Májusban a SpaceX történelmet írt azáltal, hogy eljutott az űrállomásra, igaz csak egy teherűrhajóval. Ez a momentum azonban megnyitni látszik az utat a kereskedelmi űrhajózás más úttörői előtt, akik egyre merészebb terveket szövögetnek.

A Planetary Resources aszteroida bányászati projektje után Gerry Griffin a Holdat vette célba frissen alapított cégével, a Golden Spike-kal, rendszeres utakat ajánlva a szomszédos égitest felszínére. Egy kétszemélyes utazás ára 1,4 milliárd dollár, amit Griffin sok ország és cég számára elérhetőnek gondol. "Megérett az idő a kereskedelmi emberi Hold-kutatásra" - mondta Griffin, a NASA houstoni Johnson Űrrepülő Központjának egykori igazgatója, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik a Hold-utazások terén, több Apollo küldetés vezető repülésigazgatója volt, fontos szerepet játszva a hírhedt Apollo 13 küldetés krízisének megoldásában .

A cég vezérigazgatójának neve sem ismeretlen. Alan Stern, a boulderi SWRI (Dél-nyugati Kutató Intézet) bolygótudósa, egykori NASA vezető, a Plútó felé tartó New Horizons főfelügyelője sokkal inkább egy légitársaságként jellemzi cégüket, mintsem gyártóként. A Golden Spike nincs elkötelezve egyetlen szállító felé sem a küldetések különböző alkotóelemeinek megépítése kapcsán, bár Stern elismerte, hogy az egyik formula szerint a SpaceX rakétáit használnák. Egyetlen egy dolgot kell a nulláról indulva megalkotniuk, ez pedig a leszálló egység.

A jelenlegi kereskedelmi űrvállalkozásokra akár versenytársként is tekinthetne a Golden Spike, a legnagyobb esélyes, Elon Musk, a SpaceX alapítója azonban a Mars felé kacsintgat a Red Dragon (vörös sárkány) nevű űrkapszulájával. "Nem érdeklődik egy 'szürke sárkány' iránt" - tette hozzá Steve Mackwell, a Golden Spike tanácsadója, a houstoni Hold- és Bolygótudományi Intézet igazgatója.

Az már más kérdés, hogy mindennek van-e megfelelő piaca. Stern szerint nem kevesebb mint 20 nemzet engedheti meg magának ezt a kalandot, amit akár presztízsből, akár a tudomány érdekében hajlandóak is lennének megvalósítani. Ezeken kívül az űrturizmust sem szabad figyelmen kívül hagyni. Bár az első küldetés 8 milliárd dollárba kerülne, a Golden Spike költségei rohamosan csökkennek majd a rákövetkező küldetésekkel. "Nincsenek milliárdos támogatóink" - oszlatta el a tévhiteket Stern. A cég üzleti terve a küldetések mellett magukat elkötelezők pénzére épül, de emellett értékesíteni kívánják a média és a névhasználati jogokat.

Stern azzal érvel vállalkozásuk mellett, hogy finanszírozható lehetőséget kínálnak a Hold elérésére olyan közepesen erős országoknak, mint Dél-Korea, Indonézia vagy Dél-Afrika. Ezeknek a nemezeteknek enélkül, ha maguk akarnák kiépíteni a szükséges tudományos-technikai kapacitást, brutális kiadásokkal kellene szembe nézniük. Emellett egy magáncég megengedheti magának, hogy ne csupán a "jegybevételekre" alapozza forrásait, hanem kihasználja a tevékenységében rejlő markinget, az egyedülálló reklámozási lehetőségeket.

Mackwell szerint a Golden Spike-nak biztosítania kell, hogy a küldetések tudományos szempontból is értékesek legyenek, a presztízs önmagában kockázatos volna építeni. "Ha csak egy taxi szolgáltatást adunk, az erősen lekorlátozza az érdeklődők számát" - mondta, amire Stern az 1980-as és 90-es éveket hozta fel példaként, amikor számos nemzet egymás kezébe adva a kilincset sorba állt a szovjet űrutazásokért, melyekkel a Szaljut és a Mir űrállomásokra juthattak el.