A digitális zene szegmensében évről-évre folyamatosan emelkednek az eladások, a trend szinte megállíthatatlan, ez pedig újabb erőfeszítésekre készteti az itt jelenlévő nagyokat, míg riválisaik a minél előbbi csatlakozáson dolgoznak. A Google és az Apple között már itt is dúl a háború, a pároshoz hamarosan a Microsoft zárkózhat fel, miközben a szórakoztatóipar illetékes szervei továbbra is az illegálisnak minősített torrentoldalakkal és egyéb, a megosztásra szakosodott platformokkal foglalkoznak, dacára annak, hogy a jövő immár biztosnak látszik.

A Nielsen az amerikai piaccal foglalkozik legújabb felmérésében, amelyben az albumok forgalmára koncentrálnak. Az anyagban többek között rámutatnak arra, hogy míg 2004-ben a digitális eladások a teljes piac alig 1 százalékát tették ki, addig 2008-ban már több mint egymilliárd zeneszám talált gazdára, egy évre rá pedig az összes album 40 százaléka már digitális formában került a vásárlókhoz. Tavaly rekordot jelentő, 1,3 milliárdos forgalmat regisztráltak a digitális úton terjesztett zeneszámoknál, ez pedig idén megdőlhet, hiszen már most egymilliárd felett járnak a tengerentúlon.


A fenti adatok azt jelentik, hogy a nemrég a 30. születésnapját ünneplő CD (Compact Disc) végképp a feledés homályába merül, a most felnövekvő generációk már nem igazán ismerik a technológiát, nem tudják, hogy miért volt oly nagy jelentősége akár csak egy évtizeddel korábban. A digitális zenei eladások, valamint a különböző streaming platformok az elkövetkező időszakban gyors ütemben növekednek majd, ennek sebességét a technológia változása határozza meg, a lendületet pedig az sem lassítja, hogy a digitális úton beszerzett tartalmak minősége nem fogható a hagyományos lemezeken forgalmazott példányokéhoz - jól látszik tehát, hogy a kényelem, illetve a kedvezőbb árak jóval nagyobb hangsúllyal esnek latba.

A szórakoztatóipar ellenállásának megtörésében meglehetősen nagy szerepe volt az Apple vezetésének, pontosabban Steve Jobs-nak, akiről egyébként a cég weboldalán emlékeztek meg a napokban, halálának első évfordulóján. Bár MP3-lejátszók és egyéb hordozható eszközök már korábban is léteztek, az igazi áttörés az iTunes-iPod páros bemutatkozásával érkezett el, és ő volt az, aki a tőle megszokott módon, ellentmondást nem tűrve, rávette a zeneipar vezetőit a kedvezményes, 99 centes ár széleskörű alkalmazására. Utóbbiak a hagyományos terjesztési formák gyengélkedése láttán végül belementek ebbe, ám ezt hamarosan megbánták - nem véletlen, hogy a Jobs életét feldolgozó egyik dokumentumfilmben arról panaszkodott egyikük, hogy míg nekik alig jutott némi alamizsna, a digitális platformot működtető Apple rekordbevételre tett szert.


Az iTunes a mai napig az első számú, kiemelt versenyzőnek számít a szegmensben, mégis szaporodnak a kritikák, amelyek nem egyszer házon belülről érkeznek. Steve Wozniak, a cég társalapítója éppen a napokban emlegette fel, hogy a Windows 2003-as bevonásával sikerült lefedniük gyakorlatilag a teljes piacot (dacára annak, hogy Jobs eleinte hallani sem akart erről), a platform jelenleg is Mac, Windows és iOS alatt elérhető, mivel azonban a Google Android a mobil szegmensben erőteljesen nyomul előre, érdemes lenne itt is megjelenniük. Az Apple hiába első a digitális zene terén, ha a mobil operációs rendszerek versenyét egy nem támogatott rivális vezeti, ezért egy gyors portolással el kellene készíteni az androidos változatot, hogy megelőzzék a Google Play pozíciójának túlzott megerősödését.

