Gyurkity Péter
Komoly hibákra világított rá a Sandy hurrikán
A várt természeti csapás bekövetkezett az USA keleti partján, számos halálesetet és hatalmas kárt hagyva maga után. A helyreállítás elhúzódhat, azonban már az első néhány nap alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a legtöbb vállalat és szolgáltató nincs igazán felkészülve az ilyen nagyságrendű eseményekre. A hibaelhárítási és kármentési tervek inkább terrortámadásokra és víruskitörésekre fókuszálnak, a legnagyobb gond azonban az elméletek tesztelésének és a kívánt eredmény visszaigazolásának teljes hiánya, amely alapvető malőrökhöz vehet. Hiába hívjuk tehát fel előre a figyelmet a katasztrófákra, és hiába vitatjuk azok valódi hátterét, ha közben ezen malőrök miatt dőlnek ki a biztosnak vélt rendszerek.
A Sandy várható befutása már napokkal, hetekkel az események előtt kiemelt téma volt. Normál körülmények között ezek az Afrikától nyugatra keletkező hurrikánok a Karib-térségben és a Mexikói-öbölben pusztítanak, illetve észak felé kanyarodva elhaladnak az USA és Kanada keleti partja előtt, ezúttal azonban egy északon lévő hidegebb rendszer miatt erre kevés esély mutatkozott, és úgy tűnt, hogy leginkább New York és New Jersey lakosainak kell felkészülniük a katasztrófára. Ez be is következett, és bár Sandy éppen a partraszállás előtt elvesztette hurrikán státuszát, és trópusi viharrá minősült le, még így is komoly károkat okozott emberéletben és anyagiakban egyaránt.
A keleti partra mért csapás nemcsak az itt lévő nagyvárosok és a sűrű lakosság miatt volt kiemelkedő (mellesleg Kuba és a Bahamák szenvedése valahogy nem váltott ki nagy visszhangot), hanem azért is, mert ebben a zónában mintegy 150 adatközpont helyezkedik el, amelyek fontos részét képezik számos nagyobb szolgáltatásnak. Az esetleges nagyobb kiesésekkel előre számoltak, és bár végül nem került sor nagyobb összeomlásra, ahogy a vihar rázúdult a térségre, több tízezer weboldal vált ideiglenesen elérhetetlenné.
A Renesys kutatócég által közzétett videón jól látszik, hogy a hétfő esti órákban egyre kiterjedtebb területen esett ki a szerverek legalább 5 százaléka, ezen belül pedig Manhattan szigetén 10 százalék felett volt az arány. A felhasználók késő délután szokás szerint bejelentkeztek, a forgalom meredeken emelkedett, majd pedig gyorsan visszaesett, ahogy a víz betörése egyre több helyen okozott komoly gondokat. Ezt egyébként nem is maga a vihar, a rendkívül erős szél, majd az emiatt keletkező károk (illetve az áramszolgáltatás lekapcsolása) okozta, hanem az, hogy az áramszünet esetén bekapcsoló generátorok nagyon gyorsan felélték a meglévő dízelkészleteket.
Ez rögtön rámutatott egy fontos hiányosságra, ami többek között a biztonsági és egyéb szabályozások miatt keletkezett. Hiába helyezték el ugyanis a legtöbb helyen a tetőn, illetve a legmagasabb emeleten az említett generátorokat, ha az ezekhez szükséges dízelt kivétel nélkül az utcaszint alatt, a pincében tárolják. Az óceánról 3-4 méter magas hullámokkal betörő víz gyorsan elárasztotta a mélygarázsokat, pincéket, illetve számos esetben az utcaszintet is, a mellékelt pumpák pedig nem bírták a megpróbáltatást, így lehetetlenné vált a generátorok ellátása, ami számos szerver kiesését okozta. Máshol adhoc módon kialakított brigádok vödrökkel hordták fel az üzemanyagot 17 emelet magasra, hogy biztosítsák a folyamatos működést, ám így is egyértelmű volt, hogy a vészhelyzetekre tartogatott tervek csődöt mondtak.
Egyes cégek weboldalai eközben amiatt estek ki, mert a másodlagos adatközpont az eredeti helyszínhez túlságosan közel volt, a 10-20 kilométeres távolság pedig nem nyújtott elegendő védelmet. Mások még szerdán sem kívánták napközben átirányítani saját rendszerüket, ez ugyanis hátrányosan érintette volna az ügyfeleket, így inkább egy fél napra leállították azt.
