra vonatkozó korlátozást tartalmazó feliratot.
A norvég állampolgároknak mindig is joguk volt készpénzzel fizetni, de ezt annyira nem használták, hogy az elmúlt években egyre több kiskereskedő vált készpénzmentessé, ezzel mintegy 600 000 embert zártak ki, akik nem férnek hozzá a digitális szolgáltatásokhoz. A kormány a nyáron lépett, és olyan jogszabályokat hozott, amelyek értelmében a kiskereskedők pénzbírsággal vagy szankciókkal sújthatók, ha október 1-től nem fogadnak el a fizetésnél bankót. Az igazságügyi és közbiztonsági minisztérium közölte, hogy „mindenkinek azt ajánlja, hogy tartson magánál némi készpénzt, mivel a digitális fizetési megoldások a kibertámadásokkal szemben sebezhetőek”. Azt mondta, hogy a kormány komolyan veszi a felkészülést, „tekintettel a háborúkkal, a digitális fenyegetésekkel és az éghajlatváltozással járó növekvő globális instabilitásra”. Ennek eredményeképpen gondoskodtak arról, hogy a készpénzzel való fizetés joga megerősödjön”.
Az ország igazságügyi és rendkívüli helyzetekért felelős minisztere, Emilie Enger Mehl az év elején azt mondta: "Ha senki sem fizet készpénzzel, és senki sem fogad el készpénzt, akkor ha egyszer a válság elér minket, a készpénz nem lesz többé valódi vészhelyzeti megoldás”. Elhúzódó áramkimaradások, rendszerhibák vagy a fizetési rendszerek és bankok elleni digitális támadások esetén a készpénz „az egyetlen könnyen elérhető alternatíva” maradhat - mondta.
Max Brimberg, a svéd központi bank kutatója szerint a készpénztől való eltávolodást nagyrészt a magánszektor ösztönözte. Az ország számos bankja már jó ideje megszüntette a készpénzt a helyi fiókokban, ami megkönnyítette a digitális fizetési szolgáltatások bevezetését a nagyon készséges közönség számára. A boltokban történő készpénzes vásárlások aránya a 2012-es közel 40%-ról az elmúlt években 10%-ra csökkent, és Brimberg szerint egyre nagyobb az aggodalom a készpénz elavulása miatt.
"Ez olyasvalami, amit mi, mint központi bank és a központi kormány is potenciális kockázatnak tekintünk, különösen azok számára, akik még mindig nem fogadták el a digitális gazdaságot, valamint a felkészülés szempontjából is, ha fegyveres támadás érné Svédországot vagy egy közeli országot” - mondta. „A készpénz nagyon különleges szerepet tölt be a fizetési rendszerben, egyrészt azért, mert az állam bocsátja ki, másrészt pedig azért, mert ez az egyetlen fizetési forma, amelyet akkor is használhatunk, ha az elektromos áram vagy a kommunikációs hálózatok nem úgy működnek, ahogyan általában szoktak.” - mondta.
Mivel az összes svéd fizetési rendszer egyetlen ökoszisztéma része, egy támadás teljesen leállítaná a társadalmat - mondta. "Nagyjából minden funkcióhoz, amelyet a társadalomban végzünk, valamilyen fizetési vagy ellenőrzési elemzést kell használnunk, akár elektronikus személyazonosítással, akár elektronikus fizetéssel” - mondta. „Meghibásodás esetén ezek bármelyike veszélyeztetné az egész svédországi rendszer működését”. A központi bank jelenleg vizsgálja az „e-krona” létrehozását és kibocsátását, amely „a készpénz digitális kiegészítőjeként” működne, de a bevezetéshez politikai felhatalmazásra lenne szükség.
Hans Liwang, a Svéd Védelmi Egyetem védelmi és biztonsági rendszerekkel foglalkozó professzora szerint nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a készpénz jobb-e a digitális fizetéseknél a modern fenyegetésekkel szemben. Ukrajnára utalva, ahol a digitális rendszerek létfontosságúnak bizonyultak az ellenálló képesség szempontjából, azt mondta: „Ukrajna nagyon jó példa arra, hogy háború esetén inkább a jövőbe kell haladni, mint visszafelé”.
A nagysebességű és jó lefedettségű internet, a magas digitális írástudási arány, a nagy vidéki népesség és a gyorsan fejlődő fintech-ipar kombinációja a skandinávokat a készpénz nélküli jövő felé vezető meredek pályára állította. A Swish nevű, hat bank által 2012-ben elindított mobilfizetési rendszer mindenütt jelen van Svédországban, a piaci standoktól kezdve a kávézókon át a ruházati boltokig. A norvég megfelelője a Vipps, amely 2022-ben egyesült a dán MobilePayjel, és így jött létre a Vipps MobilePay, szintén nagyon népszerű. A múlt hónapban Svédországban is elindult.
A svéd központi bank korábbi alelnöke 2018-ban azt jósolta, hogy Svédországban 2025-re valószínűleg készpénzmentes lesz a fizetés. De Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója és az azt követő, határokon átnyúló hibrid hadviselés és az oroszbarát csoportoknak tulajdonított kibertámadások növekedése a helyzet újragondolásra késztette a jegybankot. A svéd kormány azóta teljesen átalakította védelmi és felkészültségi stratégiáját, csatlakozott a NATO-hoz, újfajta nemzeti szolgálatot indított, és újraindította pszichológiai védelmi ügynökségét az Oroszország és más ellenfelek dezinformációja elleni küzdelem érdekében. Norvégia megszigorította az ellenőrzéseket az Oroszországgal korábban átjárható határán.