A keresőcég a maga részéről jól látható módon építi ki saját terjesztői platformját, a Play weboldalán immár androidos appokat, könyveket, zenei tartalmakat, valamint elektronikai eszközöket (egyelőre a Nexus 7 táblákat) is beszerezhetjük. Az elkövetkező időszakban a kínálat nyilván még tovább bővül majd, a platform terjeszkedése pedig azt jelenti, hogy egyre szélesebb vásárlói bázisra támaszkodhatnak. Az első helytől (legalábbis a digitális zene terén) még messze vannak, szerepüket azonban még az Apple sem becsülheti le.

Az Amazon szintén jelentős szereplő a globális szinten mintegy 9 milliárd dolláros piacon, a Cloud Player szeptemberben végre Európában is megjelent, így tovább terjeszkedhetnek. A Samsung hasonló terveket dédelget, ők a májusban felvásárolt mSpot szolgáltatásra alapozzák a Music Hub platformot, ám a kínálat terén még van mit javítaniuk. Előnyként említik viszont, hogy a megoldás saját készülékeiken előre telepítve érkezik.

Ezen a területen pedig hamarosan megjelenik egy újabb nagy név, a Microsoft. A szoftvercég a Windows 8 október 26-i elrajtolásával egy időben mutatja be hivatalosan az Xbox Music szolgáltatást, amely szorosan összefonódik az online tárhelyet biztosító SkyDrive felhő-platformmal, célja pedig ingyenes zenei tartalom elérhetővé tétele, reklámokkal megtámogatva azt. A megoldás az első körben Windows 8, Windows Phone, valamint Xbox 360 alatt lesz elérhető, a megjelenést követően azonban elkészítik a megfelelő iOS és Android appokat is. A jelek szerint ők is látnak fantáziát a digitális terjesztésben, ez pedig a verseny további szorosabbá válását vetíti előre.


Miközben a digitális zene legális forgalmazása a mindennapok részévé vált, ma már pedig boldog-boldogtalan részt vesz ebben, a szórakoztatóipar egy része tovább vívja véget nem érő harcát a fájlcserélő platformok ellen. A Pirate Bay a napokban ismét elérhetetlenné vált, erről azonban hamarosan kiderült, hogy technikai jellegű probléma állt elő, a svéd PRQ háza táján tartott rendőrségi razzia tehát őket nem érintette - több tucat egyéb fájlmegosztó oldalt azonban igen, ezek a razzia miatt tűntek el a világhálóról. A népszerű portál társalapítójának eközben sikerült visszaszereznie útlevelét, így hamarosan elhagyhatja Laoszt - ő Ázsiában tartózkodik családjával, mialatt Európában tovább vívják csatájukat a bíróságokon a februári ítélet visszavonása érdekében.

A januárban leállított Megaupload által korábban tárolt tartalmak sorsáról zajló vita tovább folytatódik, mégpedig egy bírósági meghallgatással. Ezen anyagokat jelenleg több mint 1100 szerveren tárolják, a hozzáférést azonban az ítélet értelmében letiltották, ezt szeretnék többen megváltoztatni, az EFF támogatásával. A Megaupload a maga részéről hozzáférést adna korábbi regisztrált tagjainak, a hatóságok és az MPAA azonban hallani sem akarnak erről, így az is eredménynek számít, hogy végre sor kerül a meghallgatásra.

Az egy éve üzemelő ReDigi és a zeneipari óriás EMI között eközben arról zajlik a vita, hogy vajon az MP3-fájlok a megvásárlást követően újra értékesíthetők-e. Az iTunes és a ReDigi saját oldalán beszerzett zeneszámokat a felhasználók ugyanis egy speciális szoftver telepítését követően itt eladhatják, ez azonban az EMI véleménye szerint nem legális, a velük szerződött előadók tartalmainak forgalmazáshoz egyedül nekik van joguk, ezt pedig külön licenccel engedélyezik másoknak (így például az Apple-nek). Februárban a bíróság elutasította kérelmüket, ez azonban nem vette el kedvüket a folytatástól, így hamarosan újabb fordulók következhetnek.