Többen kiemelik, hogy bár a 2001-es terrortámadás számos tanulságot szolgáltatott, a legtöbb vállalatnál a tervek készítésekor nem fordítanak kellő figyelmet a természeti katasztrófák esetleges előfordulására, ehelyett az újabb terrorakciókra, vagy éppen a vírusokra koncentrálnak. Ennél is nagyobb baj, hogy a kialakított terveket szinte soha nem vizsgálják, a tesztelési fázis és a gyakorlatok elmaradnak, így nem véletlen, hogy a mostani hurrikán is több szempontból nagy meglepetést okozott. Mivel New York esetében senki nem számított egy ilyen jelenségre, erre nem is készültek fel, ez azonban nem mentség, hiszen Katrina és New Orleans intő példaként lebeg a szemünk előtt.
A felhő-szolgáltatások elterjedése elméletileg megoldást jelentene (legalábbis az internet szempontjából), a valóságban azonban a "felhő" legtöbbször csak a marketingesek által használt kifejezés, amely egyetlen adatközpontot takar - miközben a virtuális szerverek népszerűvé válásával viszonylag könnyen kialakíthatóak lennének a számos eltérő helyszínre és rendszerre támaszkodó szerverhálózatok. Az Amazon idén nyáron már pórul járt, amikor egyetlen adatközpont kiesése egy belső hiba miatt több népszerű portál (így a Netflix és az Instagram) elérhetetlenné válását okozta, úgy tűnik azonban, hogy még nem okultunk eleget.
A New York-i tőzsde eredetileg a kizárólag elektronikus formában történő kereskedést engedélyezni szerette volna, a szabályozó hatóságok, valamint a kereskedő cégek azonban jelezték, hogy ettől függetlenül még mindig szükség van az emberek fizikai jelenlétére, így inkább a teljes bezárás mellett döntöttek - nem is nyitottak ki a hétfői és keddi napon, a kereskedés csak szerdán indult újra, ezzel pedig rekordot állítottak fel, hiszen időjárási okok miatt 1888 óta nem kellett zárva tartaniuk egy napnál tovább.
Egyes cégek esetében a távmunka átmeneti megoldást jelentett, a legtöbb helyen azonban ez nem kivitelezhető, avagy értelmetlen. Különösen igaz ez a telekommunikációs cégekre, akiknek legfontosabb feladata most a hálózat helyreállítása, ez azonban csak nagyon lassan halad. A Verizon egy nagyobb kapcsolóállomást veszített el, náluk szintén az üzemanyagtartályok és a pumpák utcaszint alatti tárolása jelentett problémát (amely a szakemberek szerint egyébként a praktikus és biztonságos döntés), a helyi felhasználóknak pedig a vezetékes telefon és az internet esetében akár két hétig is eltarthat a kiesés, többek között azért, mert a cég embereinek is várniuk kell az áramszolgáltatás helyreállítására, mielőtt elkezdik a munkát.
A mobilhálózat némileg jobban fest, itt az FCC jelentése szerint kedd reggel 25 százalék esett ki, ez azonban csütörtök reggelre 19, majd pedig kora péntekre 15 százalékra mérséklődött. A 911-es segélyhívó központokat az esetek többségében el tudják érni a betelefonálók, de a hétvégén még bőven előfordultak átirányított hívások. A környező 7 államban a kábeltelevízió-előfizetők 17 százaléka volt kénytelen nélkülözni a szolgáltatást, miközben a szolgáltatók az első körben a szükséges dízelt pótolták, hogy biztosítsák a generátorok működését.
A Sandy pusztítása két nagy tanulsággal szolgált, az egyik szerint tovább kell gondolni a vészhelyzetekre tartogatott eljárásokat és szabályozást, azokat pedig tesztelni kell, míg a másik arra hívja fel a figyelmünket, hogy nem helyezhetünk feltétlen bizalmat az úgynevezett virtuális gazdaságba, az arról szőtt álmokba, hiszen az ilyen esetekben semmi nem pótolja a fizikai jelenlétet. Természeti csapásra bárhol sor kerülhet, az eddig megkímélt régiók pedig a klímaváltozás miatt fő útvonalakká válhatnak. Máris megindult a vita, hogy a klímaváltozás mennyiben okolható a Sandy útvonaláért, illetve hogy milyen egyéb körülményekre kell tekintettel lennünk. Az óceánok vízszintjének folyamatos emelkedése, az áradások jelentette veszély vitán felül áll, már csak az a kérdés, hogy milyen lépésekre szánjuk el magunkat, hogy a jövőben elkerüljük a hasonló eseteket, vagy legalább minimalizáljuk azok hatását.