A biztonsági újragondolás kiterjed az áruk és szolgáltatások árának alapvetésére is. A védelmi minisztérium a jövő hónapban minden svédországi otthonba eljuttatott, „Ha válság vagy háború jön” című brosúrában azt tanácsolja, hogy az emberek használjanak készpénzt, és tartsanak legalább egy heti készletet különböző címletekben, valamint ismerjenek más fizetési módokat, például bankkártyákat és digitális fizetési szolgáltatásokat. "Ha többféle módon tud fizetni, azzal erősíti a felkészültségét” - áll a közleményben. A kormány emellett olyan jogszabályokat is fontolgat, amelyek megvédik a készpénzzel való fizetés lehetőségét bizonyos áruk esetében. Svédországban a készpénz törvényes fizetőeszköz, de az üzletek és az éttermek gyakorlatilag készpénzmentessé tehetik magukat, amennyiben kiraknak az ajtóra egy a fizetési módokra vonatkozó korlátozást tartalmazó feliratot.
A norvég állampolgároknak mindig is joguk volt készpénzzel fizetni, de ezt annyira nem használták, hogy az elmúlt években egyre több kiskereskedő vált készpénzmentessé, ezzel mintegy 600 000 embert zártak ki, akik nem férnek hozzá a digitális szolgáltatásokhoz. A kormány a nyáron lépett, és olyan jogszabályokat hozott, amelyek értelmében a kiskereskedők pénzbírsággal vagy szankciókkal sújthatók, ha október 1-től nem fogadnak el a fizetésnél bankót. Az igazságügyi és közbiztonsági minisztérium közölte, hogy „mindenkinek azt ajánlja, hogy tartson magánál némi készpénzt, mivel a digitális fizetési megoldások a kibertámadásokkal szemben sebezhetőek”. Azt mondta, hogy a kormány komolyan veszi a felkészülést, „tekintettel a háborúkkal, a digitális fenyegetésekkel és az éghajlatváltozással járó növekvő globális instabilitásra”. Ennek eredményeképpen gondoskodtak arról, hogy a készpénzzel való fizetés joga megerősödjön”.
Az ország igazságügyi és rendkívüli helyzetekért felelős minisztere, Emilie Enger Mehl az év elején azt mondta: "Ha senki sem fizet készpénzzel, és senki sem fogad el készpénzt, akkor ha egyszer a válság elér minket, a készpénz nem lesz többé valódi vészhelyzeti megoldás”. Elhúzódó áramkimaradások, rendszerhibák vagy a fizetési rendszerek és bankok elleni digitális támadások esetén a készpénz „az egyetlen könnyen elérhető alternatíva” maradhat - mondta.
Max Brimberg, a svéd központi bank kutatója szerint a készpénztől való eltávolodást nagyrészt a magánszektor ösztönözte. Az ország számos bankja már jó ideje megszüntette a készpénzt a helyi fiókokban, ami megkönnyítette a digitális fizetési szolgáltatások bevezetését a nagyon készséges közönség számára. A boltokban történő készpénzes vásárlások aránya a 2012-es közel 40%-ról az elmúlt években 10%-ra csökkent, és Brimberg szerint egyre nagyobb az aggodalom a készpénz elavulása miatt.
"Ez olyasvalami, amit mi, mint központi bank és a központi kormány is potenciális kockázatnak tekintünk, különösen azok számára, akik még mindig nem fogadták el a digitális gazdaságot, valamint a felkészülés szempontjából is, ha fegyveres támadás érné Svédországot vagy egy közeli országot” - mondta. „A készpénz nagyon különleges szerepet tölt be a fizetési rendszerben, egyrészt azért, mert az állam bocsátja ki, másrészt pedig azért, mert ez az egyetlen fizetési forma, amelyet akkor is használhatunk, ha az elektromos áram vagy a kommunikációs hálózatok nem úgy működnek, ahogyan általában szoktak.” - mondta.
Mivel az összes svéd fizetési rendszer egyetlen ökoszisztéma része, egy támadás teljesen leállítaná a társadalmat - mondta. "Nagyjából minden funkcióhoz, amelyet a társadalomban végzünk, valamilyen fizetési vagy ellenőrzési elemzést kell használnunk, akár elektronikus személyazonosítással, akár elektronikus fizetéssel” - mondta. „Meghibásodás esetén ezek bármelyike veszélyeztetné az egész svédországi rendszer működését”. A központi bank jelenleg vizsgálja az „e-krona” létrehozását és kibocsátását, amely „a készpénz digitális kiegészítőjeként” működne, de a bevezetéshez politikai felhatalmazásra lenne szükség.
Hans Liwang, a Svéd Védelmi Egyetem védelmi és biztonsági rendszerekkel foglalkozó professzora szerint nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a készpénz jobb-e a digitális fizetéseknél a modern fenyegetésekkel szemben. Ukrajnára utalva, ahol a digitális rendszerek létfontosságúnak bizonyultak az ellenálló képesség szempontjából, azt mondta: „Ukrajna nagyon jó példa arra, hogy háború esetén inkább a jövőbe kell haladni, mint visszafelé”.