A most kirobbant megfigyelési botrány várhatóan nem veszi majd el a magánszemélyek és vállalkozások kedvét a felhő-szolgáltatások mindennapos használatától, már csak azért sem, mert ez sokak számára már egyenesen elképzelhetetlen lenne. Az amerikai kormány a megfigyelés folytatását biztonsági indokokkal támasztja alá, az érintett cégek tagadnak vagy hallgatnak, miközben a vállalatok és az egyszerű halandók kitartóan menetelnek a felhő felé, az IT-óriásokra bízva adataikat.

Mi is beszámoltunk arról, hogy a tengerentúlon a megfigyelési botrányok legújabb fejezetéhez érkeztünk. A PRISM kódnév alatt futó program pontos részletei ugyan egyelőre nem ismertek, ám az már az eddig napvilágot látott anyagokból is kiderült, hogy amerikai és az USA-n kívüli internetezők millióit, akár százmilliót hallgatták le. Ez a legtöbb esetben a személyes levelezés, a felhőben tárolt dokumentumok és egyéb tartalmak lehívását jelentette, ám a kormányzat szerint mindez rendben van, hiszen a program leginkább az amerikaiak biztonságát szolgálja.

A tengerentúli felhasználókat természetesen elsősorban az izgatja, hogy őket is bevonták-e a megfigyeltek körébe. Ezt az illetékesek tagadják, ám mindössze arról van szó, hogy amerikaiakat közvetlen módon nem vettek célkeresztbe - ettől azonban még azok adatait ugyanúgy lehívták a felhőket üzemeltető cégektől. A kiszivárgott dokumentumok szerint a 2007-ben elindult program olyan nagy nevek együttműködésére támaszkodik, mint a Microsoft, a Yahoo, a Google, az Apple, a Facebook, vagy akár az AOL és a Skype. Az ő beleegyezésükkel folyt az adatok beszerzése, ami egyben saját felhasználóik jogainak semmibe vételét jelenti.

Az USA biztonsági szervei nincsenek egyedül a teljes megfigyelésre irányuló törekvésükben, hiszen az Egyesült Királyságban legalább ilyen nagy erőfeszítéseket tesznek erre ottani kollégáik. Németország esetében szintén ismert az a célkitűzés, amely a felhőben tárolt adatokhoz való hozzáférésre irányul, emellett ők azzal is foglalkoznak, hogy milyen valószínű utakon fejlődik majd tovább a világháló, melyek lehetnek a következő generációs hálózatok - ez nyilván a felkészültségi szint további javítását szolgálja.

A mostani botrányban érintett IT-óriások tagadják saját részvételüket. Az Apple kijelentette, hogy soha nem hallottak a PRISM-programról, ami valószínűleg igaz, hiszen eredetileg maga a név is titkos volt, ezt nem osztották meg az együttműködő cégekkel. A Google saját közleményében kiemelte, hogy nem csatlakoztak olyan programhoz, amely a hatóságok számára közvetlen hozzáférést tesz lehetővé a felhőben tárolt adatokhoz. A Microsoft pedig leszögezte, hogy bizalmas adatokat csakis bírósági végzésre adnak ki, nem pedig önkéntes alapon, egy ennél szélesebb körű kormányzati programban ők sem vesznek részt. A kétkedők számára ez persze nem elég, szerintük az érintett cégeknek tagadniuk kell a piszkos manővereket, hiszen ezek a felhasználói jogok teljes semmibe vételét jelentik.

Obama és az amerikai illetékesek számára újabb nagy blama a belső használatra szánt dokumentumok kiszivárgása, az ő köreikben nyilván a súlyos politikai következmények elkerülése kapja a prioritást. A megfigyelt személyeknek és vállalatoknak egyébként sincs túl sok esélyük elkerülni a lehallgatást, hiszen mára jó részük napi szinten igénybe veszi ezen szolgáltatásokat, az átállás, valamint a régi gyakorlathoz történő esetleges visszatérés a legtöbb esetben nehézkes, avagy szinte lehetetlen.

Jól mutatja ezt, hogy a Microsoft adatai szerint a világhálón meglévő összes adat mintegy 90 százaléka az utóbbi 2 évben keletkezett, vagyis ezen időszak alatt korábban elképzelhetetlen adatrobbanás ment végbe. A nagyvállalati szektorban felhasznált adatmennyiség évente 20 százalékkal bővül, ami szintén a felhők iránti egyre növekvő igényt vetíti előre. A szükséges szoftveres megoldások ehhez rendelkezésünkre állnak, elég ha csak a Google Apps és az új Office 365 csomagra gondolunk, hiszen ezek szinte mindenki számára megfelelő alternatívát nyújtanak - a magánszemélyek beszippantásáról pedig a megannyi online szoftverbolt, közösségi portál és egyéb szolgáltatás gondoskodik.

A nagyvállalatok dolgozói eközben több és jobb közösségi szolgáltatásra vágynak, erre még áldozni is hajlandók, ha esetleg a céges források nem állnának rendelkezésre. Véleményük szerint ez nagyban javítaná a cégen belüli együttműködést, kiküszöbölve a jelenleg itt megfigyelhető hiányosságokat. Sokan tervezik az ehhez szükséges készülékek beszerzését, az illetékesek pedig arra számítanak, hogy az elkövetkező években a korábban többnyire külön kezelt elektronikus levelezés, azonnali üzenetküldés, valamint a VoIP és videokonferencia műfaja egy érdekes és hasznos egyveleggé áll össze - mintha ezt a filozófiát követte volna a Google már a Wave esetében is, hogy azután a projektet elhagyva, a közösségi vonal felé fordulva (lásd Google+) tökéletesítse az eredeti elgondolást.


Korra és nemre tekintet nélkül mindenki használ felhőszolgáltatást
Az európai kis- és középvállalkozások hozzáállását és elképzeléseit mérte fel és összegezte az Ipsos Mori által elkészített tanulmány, amely szintén azt hangsúlyozza ki, hogy szinte mindenki a felhő irányába tart. A piackutató anyacége két évvel ezelőtt még arról írt, hogy a "felhő-platform" kifejezés sokakat zavarba ejt, nem igazán értjük ennek mibenlétét és az általa kínált előnyöket, mostanra azonban megfordult a helyzet. Az európai és azon belül a magyar KKV-k többsége szerint létfontosságú az informatika alkalmazása, itthon például a megkérdezett vállalkozások kétharmada használ valamilyen felhő-szolgáltatást.

A legtöbben persze a levelezést és a különböző dokumentumok megosztását végzik a felhőn keresztül, az elsődleges szempont pedig a költségek leszorítása, illetve a biztonság fokozása. Problémákkal nagyjából a válaszadók egyharmada szembesült az elmúlt egy évben, a várakozások szerint pedig a platformok által betöltött szerep az elkövetkező időszakban csak nőhet. A házon belüli erőforrások iránti igények csökkenése, a legújabb technológia gyors alkalmazása, az adatbiztonság és a felhasználóbarát működés mind-mind hozzájárul majd ehhez, vagyis gőzerővel haladunk a szép és új világ felé.

Fontos leszögezni, hogy az ellenzők nem is nagyon tudnak mit ajánlani azok számára, akik tiltakozni szeretnének a lehallgatások és megfigyelések ellen. Egyesek az internet bojkottálására hívnak fel, amelyre talán éppen a függetlenség napja, vagyis július 4. lenne a legmegfelelőbb időpont, ám nehezen elképzelhető, hogy a röpke tíz év alatt a világhálóhoz hozzászokott tömegek erre nagy számban hajlandók lennének.