A Sandy várható befutása már napokkal, hetekkel az események előtt kiemelt téma volt. Normál körülmények között ezek az Afrikától nyugatra keletkező hurrikánok a Karib-térségben és a Mexikói-öbölben pusztítanak, illetve észak felé kanyarodva elhaladnak az USA és Kanada keleti partja előtt, ezúttal azonban egy északon lévő hidegebb rendszer miatt erre kevés esély mutatkozott, és úgy tűnt, hogy leginkább New York és New Jersey lakosainak kell felkészülniük a katasztrófára. Ez be is következett, és bár Sandy éppen a partraszállás előtt elvesztette hurrikán státuszát, és trópusi viharrá minősült le, még így is komoly károkat okozott emberéletben és anyagiakban egyaránt.
A keleti partra mért csapás nemcsak az itt lévő nagyvárosok és a sűrű lakosság miatt volt kiemelkedő (mellesleg Kuba és a Bahamák szenvedése valahogy nem váltott ki nagy visszhangot), hanem azért is, mert ebben a zónában mintegy 150 adatközpont helyezkedik el, amelyek fontos részét képezik számos nagyobb szolgáltatásnak. Az esetleges nagyobb kiesésekkel előre számoltak, és bár végül nem került sor nagyobb összeomlásra, ahogy a vihar rázúdult a térségre, több tízezer weboldal vált ideiglenesen elérhetetlenné.
A Renesys kutatócég által közzétett videón jól látszik, hogy a hétfő esti órákban egyre kiterjedtebb területen esett ki a szerverek legalább 5 százaléka, ezen belül pedig Manhattan szigetén 10 százalék felett volt az arány. A felhasználók késő délután szokás szerint bejelentkeztek, a forgalom meredeken emelkedett, majd pedig gyorsan visszaesett, ahogy a víz betörése egyre több helyen okozott komoly gondokat. Ezt egyébként nem is maga a vihar, a rendkívül erős szél, majd az emiatt keletkező károk (illetve az áramszolgáltatás lekapcsolása) okozta, hanem az, hogy az áramszünet esetén bekapcsoló generátorok nagyon gyorsan felélték a meglévő dízelkészleteket.
Ez rögtön rámutatott egy fontos hiányosságra, ami többek között a biztonsági és egyéb szabályozások miatt keletkezett. Hiába helyezték el ugyanis a legtöbb helyen a tetőn, illetve a legmagasabb emeleten az említett generátorokat, ha az ezekhez szükséges dízelt kivétel nélkül az utcaszint alatt, a pincében tárolják. Az óceánról 3-4 méter magas hullámokkal betörő víz gyorsan elárasztotta a mélygarázsokat, pincéket, illetve számos esetben az utcaszintet is, a mellékelt pumpák pedig nem bírták a megpróbáltatást, így lehetetlenné vált a generátorok ellátása, ami számos szerver kiesését okozta. Máshol adhoc módon kialakított brigádok vödrökkel hordták fel az üzemanyagot 17 emelet magasra, hogy biztosítsák a folyamatos működést, ám így is egyértelmű volt, hogy a vészhelyzetekre tartogatott tervek csődöt mondtak.
Egyes cégek weboldalai eközben amiatt estek ki, mert a másodlagos adatközpont az eredeti helyszínhez túlságosan közel volt, a 10-20 kilométeres távolság pedig nem nyújtott elegendő védelmet. Mások még szerdán sem kívánták napközben átirányítani saját rendszerüket, ez ugyanis hátrányosan érintette volna az ügyfeleket, így inkább egy fél napra leállították azt.
Többen kiemelik, hogy bár a 2001-es terrortámadás számos tanulságot szolgáltatott, a legtöbb vállalatnál a tervek készítésekor nem fordítanak kellő figyelmet a természeti katasztrófák esetleges előfordulására, ehelyett az újabb terrorakciókra, vagy éppen a vírusokra koncentrálnak. Ennél is nagyobb baj, hogy a kialakított terveket szinte soha nem vizsgálják, a tesztelési fázis és a gyakorlatok elmaradnak, így nem véletlen, hogy a mostani hurrikán is több szempontból nagy meglepetést okozott. Mivel New York esetében senki nem számított egy ilyen jelenségre, erre nem is készültek fel, ez azonban nem mentség, hiszen Katrina és New Orleans intő példaként lebeg a szemünk előtt.
A felhő-szolgáltatások elterjedése elméletileg megoldást jelentene (legalábbis az internet szempontjából), a valóságban azonban a "felhő" legtöbbször csak a marketingesek által használt kifejezés, amely egyetlen adatközpontot takar - miközben a virtuális szerverek népszerűvé válásával viszonylag könnyen kialakíthatóak lennének a számos eltérő helyszínre és rendszerre támaszkodó szerverhálózatok. Az Amazon idén nyáron már pórul járt, amikor egyetlen adatközpont kiesése egy belső hiba miatt több népszerű portál (így a Netflix és az Instagram) elérhetetlenné válását okozta, úgy tűnik azonban, hogy még nem okultunk eleget.
A New York-i tőzsde eredetileg a kizárólag elektronikus formában történő kereskedést engedélyezni szerette volna, a szabályozó hatóságok, valamint a kereskedő cégek azonban jelezték, hogy ettől függetlenül még mindig szükség van az emberek fizikai jelenlétére, így inkább a teljes bezárás mellett döntöttek - nem is nyitottak ki a hétfői és keddi napon, a kereskedés csak szerdán indult újra, ezzel pedig rekordot állítottak fel, hiszen időjárási okok miatt 1888 óta nem kellett zárva tartaniuk egy napnál tovább.
Egyes cégek esetében a távmunka átmeneti megoldást jelentett, a legtöbb helyen azonban ez nem kivitelezhető, avagy értelmetlen. Különösen igaz ez a telekommunikációs cégekre, akiknek legfontosabb feladata most a hálózat helyreállítása, ez azonban csak nagyon lassan halad. A Verizon egy nagyobb kapcsolóállomást veszített el, náluk szintén az üzemanyagtartályok és a pumpák utcaszint alatti tárolása jelentett problémát (amely a szakemberek szerint egyébként a praktikus és biztonságos döntés), a helyi felhasználóknak pedig a vezetékes telefon és az internet esetében akár két hétig is eltarthat a kiesés, többek között azért, mert a cég embereinek is várniuk kell az áramszolgáltatás helyreállítására, mielőtt elkezdik a munkát.
A mobilhálózat némileg jobban fest, itt az FCC jelentése szerint kedd reggel 25 százalék esett ki, ez azonban csütörtök reggelre 19, majd pedig kora péntekre 15 százalékra mérséklődött. A 911-es segélyhívó központokat az esetek többségében el tudják érni a betelefonálók, de a hétvégén még bőven előfordultak átirányított hívások. A környező 7 államban a kábeltelevízió-előfizetők 17 százaléka volt kénytelen nélkülözni a szolgáltatást, miközben a szolgáltatók az első körben a szükséges dízelt pótolták, hogy biztosítsák a generátorok működését.
A Sandy pusztítása két nagy tanulsággal szolgált, az egyik szerint tovább kell gondolni a vészhelyzetekre tartogatott eljárásokat és szabályozást, azokat pedig tesztelni kell, míg a másik arra hívja fel a figyelmünket, hogy nem helyezhetünk feltétlen bizalmat az úgynevezett virtuális gazdaságba, az arról szőtt álmokba, hiszen az ilyen esetekben semmi nem pótolja a fizikai jelenlétet. Természeti csapásra bárhol sor kerülhet, az eddig megkímélt régiók pedig a klímaváltozás miatt fő útvonalakká válhatnak. Máris megindult a vita, hogy a klímaváltozás mennyiben okolható a Sandy útvonaláért, illetve hogy milyen egyéb körülményekre kell tekintettel lennünk. Az óceánok vízszintjének folyamatos emelkedése, az áradások jelentette veszély vitán felül áll, már csak az a kérdés, hogy milyen lépésekre szánjuk el magunkat, hogy a jövőben elkerüljük a hasonló eseteket, vagy legalább minimalizáljuk azok hatását.